Közélet
Budapest, 2017. április 9.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója beszédet mond a holokauszt emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen Budapesten, a Terror Háza Múzeumnál 2017. április 9-én. Az eseményen Bernovits Vilma vértanú hitoktatóra emlékeztek, akit a nyilasok 1944. december 27-én a jeges Dunába lõttek Budapesten.
MTI Fotó: Marjai János

Schmidt Máriáék inkább fehérre meszelték a falat, mint hogy ráírják Pruck Pál nevét

Medvegy Gábor
Medvegy Gábor

újságíró. 2018. 07. 03. 14:47

Pedig még szeptemberig kint maradhatott volna a pesti srácot ábrázoló zuglói falfestmény.
Korábban a témában:

Másfél évig pereskedett Pruck Pál lánya a Schmidt Mária vezette közalapítvánnyal amiatt, hogy az 1956-os emlékév kapcsán megjelent, egy puskát hordó gyereket ábrázoló plakátfotón nem az apja nevét tüntették fel, hanem Dózsa László színészét, aki 1956-os szerepvállalásáról a következőket állította:

  • miközben Csepelt repülőgépek bombázták (amúgy 1956-ban nem bombázták repülőgépek az országot),
  • őt elfogták, falhoz állították, légvédelmi ágyúval széttrancsírozták, átlőtték a nyakát, tojásgránátot dobtak rá, de túlélte,
  • a kórházból viszont elvitte az ÁVH, és úgy fejbe rugdosták, hogy csontszilánkok mentek az agyába,
  • tömegsírba tették, forró mésszel leöntötték, de egy sírásó meglátta, hogy mozog az ujja, majd Kárpáti professzor tízórás műtéttel megmentette,
  • és ezután is megmaradt a sapkája, ami azon a fotón is szerepel, ami rákerült a plakátokra.

Hogy még jobban elhelyezzük ezt az egészet, érdemes azt is felidézni, amikor Dózsa a legendás Budapest Televízióban a meztelenül műsort vezető Anettkának beszélt arról, hogy egyszerre hét nő esküdött össze egy házibulin annak érdekében, hogy magáévá tegye őket, vagy azt, amikor azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy a 80 huszár című filmben játszott főszerepéért Cannes-ban elnyerte a kritikusok nagydíját, pedig a filmet el se vitték Cannes-ba.

Pruck Pál lánya azt szerette volna, ha a közalapítvány bocsánatot kér tőle, és leveszi Dózsa László nevét az apját ábrázoló plakátokról. Schmidt viszont nem ismerte el a tévedést, inkább azzal érvelt, hogy Pruck köztörvényes bűnöző volt, akit a Kádár-rendszer propagandistái a forradalom lejáratására használtak fel.

Végül májusban a bíróság tett pontot az ügy végére, eldöntve, hogy

a plakátfotón Pruck szerepel, a közalapítvány pedig kegyeleti jogot sértett.

Schmidt Máriáékat arra kötelezték, hogy 15 napon belül magánlevélben fejezzék ki sajnálkozásukat Pruck lányának, és minden, még elérhető kiadványon cseréljék le Dózsa nevét.

Ide értendő a zuglói, Nagy Lajos király úti, egész házfalat beborító falfestmény is, amin a gyerek Pruck látható, a „Dózsa László (1942-)” felirattal. Ám

ahelyett, hogy az ítéletnek megfelelően átírták volna a nevet, inkább az egész falat fogták, és lefestették fehérre

írta meg kedden a 444.

A portál megkereste a zuglói önkormányzatot, lévén önkormányzati épületről van szó, és ők már februárban felszólították a falfestményért felelős FrankDigitál Médiaügynökséget, hogy távolítsák el Dózsa nevét. Most azt közölték, hogy a médiaügynökséggel szeptember 13-ig van érvényes szerződésük, és nem ők kérték a céget, hogy távolítsa el az egész festményt. (Fotó: MTI / Marjai János)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2014. március 25.
Turisták bőröndjeikkel egy zebránál állnak Budapesten, a Rákóczi úton 2014. március 25-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.