Közélet

Ha Orbán marad, mindegy, ki lesz Trump nagykövete

charles gati (charles gati, )
charles gati (charles gati, )
Charles Gati szerint nincs döntő jelentősége, ki a főnök a Szabadság téren.

A Népszavában a magyar származású amerikai politológus a kétoldalú magyar-amerikai kapcsolatokat elemzi. Charles Gati visszaidézi, hogy a New York Timest Amerikában – hat dolláros ára ellenére – vasárnap több mint egymillióan veszik meg, a digitális kiadásnak pedig csaknem két és fél millió előfizetője van. Legutóbb ennyien olvasták az első oldal közepén a nagybetűs címet Orbán Viktorról.

Miközben Európa zavartan fészkelődik, baltát emel a demokráciára.

A professzor ismerősei nem értették, miért csak a magyar kormány szóvivője állt szóba a Times tudósítójával, miért nem akarták legalább befolyásolni.

Lehet, hogy valójában örülnek a rossz kapcsolatoknak?

Charles Gati szerint ez a magyarázat csak akkor áll meg, ha a magyar kormány annyira bízik a putyini Oroszországban, hogy azt hiszi, nem is lesz szüksége Amerikára. Csak így érthető, ha a kormány nem áll szóba a New York Times tudósítójával és durván támadja az amerikai ügyvivőt, David Kostelancikot.

Nevetséges állítás, hogy az egyébként magyarul is értő, tapasztalt diplomata „tájékozatlan”, előadása a sajtószabadságról, transzparenciáról saját nézeteit tükrözte. Washingtonban az ilyen előadásokat több olvasatban hagyják jóvá,  Kostelancik már nem lenne ügyvivő, ha nem kormánya álláspontját képviselné.

A professzor szerint a helyzet egyszerű. Idén új nagykövet jön Budapestre,  Kostelancik második ember lesz. 

Őt küldi Trump budapesti nagykövetnek
Az amerikai elnök David B. Cornstein New York-i üzletembert készül az Egyesült Államok magyarországi nagykövetének jelölni.

Az új nagykövet minden bizonnyal rá fog támaszkodni, mert ha azt is hiszi egy ideig, hogy jelenléte változtat a lényegen, utána rájön, hogy nem.

Döntő jelentősége nincs annak, hogy éppen ki a főnök, vagy ki mit mond a Szabadság téren.

A lényeg ugyanis az, hogy a magyar kormány (1) külpolitikájában nem alkalmazkodik állítólagos szövetségesei – az Európai Unió és a NATO – legfőbb eszméihez és gyakorlatához, és (2) belpolitikájában nem vállalja a demokrácia alapvető eszméit és gyakorlatát.

A professzor szerint ezért a kapcsolatok a jövőben vagy rosszabbodnak, vagy marad a mostani amerikai „aggódás”, „baráti kritika” és a sületlen magyar támadás a tengerentúli diplomaták, újságok, Soros György ellen, miközben a magyarok többsége változatlanul Amerika-barát.

Kormány: az amerikaiak beavatkoznak a magyar választásokba
Bekérették az amerikai ügyvivőt a külügyminisztériumba.

Kiemelt kép: MTI / Kollányi Péter

Ajánlott videó

Olvasói sztorik