Közélet
A local resident sorts out mountains of the garbage after the first snowfall melted in Anqing city, east China's Anhui province, 10 January 2018.

Olyat lépett Kína, hogy az egész világ megfulladhat a szemétben

Vaskor Máté
Vaskor Máté

újságíró. 2018. 02. 05. 18:02

Korábban a témában:

Ígéretét betartva Kína 2018. január 1-jén bezárta határait bizonyos típusú importált hulladékok előtt. Másnap több európai nagyhatalom és Észak-Amerika is bepánikolt a tonnányi felhalmozódott szemét láttán, mivel senkinek nem volt rá alternatívája, hogy mitévő legyen vele.

Az utóbbi húsz esztendőben Kína a világ kukája volt, az ázsiai ország irgalmatlan mennyiségű újrahasznosítható hulladékot vett át m ás nemzetektől. 2016-ban Kína dolgozta fel a világ összes országa által exportált műanyag-, papír- és fémhulladék legkevesebb felét. Csak az Amerikai Egyesült Államok 16 millió tonna hulladékot küldött Kínába évente, melynek értéke 5.2 milliárd dollárra tehető. Nagy-Britannia szintén annyi szemetet adott Kínának, amivel nem kevesebb, mint tízezer olimpiai méretű úszómedencét lehetne megtölteni.

Mindenki jól járt

A szemét – különösképp az importált szemét – hosszú évekig hatalmas biznisz volt Kínában. Az 1980-as évektől az ország mindenféle újrahasznosítható hulladékot elfogadott a világ bármely országától, hogy táplálni tudja virágzó gyártási szektorát és kielégítse a növekvő népesség igényeit.

A jelentős létszámú és olcsó munkaerő miatt Kínának olcsóbb volt újrahasznosítani a fémet, a papírt és a műanyagot, mint nyersanyagokból előállítani azokat. Amerikának, Kanadának és a briteknek pedig több szemetük volt, mint amivel tudtak mit kezdeni, ezért olcsón túladtak azon. Kína bármit, de tényleg bármit megvett annak idején, ami hulladék volt — az exportáló országok legnagyobb örömére.

2016-ra elképesztő magasságokba jutott a kínai szemétimport: 45 millió tonna fém-, papír- és műanyaghulladékot vásároltak 18 milliárd dollár környéki összegért.

Más szelek fújnak

Csakhogy Kína tavaly közölte a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO), hogy környezetvédelmi és egészségügyi okokra hivatkozva a jövőben már nem akarják a globális szemeteszsák szerepét eljátszani.

Mechanical claw hand grabbing pile of mixed waste, deposited in the waste treatment plant depot, preparing it for separation and treatment. Waste disposal, management, reuse, recycle and recovery concept.
Képünk illusztráció
Fotó: Thinkstock

Peking kijelentette, hogy 2018-tól leállítja 24 szemétfajta importját, beleértve a műanyag-, papír- és textilhulladékokat is. Ez volt a legdurvább lépés, mióta Kína elkezdte az úgynevezett zöld kerítés programot öt évvel ezelőtt, és már akkor leszögezték, hogy lecsökkentik a külföldi hulladékok beáramlását.

Ennek az volt a legfőbb oka, hogy túl sok mocskos és veszélyes szemét érkezett be az országba, ami súlyosan szennyezte a környezetet Kínában. Az egyik legdurvább eset még 1996-ban történt, amikor egy újrahasznosítással foglalkozó kínai gyár véletlenül 100 tonna radioaktív fémet vitt be az országba Kazahsztánból és Kirgizisztánból.

Földrengéssel egyenértékű döntés

A kínai döntést a környezetvédő szervezetek természeti katasztrófának nevezték. Arnaud Brunet, a hulladékhasznosító ipart világszinten képviselő Bureau of International Recycling vezetője egy földrengéshez hasonlította az intézkedést.

Egy hónappal a tilalom életbe lépése óta több ország, köztük az USA, Kanada, az Egyesült Királyság és Németország is fulladozik a szemétben, mindenki fejvesztve próbál alternatív importőrt vagy megoldást találni a problémára.

Csak néhány példa a slamasztika szemléltetésére:

  • A New York Times-nak egy Oregon állami újrahasznosító arról beszélt, hogy mostanra tarthatatlan lett a helyzet, nem tudnak több szemetet fogadni.
  • Írország szemétkupaca lassan krízisszintre ér, mert egyszerűen nem tudnak megszabadulni a hulladéktól. Ennek oka, hogy 2016-ban a műanyaghulladékuk 95 százaléka Kínában landolt, ami akárhonnan nézzük súlyos számadat.
  • A kanadai Calgaryban – amely a műanyag- és papírhulladékának felét exportálta Kínában – többezer tonna szemét gyülemlett már fel a tárolókban és konténerekben, mert a tisztviselőknek fogalma nincs, mi lenne a helyes lépés.
  • A szintén kanadai Halifaxban 300 tonna műanyagot égettek el a szeméttelepen, mert az már fizikailag nem fért el sehol a városban.
HILLSBORO, OR - OCTOBER 30: Compressed blocks of plastic waste, which will no longer be accepted for recycling by China at seen at Far West Recycling October 30, 2017 in Hillsboro, Oregon. For decades, shipping containers have been loaded with American scrap and waste and dispatched to China for recycling. But, the Chinese government is cracking down, and will no longer allow shipments of much of the mixed plastic and paper Americans throw in to recycling bins. The result of the ban may be more plastic in American landfills.   Natalie Behring/Getty Images/AFP
Műanyaghulladék tömörített tömbjei az Oregon-i Hillsboro-ban 2017. október 30-án. Ezeket Kínában már nem lehet újrahasznosítani[sc_cts_position slug="article020" clear="1"]
Natalie Behring /Getty Images / AFP

Összetett kérdés

Egyes sajtótermékek váratlannak vélték Kína lépését, de igazság szerint az ország már korábban jelezte, hogy nem akar a világ újrahasznosítója lenni. A kormány 2013-ban indította el a már említett zöld kerítés nevű projektjét, amelynek legfőbb célkitűzése az volt, hogy látványosan csökkentsék az illegális és alacsony minőségű importszemét mennyiségét. Tisztázták, hogy a jövőben nem vesznek már meg mindent, csak a jó minőségű dolgokat.

A döntésben természetesen a gazdasági indokok is komoly szerepet töltöttek be, hiszen Kínának egyre kevésbé érte meg hulladékot importálni, mivel a munkaerő egyre drágább és drágább lett, miközben a nyersanyagok iránti kereslet csökkent.

Az utóbbi évtizedben a kínaiak nacionalizmusa sosem látott módon nőtt. Senki nem értette, miért az amerikai imperialisták szemetét dolgozzák fel, és miért nem tesznek előbb a saját házuk táján rendet.

Kína ugyanis annyira koncentrált a hulladékimportra, hogy közben elherdálták a saját szemétforrásaikat. Sanghajban, a világ egyik legnépesebb városában gyakorlatilag ismeretlen fogalom az újrahasznosítás. Pedig a városban a 2015-ös adatok szerint naponta 22 ezer tonna szemét keletkezett.

Ez a probléma mostanra elérte a tetőfokát, a kormány pedig ráébredt, hogy van elég szemetük otthon is, és önellátóvá akarnak válni.

Mi lesz ezután?

Aktivisták arra figyelmeztettek, hogy a kínai tilalomnak negatív hatásai lehetnek a környezetre és az emberek egészségére egyaránt. Attól félnek, hogy a döntés nyomán a hatalmas mennyiségű hulladék kevésbé fejlett, kevésbé kontrollált szemétfeldolgozókhoz kerül, például Indiába vagy olyan dél-kelet-ázsiai országokba, mint Vietnam, Malajzia vagy Thaiföld.

Landfill with blue sky and cumulus clouds, garbage dump in the nature
Képünk illusztráció
Fotó: Thinkstock

A hulladékpiacon kapacitásban nincs, aki átvegye Kína helyét, tehát még ha az országok el is adják a szemetük egy adott részét, a maradékot hazájukban kell majd elégetniük. Ez üvegházhatást okozó gázok és rákot okozó dioxinok kibocsátását eredményezheti.

Az érme másik oldala, hogy a változásnak hosszútávon pozitív hatásai is lehetnek. Az exportáló országoknak muszáj lesz újragondolniuk a hulladékgazdálkodásukat, lecsökkenteniük a szemétmennyiségüket és fejleszteniük kell a saját újrahasznosító rendszerüket.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió már lépett is. Utóbbi a hetekben fedte fel arra vonatkozó tervét, hogy 2030-ra megszünteti az egyszer használatos műanyagokat és kötelezővé teszi a csomagolások újrahasznosíthatóságát. Theresa May brit miniszterelnök pedig arról beszélt, hogy országa 25 éven belül betiltja az elkerülhető műanyaghulladékokat.

Kína importtilalma tehát egy kétélű fegyver. Csökkentheti a műanyagszennyezést és elősegítheti az újrahasznosítóipar korszerűsödését, de az exportőrök választhatják a könnyű, olcsó és mocskos utat is. Ezeknek a kormányoknak a műveletei diktálják majd, hogy mi következik a jövőben.

Kiemelt képünkön egy helyi lakos rendezi a szemét hegyeket a kelet-kínai Anhui tartományban 2018. január 10-én 
Fotó: Wu junqi / AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

(FILES)(COMBO) This combination of file pictures created on May 10, 2018 shows US President Donald Trump during a rally at Total Sports Park in Washington, Michigan on April 28, 2018, and a photo released from North Korea's official Korean Central News Agency (KCNA) on April 21, 2018 of North Korean leader Kim Jong-Un delivering a speech while attending the Third Plenary Meeting of the Seventh Central Committee of the Workers' Party of Korea in Pyongyang.

US President Donald Trump told North Korean leader Kim Jong-Un on May 24, 2018, in letter that the Singapore summit will not take place. / AFP PHOTO / AFP PHOTO AND KCNA VIA KNS / Mandel Ngan AND - /  - South Korea OUT / REPUBLIC OF KOREA OUT   ---EDITORS NOTE--- RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO/KCNA VIA KNS" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS
THIS PICTURE WAS MADE AVAILABLE BY A THIRD PARTY. AFP CAN NOT INDEPENDENTLY VERIFY THE AUTHENTICITY, LOCATION, DATE AND CONTENT OF THIS IMAGE. THIS PHOTO IS DISTRIBUTED EXACTLY AS RECEIVED BY AFP.  /
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.