Közélet

Olyat lépett Kína, hogy az egész világ megfulladhat a szemétben

Korábban a témában:

Ígéretét betartva Kína 2018. január 1-jén bezárta határait bizonyos típusú importált hulladékok előtt. Másnap több európai nagyhatalom és Észak-Amerika is bepánikolt a tonnányi felhalmozódott szemét láttán, mivel senkinek nem volt rá alternatívája, hogy mitévő legyen vele.

Az utóbbi húsz esztendőben Kína a világ kukája volt, az ázsiai ország irgalmatlan mennyiségű újrahasznosítható hulladékot vett át m ás nemzetektől. 2016-ban Kína dolgozta fel a világ összes országa által exportált műanyag-, papír- és fémhulladék legkevesebb felét. Csak az Amerikai Egyesült Államok 16 millió tonna hulladékot küldött Kínába évente, melynek értéke 5.2 milliárd dollárra tehető. Nagy-Britannia szintén annyi szemetet adott Kínának, amivel nem kevesebb, mint tízezer olimpiai méretű úszómedencét lehetne megtölteni.

Mindenki jól járt

A szemét – különösképp az importált szemét – hosszú évekig hatalmas biznisz volt Kínában. Az 1980-as évektől az ország mindenféle újrahasznosítható hulladékot elfogadott a világ bármely országától, hogy táplálni tudja virágzó gyártási szektorát és kielégítse a növekvő népesség igényeit.

A jelentős létszámú és olcsó munkaerő miatt Kínának olcsóbb volt újrahasznosítani a fémet, a papírt és a műanyagot, mint nyersanyagokból előállítani azokat. Amerikának, Kanadának és a briteknek pedig több szemetük volt, mint amivel tudtak mit kezdeni, ezért olcsón túladtak azon. Kína bármit, de tényleg bármit megvett annak idején, ami hulladék volt — az exportáló országok legnagyobb örömére.

2016-ra elképesztő magasságokba jutott a kínai szemétimport: 45 millió tonna fém-, papír- és műanyaghulladékot vásároltak 18 milliárd dollár környéki összegért.

Más szelek fújnak

Csakhogy Kína tavaly közölte a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO), hogy környezetvédelmi és egészségügyi okokra hivatkozva a jövőben már nem akarják a globális szemeteszsák szerepét eljátszani.

Képünk illusztráció
Fotó: Thinkstock

Peking kijelentette, hogy 2018-tól leállítja 24 szemétfajta importját, beleértve a műanyag-, papír- és textilhulladékokat is. Ez volt a legdurvább lépés, mióta Kína elkezdte az úgynevezett zöld kerítés programot öt évvel ezelőtt, és már akkor leszögezték, hogy lecsökkentik a külföldi hulladékok beáramlását.

Ennek az volt a legfőbb oka, hogy túl sok mocskos és veszélyes szemét érkezett be az országba, ami súlyosan szennyezte a környezetet Kínában. Az egyik legdurvább eset még 1996-ban történt, amikor egy újrahasznosítással foglalkozó kínai gyár véletlenül 100 tonna radioaktív fémet vitt be az országba Kazahsztánból és Kirgizisztánból.

Földrengéssel egyenértékű döntés

A kínai döntést a környezetvédő szervezetek természeti katasztrófának nevezték. Arnaud Brunet, a hulladékhasznosító ipart világszinten képviselő Bureau of International Recycling vezetője egy földrengéshez hasonlította az intézkedést.

Egy hónappal a tilalom életbe lépése óta több ország, köztük az USA, Kanada, az Egyesült Királyság és Németország is fulladozik a szemétben, mindenki fejvesztve próbál alternatív importőrt vagy megoldást találni a problémára.

Csak néhány példa a slamasztika szemléltetésére:

  • A New York Times-nak egy Oregon állami újrahasznosító arról beszélt, hogy mostanra tarthatatlan lett a helyzet, nem tudnak több szemetet fogadni.
  • Írország szemétkupaca lassan krízisszintre ér, mert egyszerűen nem tudnak megszabadulni a hulladéktól. Ennek oka, hogy 2016-ban a műanyaghulladékuk 95 százaléka Kínában landolt, ami akárhonnan nézzük súlyos számadat.
  • A kanadai Calgaryban – amely a műanyag- és papírhulladékának felét exportálta Kínában – többezer tonna szemét gyülemlett már fel a tárolókban és konténerekben, mert a tisztviselőknek fogalma nincs, mi lenne a helyes lépés.
  • A szintén kanadai Halifaxban 300 tonna műanyagot égettek el a szeméttelepen, mert az már fizikailag nem fért el sehol a városban.
Műanyaghulladék tömörített tömbjei az Oregon-i Hillsboro-ban 2017. október 30-án. Ezeket Kínában már nem lehet újrahasznosítani
Natalie Behring /Getty Images / AFP

Összetett kérdés

Egyes sajtótermékek váratlannak vélték Kína lépését, de igazság szerint az ország már korábban jelezte, hogy nem akar a világ újrahasznosítója lenni. A kormány 2013-ban indította el a már említett zöld kerítés nevű projektjét, amelynek legfőbb célkitűzése az volt, hogy látványosan csökkentsék az illegális és alacsony minőségű importszemét mennyiségét. Tisztázták, hogy a jövőben nem vesznek már meg mindent, csak a jó minőségű dolgokat.

A döntésben természetesen a gazdasági indokok is komoly szerepet töltöttek be, hiszen Kínának egyre kevésbé érte meg hulladékot importálni, mivel a munkaerő egyre drágább és drágább lett, miközben a nyersanyagok iránti kereslet csökkent.

Az utóbbi évtizedben a kínaiak nacionalizmusa sosem látott módon nőtt. Senki nem értette, miért az amerikai imperialisták szemetét dolgozzák fel, és miért nem tesznek előbb a saját házuk táján rendet.

Kína ugyanis annyira koncentrált a hulladékimportra, hogy közben elherdálták a saját szemétforrásaikat. Sanghajban, a világ egyik legnépesebb városában gyakorlatilag ismeretlen fogalom az újrahasznosítás. Pedig a városban a 2015-ös adatok szerint naponta 22 ezer tonna szemét keletkezett.

Ez a probléma mostanra elérte a tetőfokát, a kormány pedig ráébredt, hogy van elég szemetük otthon is, és önellátóvá akarnak válni.

Mi lesz ezután?

Aktivisták arra figyelmeztettek, hogy a kínai tilalomnak negatív hatásai lehetnek a környezetre és az emberek egészségére egyaránt. Attól félnek, hogy a döntés nyomán a hatalmas mennyiségű hulladék kevésbé fejlett, kevésbé kontrollált szemétfeldolgozókhoz kerül, például Indiába vagy olyan dél-kelet-ázsiai országokba, mint Vietnam, Malajzia vagy Thaiföld.

Képünk illusztráció
Fotó: Thinkstock

A hulladékpiacon kapacitásban nincs, aki átvegye Kína helyét, tehát még ha az országok el is adják a szemetük egy adott részét, a maradékot hazájukban kell majd elégetniük. Ez üvegházhatást okozó gázok és rákot okozó dioxinok kibocsátását eredményezheti.

Az érme másik oldala, hogy a változásnak hosszútávon pozitív hatásai is lehetnek. Az exportáló országoknak muszáj lesz újragondolniuk a hulladékgazdálkodásukat, lecsökkenteniük a szemétmennyiségüket és fejleszteniük kell a saját újrahasznosító rendszerüket.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió már lépett is. Utóbbi a hetekben fedte fel arra vonatkozó tervét, hogy 2030-ra megszünteti az egyszer használatos műanyagokat és kötelezővé teszi a csomagolások újrahasznosíthatóságát. Theresa May brit miniszterelnök pedig arról beszélt, hogy országa 25 éven belül betiltja az elkerülhető műanyaghulladékokat.

Kína importtilalma tehát egy kétélű fegyver. Csökkentheti a műanyagszennyezést és elősegítheti az újrahasznosítóipar korszerűsödését, de az exportőrök választhatják a könnyű, olcsó és mocskos utat is. Ezeknek a kormányoknak a műveletei diktálják majd, hogy mi következik a jövőben.

Kiemelt képünkön egy helyi lakos rendezi a szemét hegyeket a kelet-kínai Anhui tartományban 2018. január 10-én 
Fotó: Wu junqi / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.