Ökológiai katasztrófa fenyegeti Dubrovnikot, Korcula, Mljet, Vis és Solta szigeteket, valamint a Peljesac-félszigetet és az Adriai-tenger déli részét az Albániából érkező több tonna szemét miatt, amelyet az erős déli szél hatására az áramlat sodor ki a partokra.
A hulladék nagy része műanyag, ami lassan bomlik le és válik mikroműanyaggá, amely évszázadokig a tengerben marad. Ezek az öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskéket a halak tápláléknak hiszik és megeszik, és bekerülnek a városok vízvezetékrendszerébe is.
Horvátország már többször kérte az Európai Bizottságot, hogy tegyen megfelelő lépéseket az ökológiai katasztrófa elhárítása érdekében az Adriai-tengeren.
Habár Albánia aláírta Barcelonai Egyezmény – a Földközi-tenger melletti országok megállapodása tengerük környezetvédelmének összehangolására, elsősorban a szénhidrogén- és hulladékszennyezés ellen –, az onnét érkező szemét mennyisége nem csökken.
Albánia 2009 áprilisa óta tagja a NATO-nak, ezen kívül az Európai Unióhoz is felvételi kérelmet adott be 2014-ben.
Dubravka Suica dubrovniki származású európai parlamenti képviselő szerint a tagjelölt országnak kötelessége betartani és alkalmazni az uniós jogszabályokat, az EB-nek pedig támogatnia kell ezeket az országokat abban, hogy az egyezményben foglaltakat teljes mértékben végrehajtsák.
(MTI, kiemelt képünk illusztráció, fotó: Europress / AFP PHOTO / Joseph Eid)
