Szép lassan süllyed a paksi atomerőmű, és nem is mérik jól mindezt – derült ki a Népszava hétfői cikkéből. Arról ír a lap, hogy az épületsüllyedést mérő eljárások pontosítására szólította fel az erőművet az Országos Atomenergia Hivatal (OAH). Mindez a negyedik reaktorblokk élettartam-hosszabbítási engedélyének indoklásából derült ki.
Mindezek miatt a napokban az érintett kormánytagokhoz fordult Tóth Bertalan szocialista képviselő, legfőképp azért, mert az esetleg süllyedő négyes blokk mellé épülne az ötös és hatos is. Mindenesetre még októberben ígéretet tett az atomerőmű a süllyedésmérési módszereik pontosítására, így a négyes blokk megkaphatta a hivataltól az engedélyt, ami 2037 végéig üzemelhet.
Pontos adat nincs arról, mekkora a reaktortartály dőlése, csak annyit tudni, hogy 1,4 milliméterrel kevesebbel tér el az előrejelzésektől. Újabb intézkedés csak 1,5 milliméter felett kell. A vizsgálat szerint amúgy a túlzottan kihasznált szerkezeti elemek a központi zónán kívül esnek. Az erőmű működését mindez nem veszélyezteti, de azért az öregedéskezelési program módosítását kérték.
Fukusima óta résen
A 2011-es fukusimai atomkatasztrófa miatt készítettek már egy földrengésre vonatkozó tanulmányt is. Ebben az áll, hogy az erőmű alatti vezetékeket nem készítették fel ilyen esetre. A 10 centiméternél kisebb átmérőjű csöveknél már haladnak a problémaelhárítással, de a nagyobbaknál még csúszás van.
Tóth amúgy azt kérdezte Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy miért és mennyire süllyed a négyes blokk, milyen szintet várnak 2025-re, mi a biztonságos érték, hogy lehet lassítani a folyamatot. Süli Jánostól, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli minisztertől azt kérdezte, az új blokkok építése milyen hatással lehet a négyes blokk süllyedésére, illetve hogyan csökkenthető ennek kockázata.
A cikk még említést tesz arról, hogy tavaly nyáron az Átlátszó megírta: Paks tektonikai törésvonalon fekszik, ahol 10 ezer éven belül lehet földrengés. Ráadásul löszös-homokos talajra épült a Duna völgyében az erőmű, ahol a talaj szilárdságát még a Duna vízállása is befolyásolja. Mindenesetre a geológiai kockázatokra vonatkozó részeket kitakarták üzleti érdekekre hivatkozva a vonatkozó bővítési anyagokból.
(Kiemelt kép: MTI Fotó: H. Szabó Sándor)
