Közélet

Drámai adatok: öregszünk, fogyunk

Farkas György
Farkas György

újságíró. 2017. 09. 15. 10:40

2011-től annyival lettünk kevesebben, mintha elvesztettünk volna egy Győr nagyságú várost.

Magyarországon tavaly október 1-jén – a mikrocenzus idején – 9 millió 804 ezer ember élt. 134 ezer fővel kevesebb, mint a legutóbbi, 2011-es népszámláláskor. A KSH most közzétett adatai szerint 2011 és 2016 között folytatódtak a korábbi évek tendenciái: a lakosság öregedése, az élettársi kapcsolatok térhódítása és a termékenység csökkenése.

A ’80‑as évek eleje óta tartó népességcsökkenés folytatódott, a 2011-es népszámlálás óta eltelt öt évben elveszített 134 ezer ember nagyjából egy Győr nagyságú város lakosságszámának felel meg. A mikrocenzus idején csak annyian éltek az országban, mint 1960 környékén. A különböző térségekben a népességszám-változás eltérő mértékű és irányú volt.

Budapesten kívül csak Pest és Győr-Moson-Sopron megye lakossága gyarapodott, a népességfogyás Békés megyében, Nógrádban és Borsod-Abaúj-Zemplénben volt a legnagyobb.Az idősek aránya tovább nőtt

A legutóbbi népszámlálás óta eltelt viszonylag rövid időben a gyermekek száma csaknem 26 ezer fővel csökkent, a 65 éves és annál idősebbeké 144 ezerrel több lett. A 2001-es népszámlálás idején még több volt a gyermek, de 2011-től a 65 éves és annál idősebbek voltak többségben, 2016-ban az idősek száma már 399 ezerrel meghaladta a gyermekekét. A változás miatt az átlagos életkor is nő: jelenleg 42 év, csaknem egy évvel több, mint öt éve. 2016-ban a férfiak átlagos életkora 40, a nőké 44 év volt. Az Zala megyében a legmagasabb (45) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb (40).

Csökkenő “nőtöbblet”

A ’70-es évektől a 2011. évi népszámlálásig a nők lakosságon belüli aránya – a férfiak magasabb halandósága miatt – emelkedett. 2016-ra a nemek közötti halandósági különbség csökkent, a “nőtöbblet mérséklődött”.

2016-ban ezer férfira 1096 nő jutott, míg 2011-ben még 1106.

A nemek aránya az egyes korcsoportokban eltérő volt: a 0–14 és a 15–39 évesek csoportjában a férfiak, a 40–64 évesek és a 65 éves és annál idősebbek között a nők voltak többségben. A nemek aránya Fejér megyében a legkiegyenlítettebb, a legjelentősebb nőtöbblet a fővárosban és Heves megyében van.

149 ezer külföldi él Magyarországon

Ez 6 ezerrel több a 2011. évi népszámláláskor összeírt külföldiek számánál. 105 ezren (70%) valamely európai, 33 ezren (22%) valamely ázsiai ország – elsősorban Kína és Vietnam – állampolgárai.

A családi állapot összetételét tekintve 2011 és 2016 között tovább folytatódtak a korábbi évtizedek tendenciái. Kismértékben csökkent a házasok, özvegyek, elváltak aránya.

A hajadonok és nőtlenek száma lassuló ütemben, de tovább nőtt, 2016-ban meghaladta a népesség egyharmadát. 

A szinglik aránya Csongrád megyében volt a legmagasabb (37%), Nógrádban a legalacsonyabb (30%), a házasok aránya Győr-Moson-Sopronban a legnagyobb (48%) és Csongrád megyében a legkisebb (41%).

Később házasodunk, szülünk

Jelenleg 1 millió 87 ezer embernek van élettársa, több mint kétharmaduk nőtlen, hajadon. A 15 éves és annál idősebb népességen belül az élettársi kapcsolatot fenntartók aránya 1990-ben még csak 3%-ot tett ki, addig 2016-ban már 13%-ot. A növekedés oka főleg az, hogy a nőtlen, hajadon fiatalok egyre gyakrabban létesítenek a házasság előtt vagy helyett élettársi kapcsolatot.

A korábbi évtizedekhez hasonlóan a nők termékenysége továbbra is csökkenő tendenciát mutat.

Az utóbbi öt évben néggyel csökkent a száz szülőképes korú nőre jutó gyermekek száma. 2016-ban száz szülőképes korú nőre már csak 104 gyermek jutott, a gyermekvállalás időpontja is egyre későbbre tolódik.

Gyerek? Férjjel inkább, mint élettárssal

A nők iskolázottságának növekedésével csökken a gyermekszám, a legtöbb gyermeket azok szülték, akik általános iskolai tanulmányaikat sem fejezték be, de 2011 és 2016 között körülben is látványosan csökkent a száz nőre jutó gyermekszám. Ez a legidősebb, jellemzően sokgyermekes korosztályok eltűnésével magyarázható.

A házas és az élettársi kapcsolatot fenntartó nők termékenységi jellemzői jelentősen eltérnek. A legnagyobb különbség a gyermektelenek arányában figyelhető meg: míg a házas nők kevesebb mint tizedének, addig az élettársi kapcsolatot fenntartók több mint harmadának nem született gyermeke.

A többség röghöz kötött

A magyarok 52%-a ugyanazon a településen lakik, mint megszületésekor. A lakóhely stabilitása a községek lakóit jobban jellemzi, mint a városiakat,a falun élők 56%-a, a városlakók fele él születése óta ugyanott. Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében az emberek több mint kétharmadára jellemző ez, míg a fővárosiaknál ez az arány csak 29, a Pest megyeieknél 45%.

Kiemelt fotó: Thinkstock

További részletek itt. 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Swedish 15-year-old girl Greta Thunberg holds a placard reading "School strike for the climate" during a protest against climate change outside the Swedish parliament on November 30, 2018. - In more than hundred cities across Sweden, environmentalists have organised protests, partly inspired by Greta Thunberg, who strikes every Friday against climate change outside the parliament since several months. UN's annual climate talks which this year will take place in Poland starts on December 2, 2018. (Photo by Hanna FRANZEN / TT News Agency / AFP) / Sweden OUT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.