Közélet
Pécs, 2013. június 4.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott ünnepségen a pécs-vasasi plébánián 2013. június 4-én.
MTI Fotó: Lendvai Péter

A süllyesztőben végezheti a Fidesz lélegeztetőgépére kötött KDNP

Molnár Zoltán
Molnár Zoltán

bértollnok. 2016. 11. 02. 17:02

Szingliadó, nagypéntek, abortusz-korlátozás: a káromkodós dalokig is eljutott a KDNP ámokfutása, mert olyan témákat próbál erőből átnyomni a kormányon, amik nem találkoznak a társadalom óhajaival. De milyen jövő vár egy pszeudopártra?
Korábban a témában:

Sok-sok mókás, de a választópolgárokat idegesítő javaslat után újra felpörgött a KDNP ötletgyára. Alig múlt el Mindenszentek, a KDNP (segítünk: Kereszténydemokrata Néppárt) egyből felszántotta egy javaslattal az Országgyűlést. Rétvári Bence tervezett határozata mérföldkő lehet a világpolitikában: népirtásnak nyilvánítaná a keresztényüldözést, sőt, ezzel nemzetközi szervezeteket is meg akar keresni.

Mondta ezt azután a parlamenti államtitkár , hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumában létrejött a keresztényüldözés elleni államtitkárság, amiben Balog Zoltán keze is benne volt (aki nem KDNP-s, de református lelkész).

“Vasárnap van, felkelek…”

Sokkal aggasztóbb és jobban a frászt hozta az emberekre a vasárnapi boltzár esetleges visszavezetése. A KDNP keresztje a javaslat, amit vérrel-verejtékkel, tűzön-vízen keresztül át akartak nyomni a kormányon, és épp egy éve sikerült is a bravúr.

Az intézkedés azonban nem találkozott egyértelmű társadalmi támogatottsággal: az emberek jelentős része a magánéletébe való belenyúlásként értékelte, pláne, hogy sokaknak nincs egyszerűen idejük munka mellett, hétköznap nagybevásárlást intézni, a megmaradt két hétvégi shopping-napból pedig egyet elvett a KDNP. A nép másik – kisebb – szelete viszont állította, így végre tényleg pihenőnap lehet a vasárnapból, és a multik legalább ekkor nem zsákmányolnak ki senkit.

A düh azonban erősebb volt, még egy ismeretlen zenekar is befutott általa.

A kérdésben az ellenzék népszavazást akart tartani, a menekültválságról lemaradó, témát alig találó MSZP rárepült, és innen ömlöttek a kormánynak baromi kellemetlen történetek, amikor herceghalmi polgármester-feleségek és fradisecuritys verőemberek akadályozták meg a kérdés leadását. Ekkor már akkora volt a kormány arcvesztése, hogy kiállt az ügy mögül. Erre nyáron kiderült, a KDNP nem adta fel, itt lehet a legfrissebb tervekről olvasni (tömören: nincs szó boltzárról, de radikálisan csökkentenék a hétvégi műszakok számát és eloszlását).

A keresztlécen csattant a lövés

És ha már boltzár, akkor egy frissen felmelegített, sőt Orbán Viktor által felkarolt javaslat is álljon itt: a nagypéntek munkaszüneti nappá alakítása, amivel akár egy négynapos boltzáras monstrum is létrejöhetne a húsvéttal együtt. Ahogy ez is KDNP-s javaslat volt még 2011-ből, úgy az is, hogy augusztus 15., Szűz Mária mennybemenetele is legyen munkaszünet. Ezt még senki sem próbálta erőből átnyomni.

Rájuk jött a szapora

Fogy a magyar, ez vitán felül álló alaptézis. A kisebbik kormánypárt önmaga létének értelmét részben ebben a – demográfiailag fontos, égető – kérdésben találta meg. Az egyik legbizarrabb ötlet volt a szingliadó ötlete, magyarul hogy a 30-on felüli, gyermektelen nők fizessenek a költségvetésbe, amiből a sokgyerekes családokat vagy nők részmunkaidős foglalkoztatását támogatnák. Hozzá kell tenni, hogy az ötlet a KDNP ifjúsági szervezetétől jött, de hamar letettek róla a felháborodás miatt.

AppleMark
Forrás: MTI

A HVG írt arról korábban, hogy Benda József hobbi népesedéskutató cselekvési terve is keringett a párton belül. Ez több támogatható ötlet mellett pár furcsábbat is tartalmazott. Így például korlátoznák a 35-45 éves nők abortuszát, egyéves kor előtt nem lehetne bölcsődébe adni a gyereket, népesedési megbízott figyelne oda a nőkre a munkahelyeken, valamint házasságkötési és gyermekvállalási ösztöndíjat adnának az egyetemista lányoknak. A KDNP később közölte, ez nem a párt hivatalos álláspontja, csak egy tőlük független írás.

A csőd csődje

A családbarátság apró pártja megpróbálkozott a tartozások terheit nyögő családokon is segíteni a magáncsőd intézményével. Ez önmagában egy emberbaráti jó kezdemény lett volna, de valahogy nem akart működni. Még augusztusban írt arról a VG, hogy miközben az MNB résztvevők tízezreit jósolta hónapokon belül, addig augusztusig mindössze 450-en éltek a konstrukcióval. Az se mellékes, hogy a magáncsődre 627 millió forintot költött a kormány.

Bud Spencer-i pofon az Ab-tól

Ha már család, a KDNP-nek sikerült az – amúgy zömmel már a kormánypártok jelöltjeivel feltöltött – Alkotmánybírósággal is szembekerülnie. Rétvári Bence államtitkár még 2012-ben nyilatkozta egy tüntetésen, hogy az Ab egy “befogadó törvényt” semmisített meg. A családjogi törvény egyes passzusaira utalt, amik a KDNP nyomására változtak volna, de az Ab szerint a módosítás túlságosan szűkre szabta a család fogalmát, amikor azt egy férfi és egy nő házasságára, az egyenesági rokoni kapcsolatra vagy családba befogadó gyámságra épülő kapcsolatrendszerként határozta meg.

2013-ban ezért nem cicóztak a kormánypártok, hanem élve a kétharmaddal, átírták az alaptörvényt (és a Ptk.-t, meg a családjogi törvényt is), amibe bekerült a melegek számára rosszul csengő mondat:

Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.

Kurta KDNP-történet

El lehet mondani, hogy szokatlan a harmadik magyar köztársaság történetében, hogy hatalomra kerüljön egy önmagában alig mérhető, erőtlen politikai erő, mint a Kereszténydemokrata Néppárt. De honnan is indultak? A rendszerváltás után a történelmi KDNP-t akarták újraálmodni, ami a választók 6,48 százalékának tetszett, így saját jogon kerültek előbb az Országgyűlésbe, majd az Antall-kormányba.

Sok mozgásteret nem kaptak a kormányzatban, ha a miniszteri tárcákat nézzük: Latorcai János (az Országgyűlés mostani alelnöke) 1993-ban pár hónapig ipari és kereskedelmi miniszter, Surján László 1990-93 között népjóléti miniszter, Füzessy Tibor pedig 1992-93-ban a titkosszolgálatokért felelős tárcanélküli miniszter volt. Antall József halála után valamennyien megőrizhették tárcájukat és/vagy pozíciójukat Boross Péter alatt is, 1994-ig.

1994-re a KDNP erősödni tudott, 7,37 százalékot szereztek, de ekkor jött az MSZP-SZDSZ kétharmad, úgyhogy ellenzékbe szorultak. 1998 már igazi sokk lehetett, a pártharcok és a pártszakadás miatt 2,59 százalékkal kihullottak az Országgyűlésből és ez a Fidesszel való 2006-os szövetkezésig így volt (bár Fidesz-színekben a 2000-re újraszervezett párt tagjai bejutottak a parlamentbe, így volt ezzel a mostani pártelnök, Semjén Zsolt is). A KDNP tehát él, de érdekes kérdés lenne, mennyien szavaznának rájuk, ha leválnának a Fidesz emlőiről, működnének-e a témáik.

“Nem a választókért politizálnak”

Megkérdeztük Reiner Rolandot, az Integrity Lab kutatásvezetőjét, politikai elemzőjét, mi ez a fura faltörőkos-technika, amivel a KDNP operál, és mi lehet vele a végcéljuk. Reiner egészen egyszerű axiómát állított fel:

A KDNP egy pszeudopárt.

Magyarul egy olyan párt, ami kvázi a Fidesz lélegeztetőgépén van, egymagában nem maradna életben. A “valódi társadalmi támogatottság nélküli párt” ennek ellenére nagy frakcióval rendelkezik a parlamentben, de ahogy Reiner mondta, nincs is igénye erre a társadalmi támogatottságra. Semjén Zsolték már “nem a választókért politizálnak”, ők egyfajta ideológiai pluszt jelentenek a kormányoldalon.

De akkor mi szüksége rájuk a Fidesznek? Reiner szerint a Fidesz a 2000-es években minden jobboldali pártot felszalámizott vagy magába olvasztott. “A KDNP az egyetlen ezek közül, ami legalább névlegesen megmaradt”, az elemző szerint azért, mert a Fidesz polgári-jobboldali fordulatát visszaigazolja, legitimálja a kereszténydemokratákkal való szövetség. Ők így valóban behozzák a keresztény értékrendet a kormányzásba. Ráadásul bónusz, hogy a KDNP jobban be van csatolva egyházi vezetői körökbe. Mindenesetre már a KDNP is óvatosabb, a boltzárat és a népesedést is a családok felől közelíti meg, érzik, hogy nem vallásos túlzottan a magyar társadalom, ezért a Biblia nem lehetne hivatkozási alap.

Mit hoz a jövő a KDNP-nek? Reiner szerint nem sok jót:

A KDNP jövője 100 százalékban a Fideszhez van kötve.

A politikai elemző szerint ha a Fidesz pozíciói romlanak, akkor a KDNP-é is fog. Ebből nehéz lesz kikerülni, a rendszerváltás óta elég sok politikai pártot láttunk, ami kisebb koalíciós partnerként fulladt bele a nagyok farvizébe. Így járt az MSZP mellett az SZDSZ, valamint a Fidesz mellett az MDF és az FKGP is. Szóval ha egy kis párt feladja az önállóságát, akkor könnyen a süllyesztőben végezheti.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

AUCKLAND, NEW ZEALAND - AUGUST 29:  Phil Taylor engages with his fans during the Auckland Darts Masters at The Trusts Arena on August 29, 2015 in Auckland, New Zealand.  (Photo by Michael Bradley/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.