Az utak mellett már mindenütt láthatjuk a kormány megbízásából kihelyezett, „Üzenjünk Brüsszelnek” szlogent hirdető kék plakátokat, de még mindig nem biztos száz százalékig, hogy a tervezett szeptember végi, október eleji időpontban valóban lesz népszavazás az úgynevezett „betelepítési kvótáról”, vagyis arról a kérdésről, hogy
Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?
A Nemzet Választási Bizottság (NVB) ugyan hitelesítette a kormány kérdését, majd ezt a határozatot a legfőbb bírói fórum, a Kúria is jóváhagyta, az Országgyűlés pedig elrendelte a referendumot, van még egy fórum, az Alkotmánybíróság (Ab), amely elvileg dönthet úgy, hogy nem lehet, vagy legalábbis nem ebben a formában népszavazást rendezni a kérdésről. A felvetés egyelőre elméleti, hiszen a testület csak kedden kezdi tárgyalni a referendum ellen beadott indítványokat.
Két fronton támadnak
A népszavazást (illetve a kormány bevándorlás-ellenes politikáját) ellenzők összesen négy beadvánnyal éltek, amelyek alapvetően két irányból támadják a referendumot: hárman – köztük Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő – azt az országgyűlési határozatot támadták meg, amely elrendelte a népszavazást. Fodor Gábor független országgyűlési képviselő viszont a Kúria végzése ellen élt panasszal, amely helyben hagyta a kormány kérdését hitelesítő NVB-határozatot.
Fotó: MTI/Mohai Balázs
Jogi szempontból az első változat az egyszerűbb, ellenzéki szempontból viszont jóval kevesebb sikerrel kecsegtet. A népszavazásról szóló törvény kifejezetten kimondja, hogy a népszavazást elrendelő, vagy a referendum elrendelését megtagadó országgyűlési határozat ellen bárki kérhet felülvizsgálatot, és arról az Ab-nak harminc napon belül döntenie is kell (ez a határidő június 23-án jár le).
A három – az országgyűlési határozatot beadványozó – ellenző többféle érveléssel próbálkozik, Szanyi szerint például eljárásjogi problémák miatt érvénytelen a határozat. Egy másik indítványozó az Európai Bizottság előterjesztésére hivatkozik, amely szerint komoly összeget kellene fizetniük a menekültek elosztásában részt nem vállaló országoknak. Az érvelés szerint a kvótarendszer elutasítása százmilliárdos költséggel is járhat, vagyis a kérdés a költségvetést is érinti, tehát nem lehet róla népszavazást tartani.
A gond ezzel csak az, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint a testület „nem vizsgálja érdemben azt az indítványt, amelyben az indítványozó a népszavazási kérdés tartalmát illető, illetve a hitelesítéssel összefüggő alkotmányossági aggályokra hivatkozik”. A jogszabály kifejezetten azt mondja, hogy az Ab csak akkor folytat érdemi vizsgálatot, ha a kérdés hitelesítése (február 29.) és a népszavazás elrendelése (május 10.) közt „lényeges változás” következett be a körülményekben. Mivel hasonló eljárásra még nem volt példa, nehéz elképzelni, hogy ez a gyakorlatban mit is jelent.
Alapjog az EU-ban élni?
Más utat követ Fodor Gábor, aki úgynevezett alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria végzése ellen. A törvény szerint minden egyedi bírói döntést meg lehet támadni, de csak az élhet ezzel, aki érintett az ügyben, de Fodor szerencséjére az Ab korábbi döntéseiben is viszonylag tágan értelmezte az érintettség fogalmát. A képviselő úgy érvel, hogy a népszavazással, annak sikerétől függetlenül is „kétségessé válhat Magyarország Európai Uniós tagsága”, ami sérti az ő jogát, hogy EU-s tagállamban éljen.
Fodor tartalmilag is alaptörvény-ellenesnek tartja a kérdést, mivel az lényegében a tagállamok képviselőiből álló Európai Tanács egyik határozata (120 ezer menedékkérő áthelyezése) ellen irányul, tehát nem a magyar parlament hatáskörébe tartozó tárgyról szól, vagyis
a népszavazási kérdés az uniós döntéshozatali rend legitimitását és jogszerűségét kérdőjelezi meg.
Időzavar lehet
Az alkotmányjogi panaszra más szabályok vonatkoznak, mint az országgyűlési határozat megtámadására, a többi közt mások a határidők. A Kúria végzését például 60 napig, vagyis július elejéig meg lehet támadni, tehát elvileg előfordulhat, hogy a három, fentebb említett beadványt már elutasították, amikor még a másik úton újabb panasz érkezik. Az Ab ugyanakkor már közölte, hogy lehetőség szerint még a nyári ítélkezési szünet előtt dönteni fog mindegyik ügyben.
Így is van viszont elméleti lehetősége annak, hogy az alkotmánybírók időzavarba hozzák a parlamentet. Az Ab három dolgot tehet a népszavazást elrendelő határozattal: helybenhagyja, megsemmisíti vagy új határozat meghozatalára szólítja fel a parlamentet.
Az első eset egyértelmű, Áder János köztársasági elnök 15 napon belül kiírja a referendumot, amire legalább 70 nappal később, ősszel kerülhet sor. Utóbbi két esetben viszont gondban lennének a kormánypártok, mivel a parlament június 13-án ülésezik utoljára, majd a korábbi években megszokottnál korábban nyári szabadságra mennek a képviselők, valószínűleg azért, hogy követni tudják a futball Európa-bajnokság meccseit.
