Szerda délelőtt Pintér Sándor belügyminiszter bejelentette: a kormány migrációs válsághelyzetet hidetett az egész ország területére, ennek keretében megerősítik a határok védelmét, utakat építenek a katonaság számára és táborokat hoznak létre, hogy az esetlegesen elfogott migránsok megfelelő körülmények közé kerüljenek. A Helsinki Bizottság pedig nem sokkal a bejelentés után felszólította a kormányt, hogy vonja a vissza a jogtalan döntést.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértőt arról kérdeztük: valóban veszély fenyegeti-e az országot, ha igen, mikor kell migrációs nyomásra számítanunk és van-e olyan állapotban a magyar rendőrség, illetve katonaság, hogy megvédjék határainkat.
A bizonságpolitikai szekértő szerint jelenleg közvetlen, a következő 3-5 napban esedékes veszély nem fenyegeti Magyarországot, a hétfői EU-Törökország csúcs elvetélt reményei, a távoli jövő ködébe vesző megegyezés azonban komoly hatással lesz az országra. Tarjányi Péter azzal számol, hogy a török fél teljesíthetetlen követelései miatt a menekültek szűrése, feltartóztatása kapcsán nem is lesz megegyezés, így a menekülttömeg egyre hatalmasabbá duzzad Görögországban. (Jelenleg a görög-macedón határnál 16 ezer ember várakozik.)
Az embercsempészek alternatív útvonalakat fognak keresni és találni. A menekült- és migránstömeg meg fog jelenni a Balkánon keresztül Európában, ez szinte biztos
– szögezi le Tarjányi Péter, aki azonban tartózkodóan nyilatkozik azzal kapcsolatban, hogy a migrációs vészhelyzetet valóban szükséges volt-e az ország egész területére kihirdetni. A mai, meglehetősen hirtelen bejelentést már csak azért is furcsállja, mert a nemzetbiztonsági szolgálatok, illetve a rendőrség az utóbbi hónapokban – bár a migrációs nyomás jelentősen nagyobb volt, mint most – nem tartották szükségesnek az intézkedéscsomag bevezetését országos szinten.
Valódi felkészülés helyett kerítésépítés
A szakértő szerint az, hogy a kormány a szlovén, horvát és szerb határintézkedésekkel indokolja a válsághelyzet kihirdetését, azt jelenti, hogy a határon felállított kerítés nem állította meg az embertömeget, egyszerűen csak a kisebb ellenállás irányába – a Szlovénián, Horvátországon és Ausztrián át Németországba vezető útra – terelte a migránsokat. Tarjányi Péter emlékeztet: német sajtóinformációk szerint Németország és Ausztria közös határzárról egyeztet tavaly szeptember óta, a szlovén, horvát és osztrák szigorítások ennek első lépései lehetnek.
Pillanatok alatt kiderült, hogy ha ez a zárás megtörténik, a magyar kerítés önmagában nem lesz elrettentő erejű
– magyarázza Tarjányi Péter, aki hozzáteszi: a kerítéstől annyira nem rettennek meg az embercsempészek, hogy a lezárás utáni alternatív szállítási útvonalként – Bulgárián és Románián keresztül – ismét Magyarországban gondolkodnak. Ez persze nem lesz ennyire egyszerű, hiszen a bolgár-román határon folyik a Duna, azonban az embercsempészek miatt a teljes magyar déli, illetve keleti határszakasz veszélyben lehet.
De nem holnap, hanem a következő hónapokban. Azok, akik miatt a kormány kihirdette a migrációs válsághelyzetet, még nincsenek itt. Hetekbe telhet, míg elérik a magyar határt.
Kapkodással leplezik a mulasztást?
A veszély tehát reális, csak éppen nem most és nem az ország teljes területén. Tarjányi Péter szerint a kormányzat nem volt előrelátó, az ország elmulasztotta a szisztematikus felkészülést arra az esetre, ha az uniónak nem sikerül megállapodnia Görögországgal, illetve Törökországgal. Mint mondja,
Tudomásul kell venni, hogy Magyarország létszámoldalról nem tudja megvédeni a déli és keleti határszakaszt. A román, szerb, horvát és szerb határ összesen 1074 kilométer hosszú, teljes egészében sík, nyílt terep. Ez a mi Égei-tengerünk: ott szigetek vannak, nálunk pedig olyan domborzattal találkoznak a migránsok, ahol nem kell sem hegyeken, sem folyókon átverekedni magukat.
Tarjányi Péter hangsúlyozza: ezt az 1074 kilométert kellene a rendőrségnek és a hadseregnek őriznie úgy, hogy a hadsereg teljes 25 ezer fős állományából a valódi, végrehajtói egységekben mindössze 7-9 ezer ember szolgál. Ehhez jön az a 4-5 ezer fő, akit a rendőrség mozgósítani tud, ráadásul tárgyi feltételekkel: autókkal, helikopterekkel is cudarul állunk.
A szakértő szerint ezért lett volna szükség arra, hogy az elmúlt hónapokban nyugati szomszédainkkal, illetve a visegrádi négyekkel megállapodást kössünk és kidolgozzunk egy olyan közös megoldást, amivel komoly rendőri, illetve katonai erőket tudunk mozgósítani akkor, amikor baj van. Ez nem történt meg, bár az MTI időről-időre beszámolt arról, hogy a régió országaiból kisebb rendőri csapatok érkeztek – szinte csak mutatóba – a magyar határhoz.
A jelenlegi helyzetre nem a válsághelyhelyzet kihirdetése a megoldás. Az nem segít, hogy a válsághelyzetre kivatkozva fel lehet függeszteni a közbeszerzéseket, illetve a katonák megállíthatják a járműveket. A menekültek még nincsenek itt, sőt: lehetséges, hogy csak hetek múlva érnek el hozzánk
– mondja Tarjányi Péter, aki a jelen feladatival kapcsolatban úgy látja: az országnak fel kellene készülnie egy vészforgatókönyvre, óvatosabban kellene fogalmazni és el kellene hagyni a rendeleti szabályozást. Ami eredményt hozhatna, az a nemzetközi együttműködés: még lenne lehetőség segítséget kérni Lengyelországtól, Csehországtól, Szlovákiától, sőt, Németországtól és Ausztriától is.
A térség határőrizeti szerveinek közös fellépése volt az egyik tétje a hétfői EU-csúcsnak. Ott nem tudták közös cselekvéssé kovácsolni a tagországok egyre erősödő félelmeit. Orbán most szépíthetne.
