Péterfalvi Attila szerint a Blikk a művésznő kilétét eddig nem fedte fel, de naponta több információt is közzétesz vele kapcsolatban,
manipulatív szövegezéssel fokozva a kíváncsiságot és gerjesztve a közérdeklődést a téma iránt.
A példányszám, az olvasottság növelése sem indokolhatja azonban a magánszféra védelmének figyelmen kívül hagyását. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke külön felhívja a figyelmet nemcsak a sajtó, hanem az egészségügyi dolgozók felelősségére is.
A HIV-fertőzöttség olyan szenzitív, különleges adat, amelynek nyilvánosságra hozatalához jogszabályi felhatalmazás hiányában csak az érintett írásbeli hozzájárulása jelentheti a megfelelő jogalapot, akkor is, ha ismert személyről van szó. Az ismert személy, “celeb” nem jogi kategória, és e tény önmagában nem indokol szélesebb körű nyilvánosságot, különösen nem érzékeny információknak – pl. egészségi állapot, droghasználat, szexuális identitás – az internet nyilvánosságán keresztüli közzétételével.
Péterfalvi szerint a személyére vonatkozó adatával mindenki maga rendelkezik, önkéntesen. Nem tekinthető önkéntesnek, ha nyomás alá helyezik, pressziót gyakorolnak rá, cikkekkel kényszerítik kiléte felfedésére. Személye megnevezéséhez ez nem lesz megfelelő jogalap. Az elnök felhívja mindenki figyelmét, aki az ügyről bármit tud, azzal kapcsolatban adatot kezel, hogy ha a nyilvánosság számára kiderül az énekesnő neve, hatósági eljárást indít, büntetőeljárást kezdeményez, és ennek nincs köze a média függetlenségéhez, mert nem a véleménynyilvánítás szabadságát akarja korlátozni.
A szólásszabadságnak maguk a személyiségi jogok jelentik a korlátait.
Péterfalvi végül külön is kiemelten felhívja a Blikk figyelmét a személyes adatok védelméhez való jog tiszteletben tartására.
