Megalázónak tartják helyzetüket a Szegedi Tudományegyetem Oktatói Hálózatának tagjai. Nyílt levélben hívták fel Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter figyelmét arra, hogy tíz éve várat magára az egyetemi oktatók béremelése, a doktori ösztöndíjak emelésével pedig az a helyzet is előállhat, hogy a diák több pénzt kap, mint oktatója. A levelet Palkovics László felsőoktatási államtitkárnak és Szabó Gábor szegedi rektornak is elküldték.
Azt írják: örömtelinek tartják, hogy a doktori képzésre járó hallgatók ösztöndíja havi 180 ezer forintra emelkedik a második két évben, de kiáltó aránytalanság jön így létre az oktatói bérekkel. Elfogadhatatlannak tartják, hogy mindössze 30-40 ezer forintos emelést ígérnek, azt is három éven át elhúzva úgy, hogy az adjunktusok nettó 147 ezret, a tanársegédek nettó 122 ezret keresnek havonta. Pedig egy adjunktus akár már húsz éve oktat, és már tíz éve megszerezte a PhD-fokozatot, és a tanársegédek közül is sokan doktori fokozattal bírnak.
A hallgatók olyan kedvezményeket is kapnak, amilyeneket az oktatók nem, az oktatók és a tudósok tekintélye is sérül a jövedelemkülönbséggel. „Egy pályakezdő bölcsész is többet keres, mint mi, akik oktattuk őket” – írják.
Méltatlannak tartják, hogy tanulmányaikért nemhogy tiszteletdíjat nem kapnak, de sokszor nekik kell fizetniük, hogy megjelenhessenek. Ugyanígy saját zsebükbe kell nyúlni a konferenciákon való részvéltelért, a fénymásolásért, és nem kapnak külön illetményt a szakdolgozat-vezetésért, bírálatért, a doktorandusz témavezetésért.
Az oktatók azt szeretnék, ha az adjunktusok és tanársegédek is megkapnák azt a bért, ami a bértábla szerint a közoktatásban jár a doktori fokozattal rendelkező pedagógusok számára, és azt is kérik, hogy minden oktatónak legyen éves kerete a költségekre. Azt is kérik, hogy a lektorok és nyelvtanárok is kapják meg azt a minimum bért, ami a végzettségüknek és fokozatuknak megfelel a pedagógus bértáblában. (HVG.hu)
