Egy nappal Göncz Árpád pénteki temetése előtt Mécs Imre tudatta, mégsem mondhat beszédet a búcsúztatáson, bár ez volt a néhai államfő végakarata.
A volt köztársasági elnök maga kérte, hogy sírjánál Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát és Mécs Imre, a volt rabtárs mondjon beszédet. Az SZDSZ egykori politikusa azt megírta, de a család közölte,
hogy ez így nem hangozhat el.
Mécs Imre beszéde lényegén nem kívánt változtatni, ezért a család visszavonta az örökhagyó végakaratán nyugvó felkérését. Mécs Imre ezt tudomásul vette. A temetésen ott lesz, után beszédét közzéteszi.
Mécs Imre Facebook-bejegyzése alatt ezt követően polémia alakult ki arról, jól döntött-e az egykori harcostárs, vagy inkább finomítania kellene a beszédén. Volt és mostani politikusok és feleségeik szóltak hozzá a vitához. Mécs Imre csak annyit tett hozzá közleményéhez, hogy a döntést Göncz Árpád gyermekei hozták.
Magyar Fruzsina dramaturg (Mécs Imre felesége) egyetértett azzal, hogy ha valami, akkor ez biztosan nem tetszene Árpi bácsinak, aki Mécs Imrét nem véletlenül kérte végakaratában a beszéd elmondására. Pontosan tudta, hogy egy ilyen helyzetben Mécs Imre mit fog mondani.
Ez nem csak egy baráti felkérés volt a részéről, hanem egy politikai döntés volt, ahogy az egész temetésére vonatkozó előírása is politikai döntés volt. Ez egyfajta üzenete volt Árpi bácsinak a túlvilágról az ellenfeleinek, és ezt nem tudni, ezt nem felismerni a szervezők és a család részéről az nem méltó Árpi bácsi szelleméhez.
Magyar Fruzsina Wittinghoff Tamás budaörsi polgármesternek – aki a szöveg finomítását javasolta, azt írta, hogy férje személyes hangvételű beszéde „Göncz Árpád szellemében – nemzeti problémákról – is” szól. Azon nem akadtál meg, hogy be akart lépni a cenzúra? És hogy Apjuk végakaratát megsemmisítik? – kérdezte, szerinte éppen férje volt az, aki betartotta Göncz Árpád végakaratát.
A szertartáson Koncz Zsuzsa a Ha én rózsa volnék című dalt énekli Bródy János kíséretével. Narrátornak Bálint Andrást kérték fel.
