A magyar diplomácia lépéskényszerben van, ha más országok vezetői konkrétan megszólítják Magyarországot. Így reagált a Magyar Nemzetnek Németh Zsolt az utóbbi napok egyre durvább diplomáciai üzengetéseire, elsősorban Romániával és Horvátországgal. A külügyi bizottság fideszes elnöke szerint a jelenlegi helyzetben „nem osztottak lapot” a magyar diplomáciának. A vitákért, amelyek az utóbbi napokban, hetekben kialakultak néhány szomszédos országgal, az ottani választási kampány okolható. Németh a felvetésre, vajon minden nyilatkozatra reagálni kell-e, illetve indokolt-e, hogy ezt ilyen formában tegye a magyar külügyminiszter, azt mondta: a diplomácia nyilatkozási kényszerben van.
Nincs lehetőség arra, hogy elkerüljük a választ.
A bizottsági elnök kiemelte, a magyar–szerb viszonylatban megvan a bizalmi alap, amire építeni lehet, még akkor is, ha akadnak nézetkülönbségek. Szerinte fontos, hogy Horvátországban és Romániában baloldali kormányok vannak hatalmon, a közelgő választás kampánya rányomja a bélyegét a kapcsolatokra, az ottani megszólalások ennek vannak alárendelve. Németh Zsolt szerint hosszabb távon kívánatos a kiegyensúlyozott viszony, de áttörés csak a választások után várható. A csatazaj dacára a horvátokkal és a románokkal is egy csónakban evezünk, a kötelező kvóták ügyében a nézetazonosság is megjelenik, hiszen ezek az országok elutasítják a brüsszeli javaslatot.
Németh Zsolt a magyar-német viszonyt különösen fontosnak nevezte. Felhívta a figyelmet, hogy Berlin esetében a koalíciós pártok között is vita van, sőt még a konzervatív CDU–CSU pártszövetség sem ért mindenben egyet az ügyben. Szerinte a CSU és a magyar kormány között 100 százalékos a nézetazonosság, ő bízik abban, “hogy a német kormány egészével is sikerül megteremteni a nézetazonosságot”.
„Ez nem egy futsalmérkőzés”
Mohi Csaba, az előző Orbán-kormány nagykövete ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy “ez nem egy futsalmérkőzés, ahol – a kiállítást kockáztatva – sértegetni szokás a bírót. A nemzetközi diplomáciában minden hibás mondatnak, minden rossz hangsúlynak hosszú távra ható, káros következményei vannak. Szerinte a mai magyar diplomácia a hidegháborús időszakot idézi, ahol az országok vezetői nem tárgyaltak egymással, hanem üzengettek, szigorú figyelmeztetésekkel fenyegettek, sértegettek. Ennek azonban lejárt az ideje.
„Ezt még egy hazai kétharmadhoz szokott vezetés sem képes visszahozni.”
A diktátumokat senki sem szereti, a diplomáciában az otromba hibának számít – mondta az egykori nagykövet, aki felhívta a figyelmet rá, hogy egy külügyminiszter intellektuális és morális értékrendje, szakmai felkészültsége a válsághelyzetekben vizsgázik. A krízis lebontja a gondosan felrakott mázt. Mohi Csaba szerint Magyarország elszigetelődése, „lenullázása” zajlik jelenleg. Konkrét példaként utalt arra: Szijjártó Péter Románia miniszterelnökét „hazugnak” nyilvánította, majd az elutasító válaszra közölte, hogy „Magyarország több mint ezeréves kultúrállam”. A volt nagykövet szerint óva intené politikusainkat az ilyen – egyébként igaz, de szomszédainkat erősen irritáló – megnyilvánulásoktól. Ezek nem a megegyezést szolgálják – mondta.
Mint korábban megírtuk, csak hétfőre a Külügyminisztériumba rendelték Görögország, Horvátország és Románia budapesti nagykövetét. Szijjártó Péter korábban arra a felvetésre, hogy talán túl kemény hangot üt meg külföldi partnereivel, úgy válaszolt: ebben a helyzetben nincs helye a diplomáciai finomkodásnak.
