Horvát rendőröket fegyverzett le Magyarország

Pozitív üzenete ellenére méltatlanul kevéssé ismert az a segítség, amelyet Magyarország és népe nyújtott a második világháború idején ide menekült lengyel katonáknak és civileknek, mondta a Honvédelmi Minisztérium (HM) társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a témában rendezett pénteki budapesti tanácskozáson.

Kun Szabó István szerint a történelmi hagyományok nyomán “a legmélyebb rokonszenv” övezte az érkezőket, akiknek a támogatásában az egész társadalom és a politikai elit is egyetértett.

Olyan példája volt ez a lengyel-magyar barátságnak, amelyet fontos, hogy megismertessünk a nagyközönséggel és a felnövekvő nemzedékekkel – tette hozzá a helyettes államtitkár a HM és az Antall József Tudásközpont által szervezett rendezvényen.

A helyszínen tartózkodó Kaufmann Balázs villámriporter szerint teljes a káosz a pélmonostori vasútállomáson. Ide vonattal és buszokkal hozták a menekülteket, valószínűleg azért, hogy innen átutazzanak Magyarországra. Most viszont buszokkal viszik el őket Eszékre és Zágrábba. Nagyon kevés rendőr biztosít többezer menekültet, nem ritkák a kiabálások sem. Senki nem tudja, mit kellene tennie.

Rövid ideig tüntettek a menekültek a magyar határ közelében lévő, kelet-horvátországi Pélmonostor (Beli Manastir) vasútállomásán, majd több százan gyalog indultak el délnek, Eszék irányába – közölte az M1 helyszínen tartózkodó tudósítója pénteken az MTI-vel.

Nem indulnak és érkeznek vonatok a pélmonostori vasútállomásra, amelyet körülbelül kétezer menekült foglalt el péntek délelőtt. Az illegális határsértők tömegesen tódulnak fel azokra a vasúti kocsikra, amelyekkel az éjszaka, a szerb-horvát határ melletti Tovarnikból érkeztek meg.

Az M1 helyszínen tartózkodó tudósítójának a vasútállomás főnöke azt mondta, nem tudják, mitévők legyenek, Zágrábból várnak utasítást, hogy indítsák-e a vonatot. Eközben több száz migráns gyalog indult el visszafelé a magyar határtól Eszékre, hogy onnét próbáljon meg eljutni Zágrábba, majd tovább Szlovéniába.

A Jutarnji List című horvát napilap arról számolt be, hogy Tovarnikban még mindig több ezer migráns tartózkodik. Onnét is gyalogosan próbálnak meg Eszékre eljutni, a vasúti sínek mellett gyalogolnak az ország nyugati része felé.

Országos kampány indult pénteken a lengyel médiában azzal a céllal, hogy a migrációról nyújtott tájékoztatással csökkentsék a lengyel társadalom félelmeit.

A Több tudás – kevesebb félelem elnevezésű akcióban mintegy 40 lengyelországi szerkesztőség, köztük a közszolgálati média és a legnagyobb országos napilapok vesznek részt. A kampányt a Gazeta Wyborcza című baloldali liberális napilap kezdeményezésére, a lengyel bevándorlási hivatallal közreműködve szervezik.

A migráció kérdése sokat vitatott téma lett Lengyelországban, ebből látszik, “mennyi félelmet vált ez ki, mennyire hiányzik a tárgyilagos és gyakorlati tájékoztatás” – írták a szervezők a kampányt beharangozó sajtóanyagban.

A kampány egy kérdés-válasz formájában megfogalmazott tájékoztató anyagon alapszik. Ez a lengyelországi letelepedés különféle jogi formáit, az erre vonatkozó statisztikákat, továbbá a migrációval kapcsolatos legfontosabb fogalmakat és a jelenlegi európai migrációs válság fő fejleményeit ismerteti.
A

“Miért kell befogadni, illetve átvállalni a menekülteket?” kérdésre a kézikönyv úgy válaszol: “Hogy szolidaritást mutassunk a menekültek iránt, és segítsünk azoknak az országoknak, ahova a menekültek ma elsősorban érkeznek, vagyis Görögországnak és Olaszországnak”.

A “Jönnek-e hozzánk Magyarországról menekültek?” kérdésre az a válasz, hogy “ezt egyelőre nem lehet tudni”. Ezt követően az anyag arra emlékeztet, hogy a lengyel kormány júliusban 2 ezer menedékkérő befogadását vállalta, ezen belül részben átveszi az Európai Unió országaiba már megérkezett migránsokat. Emellett az Európai Bizottság további több mint 9 ezer migráns átvállalását kéri Lengyelországtól.

A dokumentum úgy értékeli, hogy Lengyelországot egyelőre nem fenyegeti a magyarországihoz hasonló migránshullám, bár növekedhet a Lengyelországba érkezők száma, amennyiben Magyarország kerítést épít a határán. Akkor a migránsok Románián, Ukrajnán és a tranzitországnak tekintett Lengyelországon keresztül próbálhatnak Nyugat-Európába jutni.

A kézikönyv szerzői úgy látják, hogy Lengyelország – amely jelenleg 11 befogadóközponttal, s bennük 431 szabad hellyel rendelkezik – bármikor növelheti az igénybe vehető helyek számát.

A lengyel kormány egyelőre nem közölte, hogy elfogadja-e az Európai Bizottság által javasolt kötelező migránselosztási kvótákat. A kormányzó Polgári Platform politikusai – köztük Rafal Trzaskowski lengyel külügyminiszter-helyettes – többször jelezték, hogy Varsó bizonyos feltételek mellett az eredetileg tervezettnél több menedékkérőt is befogadhat. A legnagyobb ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság ellenzi a nagyobb számú migráns befogadását, Jaroslaw Kaczynski pártelnök szerint ez veszélyeztetné Lengyelország biztonságát.

Kemény munkára van szükség a magyar-horvát határszakaszon is az illegális bevándorlás megakadályozására, mondta Hoppál Péter pénteken Pécsen.

A kultúráért felelős államtitkár, baranyai fideszes képviselő sajtótájékoztatón azt mondta, péntekre virradó éjszaka ezen a határszakaszon is megkezdődött és tíz ponton folyik a 41 kilométeresre tervezett ideiglenes műszaki határzár építése, az első védvonal egy napon belül elkészülhet.

Nagy Csaba, a Baranya Megyei Közgyűlés fideszes elnöke úgy vélte: Magyarország határozott fellépése egész Európának példát mutat. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a jelenlegi állapot minél előbb megszűnik, mert a megyei önkormányzatnak fontos a szomszédos horvát megyékkel való szoros együttműködés.

Többségi szavazást helyezett kilátásba az Európai Unióban a német külügyminiszter pénteken, hogy így késztesse a menekültek elosztására a kötelező befogadási kvótának makacsul ellenszegülő országokat.

A Passauer Neue Presse című német újságnak adott interjúban Steinmeier egyebek között azt mondta, “lehetetlen, hogy csak Németország, Ausztria, Svédország és Olaszország viselje” azt a terhet, amelyet a migránsok unióba áradása jelent.

Korábbi nyilatkozatok szerint több uniós tagállam (közöttük Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) elutasítja a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztását.

“Ha másképp nem megy, meg kell fontolnunk a minősített többséggel történő szavazás lehetőségét” – mondta a német külügyek irányítója.  Az uniós szerződések értelmében minden tagállam számára kötelezővé tehető az a döntés, amelyet a tagállamok kormányai minősített többséggel hoznak, azaz a javaslatot megszavazza az olyan tagországok legalább 55 százaléka (vagyis legalább tizenöt ország), amelyek együttesen az unió népességének legalább 65 százalékát teszik ki.

A tagállamok belügyminiszterei szeptember 22-én tanácskoznak Brüsszelben ismét a menekültválságról, egy nappal később pedig rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az unióban.

“Németország segít, de ki segít Németországnak?” – tette fel a kérdést Sigmar Gabriel német alkancellár a Bild című bulvárlapban. Németország idén több mint 800 ezer migráns befogadására készül, szemben a tavalyi 200 ezerrel.

“Németország sok ember számára kínálhat új hazát, de nem mindenkinek”- tette hozzá Gabriel. “Európa értékközösség. Aki nem osztja az értékeinket, ne reménykedjen abban, hogy tartósan kapja az Európai Unió támogatását” – mondta az alkancellár.

Alig van menekült Budapesten, ezért felszámolták az ideiglenes szociális blokkokat és a Verseny utcai bázis kiépítése egyelőre szünetel – közölte Tarlós István főpolgármester pénteki fővárosi sajtótájékoztatóján.

A közműcsatlakozási lehetőségeket meghagyták, a szociális blokkok gyakorlatilag bármelyik nap visszaállíthatóak – mondta Tarlós István. Azt mondta, ma ugyan nyugalom van, de “ki tudja, mi lesz holnapután”.

Szerinte a migránsok BKV-buszokkal történt szállítása miatt a belügyminiszterhez fordulnak kompenzáció érdekében. A főpolgármester szólt arról is, a kormány lépéseit támogatva azon véleményének kell hangot adnia, hogy szerinte “kettős mérce gyanújának az alkalmazása” kezd felmerülni a magyarországi határra felhúzott kerítés ügyében. Szerinte más országok is emeltek kerítést a határaikra, mégsem illették úgy azokat, mint Magyarországot az elmúlt időszakban.

A magyar-horvát határ a schengeni övezet külső határa, amelyet a tagállamok olyan módon ellenőriznek, ahogyan szükségesnek látják – reagált pénteken az Európai Bizottság szóvivője arra, hogy Magyarország egy másik uniós tagállammal szomszédos határán is kerítésépítésbe kezdett.

Natasha Bertaud azt is mondta, megtagadható a belépés azoktól, akik nem hajlandóak együttműködni a hatóságokkal, menedékkérelmet beadni és vállalni az ezzel járó regisztrációt. Ezt a Horvátország felé terelődő migrációs nyomással kapcsolatos kérdésre válaszolta, egészen pontosan arra, hogy mit tegyen Zágráb, ha az érkezők nem akarnak regisztrálni, ám amennyiben útjukat állja, embertelen bánásmóddal vádolhatják meg, ha pedig kényszerintézkedést alkalmaz velük szemben annak érdekében, hogy regisztráljanak, akkor konfliktusba kerülhet velük.

Nem csak egy cikkben foglalkozik Orbán Viktorral és Magyarországgal az Economist. A világ legnagyobb presztízsű hetilapja arról is írt egy rövidebb cikket, hogy honnan ered Orbán és a magyarok idegengyűlölete.

A lap szerint a magyarok és kelet-európaiak annak ellenére idegengyűlölőek, hogy rengeteget profitáltunk a bevándorlásból és abból, amikor minket befogadtak. Ráadásul a magyarok egészen új jövevények Kelet-Európában, hiszen csak ezer éve jelentünk meg itt. Felhozzák még István király intelmeit is a befogadásról.

Ennek ellenére azt írják, hogy a magyarok azért idegenellenesek, mert nem beszélnek angolul és gyakorlatilag nem találkoznak más etnikumokkal. A lengyelekhez hasonéóajn nagyrészt fehér keresztények vagyunk.

Orbán Viktor harca is innen jöhet szerintük. A miniszterelnök ugyanis hiába jár magasabb körökben, ugyanonnan jött, ahonnan a többi magyar. Egy Budapest melletti faluban nőtt fel és nyaranta a földeken dolgozott. A politikai karrierjében 2002-ig vezetik vissza az autoritást. Ekkor jött szerintük rá arra, hogy a siker titka az erő, nem az együttműködés. Orbán ezért akar keresztény Európát.

Horvátország nem tartóztatja fel a migránsokat, nem zárja le az országhatárokat, és nem vezényli ki hadseregét a határokra – közölte Zoran Milanovic miniszterelnök pénteken Zágrábban, rendkívüli sajtótájékoztatón.

“Horvátországon keresztül szabadon átvonulhatnak a migránsok, mert mi nem vagyunk célország”.

“A szomszédaink nagyon gyorsan összefogtak ellenünk, és most ujjal mutogatnak ránk, de mi nem fogunk szögesdrótot húzni, mint Magyarország” – mondta, majd hozzátette, azt üzenik Európának, hogy Horvátország nem lesz hot spot.

Via MTI.

Ezt reagálta a horvát miniszterelnök arra a hírre, hogy Magyarország katonákat küldhet a horvát-magyar határra.

On remark that #Hungary could send army to guard border with #Croatia from #refugees, PM Milanovic: I'd really like to see that courage.

— Hrvoje Kresic (@hkresic) September 18, 2015

Miután csütörtök délután leállt a vasúti forgalom Szlovénia és Horvátország között, a migránsok a Zágráb-Ljubljana autópályától északra fekvő Szutla folyón gyalog átkelve próbálnak Szlovéniába jutni – jelentette a 24 sata horvát napilap.

A szlovéniai Obrezje körzetében, közvetlenül az autópálya melletti szakaszon, csaknem száz illegális határsértőt tartóztattak fel a szlovén rendőrök péntekre virradóra. A migránsok egy része most a Szutla folyón gyalog próbál átkelni a határon. Azokat az illegális határsértőket, akik nem kérnek Szlovéniában menedékjogot, a hatóságok visszatoloncolják Horvátországba.  A legújabb adatok szerint eddig több mint 14 ezer illegális bevándorló lépett Horvátország területére.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője szerint szervezetten irányítják a migránsok mozgását, amelyre már külön üzletág telepedett.

Harrach Péter – a kormánypárti frakciók kihelyezett ülése után – az MTI-nek pénteken azt mondta, a tanácskozáson is kiemelten foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Szerinte köszönetet kell mondani mindazoknak, akik a kérdés rendezésében közreműködtek. Elsősorban a rendőröknek és a katonáknak, akik a rendkívüli megterhelés és a gyakori provokációk ellenére is emberségesen viselkedtek.

Szintén köszönetet kell mondani a karitatív szervezeteknek, amelyek a menekültek emberi méltóságának megőrzéséhez nyújtottak segítséget. Harrach Péter szerint a menekültek mozgását szervezetten irányítják, és kitapintható mögötte az üzleti szempont is, a mozgatásukra külön üzletág telepedett.

A kereszténydemokrata politikus értékelése szerint Nyugat-Európa iszlámosodásának folyamata visszafordíthatatlan. Ez már elkezdődött a második világháború utáni betelepülőkkel, családjaik, utódaik számának növekedésével. Ez az új bevándorlási folyamat az eddigi jelenség betetőzését jelenti – fejtette ki.

Harrach Péter beszámolt arról is, hogy a KDNP a két kormánypárt közös tanácskozása előtt külön is tartott frakcióülést. Ezen kijelölték a következő ülésszak kormányzati előterjesztéseinek felelőseit. Az ülésen Hölvényi György EP-képviselő az Európai Néppárt szemszögéből számolt be a menekülthelyzetről.

Az elmúlt időszak kormányzati változásairól szólva közölte: Simicskó István honvédelmi miniszterré történő kinevezésével a kabinet tagjainak egyharmada kereszténydemokrata, ami nagyon jó arány. Megerősítette, hogy a KDNP-frakció tagja lesz Hollik István, aki Papcsák Ferenc mandátumát kapta meg. Hollik Istvánnak kommunikációs feladatai lesznek majd – tette hozzá.

Az elkövetkező időszak feladatai között a családi csődvédelem nyomonkövetését és a termékbemutatóról szóló javaslat kimunkálását említette Harrach Péter.

“Tájékoztatom Önöket, hogy a Szegedi Ítélőtáblán migrációval kapcsolatos ügyintézés ezen a héten nem történt, az ítélőtábla egy büntetőtanácsát október hó 1. napjával rendelték ki a Szegedi Törvényszékre. E tanács kirendeléssel kapcsolatos ítélkezési tevékenységéről a törvényszék jogosult tájékoztatást adni. Erre figyelemmel a továbbiakban migrációval kapcsolatos információkért szíveskedjenek a Szegedi Törvényszéket megkeresni.” – közölte Hámori Attila elnökhelyettes.

A rendőrség felkészült a tömeges migráció okozta helyzet kezelésére a horvát-magyar határnál, jelentette ki a kormányszóvivő péntek Szegeden, sajtótájékoztatón.

Kovács Zoltán elmondta, hogy a magyar hatóságok a szerb határszakaszon alkalmazott eszközökkel megpróbálják elejét venni, hogy illegális migránsok tömegei az országon keresztül ellenőrzés nélkül jussanak az unió belsejébe.

A kormány Csongrád és Bács-Kiskun megye után további négy – Baranya, Somogy, Zala és Vas – megyére terjesztette ki a tömeges migráció okozta válsághelyzetet – emlékeztetett a kormányszóvivő. Kovács Zoltán kijelentette, a horvát menekültügyi rendszer egy nap alatt összeomlott, miközben “mi már kilenc hónapja álljuk a sarat”. Idén több mint 200 ezer migráns érkezett Magyarországra, és közülük több mint 172 ezren menedékkérelmet nyújtottak be.

Péntek délelőttre 150-200-ra apadt a menekültek száma a magyar-szerb határ szerb oldalán a röszke-horgosi határátkelők közelében, írja az MTI.

Ugyanakkor egy néhány tucat menekültből álló csoport továbbra is ülősztrájkot tart a Röszke 2-es, vagyis a régi határátkelő bejáratánál. Angol feliratú táblákat tartanak fel, amelyeken ehhez hasonló szövegek olvashatók: “Ez Európa szégyene”; “Mi étel és ital nélkül is itt maradunk”.

Miközben csütörtökön még sátrak borították az M5-ös autópályának a szerb és a magyar határpont közötti határcsíkját, péntekre eltűnt onnan a tábor, így várhatóan hamarosan újraindulhat a forgalom az autópályán található határátkelőhelyen.

A röszkei átkelő szerb oldalán kitartó menekültek az MTI tudósítójának azt mondták, ők is csupán arra várnak, hogy buszokkal elszállítsák őket Horvátország felé. A sztráda mellett a magyar hatóságok által kialakított úgynevezett belépési pontnál, ahol a menekültek beadhatják a menekültkérelmüket, pénteken nem várakozott senki bebocsátásra.

Egy kolozsvári roma szervezet vezetője a Mediafax román hírügynökség útján hívta fel pénteken a román és magyar hatóságok figyelmét arra, hogy romániai roma származású embercsempészek cigány népviseletbe öltöztetve szállítanak Magyarországról Ausztriába és Németországba illegális közel-keleti bevándorlókat.

Aurel Pascu, a kolozsvári Roma Emberiesség Egyesület (Asociatia Roma Umanitate) elnöke a hírügynökségnek azt mondta, az embercsempészek arra alapoznak, hogy a magyar hatóságok nem ellenőrzik azokat a román rendszámú gépkocsikat, amelyek cigány népviseletbe öltözött személyeket szállítanak.

Egyértelműnek gondolják ugyanis, hogy román állampolgárok utaznak ezekben a gépkocsikban. Az embercsempészek 1500 euróért vállalják, hogy a hatóságokat megtévesztő módon juttassanak el egy-egy illegális bevándorlót Budapestről Bécsig vagy a németországi Passauig.

Az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint a menekültek elosztását szolgáló kvótarendszer önmagában nem megoldás, egyszerre van szükség a határok megvédésére és a helyben történő segítésre.

Kovács István az M1 aktuális csatorna péntek délelőtti műsorában azt mondta, olyan intézkedések kellenek, amelyek “elapasztják” az emberáradatot.
Hozzátette, hogy amíg ez nem lehetséges, addig a határok védelmét kell megerősíteni, akár a közös határvédelmi ügynökség (Frontex) segítségével, mert vannak olyan országok – például Görögország és Horvátország -, amelyek erre nem képesek.

A stratégiai igazgató közölte, a határvédelmen túl a helyben történő segítésnek is van jelentősége. Ezzel kapcsolatban Törökországot említette, mert például ott vannak a legnagyobb menekülttáborok, ahol kétmillió szír, félmillió iraki és több százezer kurd menekült várja azt, hogy a hazájában rendeződjön a helyzet, és visszatérhessen a szülőföldjére.

Ezek a menekülttáborok többnyire török állami forrásból és ENSZ-támogatással működnek, de ezek is fejlesztésre szorulnak – mondta Kovács István, aki úgy véli, az uniónak prioritásként kell kezelnie ezen táborok támogatását.

Az Index írta meg, hogyan tiltja ki az Európai Unió területéről a menekülteket a magyar állam. Azokat, akiket belépéskor elkapnak, választás elé állítanak. Vagy fellebbeznek, de akkor hónapokat kell táborban tölteniük, vagy elfogadják, hogy megsértették a magyar határt, amiért 1-2 évre kiutasítják őket Magyarországról. Mivel a legtöbben minél gyorsabban tovább akarnak menni, elfogadják, hogy kitiltották őket. A magyar állam azt nem mondja el nekik, hogy ezzel az egész Európai Unió területéről kitiltják őket.

Ráadásul a kerítés körüli terület Magyarországhoz tartozik, oda a szerb állam nem mehet be az emberekért. Csak az elutasító papírral kötelező a menekülteket befogadnia a szerbeknek, ilyen papírt viszont nem kapnak a menekültek.

A világ legnagyobb presztízsű hetilapja nagy cikkben foglalta össze, melyik országoknak lenne a legnagyobb szüksége a beáramló munkaerőre. Az élen messze Magyarország végzett.

A lap szerint Magyarország, Csehország és Lengyelország menekültellenes viselkedése ellentmond a gazdasági logikának. A menekülő fiatalok ugyanis képzettek, nagyon jót tennének a gazdaságnak. Erről egyébként korábban írtunk már egy nagy cikket.

A Manpower felmérését szemlézik, ami szerint a magyar cégek fele nem talál megfelelő alkalmazottakat, ami a legjobban az IT-szektornak fáj. A lap szerint most ugyan növekszik a magyar gazdaság, de sokkal jobban teljesítenénk, ha segítenénk a menekülteknek elhelyezkedni. Azt írják, ugyan valóban nehéz integrálni a más kultúrájú, más nyelvű embereket, de hatalmas hasznot hozhat hosszú távon.

A korábbi cikkünkből többek között ezek derülnek ki:

• A bevándorlás jót tesz a gazdaságnak.
• A bevándorlók több adót fizetnek, mint a natív (értsd: természetes, honi) lakosság.
• A bevándorlók kisebb terhet jelentenek a szociális ellátórendszerre, kevesebb segélyt kapnak.
• A bevándorlók – a natív fiatalokhoz hasonlóan – képzettebbek, mint a nyugdíjaskorú lakosság.
• A bevándorlók enyhítik a középosztály feletti natív lakosok terheit, mert olcsóbb szolgáltatásokat nyújtanak.
• A bevándorlók miatt nem kevesebbet, hanem többet keres a natív lakosság.
• A bevándorlók sokkal inkább hajlamosak kockázatot vállalni és üzleteket alapítani, mint a natív lakosság.

Ismét vannak menekültek a szentgotthárdi ipari park területén kialakított ideiglenes gyűjtőponton, erősítette meg az MTI értesülését péntek délelőtt Huszár Gábor (Fidesz), a Rába-parti város polgármestere.

Elmondta, hogy éjszaka autóbuszokkal 300 menekült érkezett – úgy tudja, Baranya megyéből – a gyűjtőpontra, amely így újra üzemel. Kazmar Enikő, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette, hogy újból vannak emberek a gyűjtőponton, de a létszámukról nem adhatott információt.

A szentgotthárdi ipari parkban, – amelynek másik oldala már Ausztriában van – szombaton létesítettek egy 600 ember befogadására alkalmas gyűjtőpontot, ahol a katasztrófavédelem munkatársai sátrakat állítottak. Eddig azonban a menekültek ezeket nem vették igénybe, hanem a buszokról leszállva szinte azonnal átsétáltak Ausztriába.

Toróczkai László üzenete elmászott egészen a Washington Postig.

És itt a videó: