Kiterjeszti a kormány a válsághelyzetet, jöhet a horvát határzár

Az ő ideiglenes elhelyezésükről még júliusban írt alá megállapodást a szlovák és az osztrák belügyminiszter. A bősiek körében komoly ellenérzéseket kiváltó megállapodás szerint ideiglenesen 500 migránst helyeznek el a csallóközi faluban, amelynek lakói egy augusztusban megrendezett népszavazáson elsöprő arányban utasították el a helyi menekülttábor újranyitását. Az eredeti tervek szerint az áttelepítendő migránsok első csoportjának már augusztusban meg kellett volna érkeznie Bősre, ám erre többszöri halasztás után csak most történt meg.

A csütörtökön délután Bősre érkezett migránsok első csoportját 18 szíriai férfi alkotta. Bősön tucatnyi rendőr és újságírók egy csoportja várta őket, a helyi lakosok közül azonban senkit nem lehetett látni az újranyitott menekülttábor környékén.

Robert Kalinák szlovák belügyminiszter a migránsok első csoportjának megérkezése után pozsonyi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a Bősre érkezett migránsok csak átmenetileg maradnak Szlovákiában, és Ausztriában már folyamatban van menekültkérelmük elbírálása.

Így nem valószínű, hogy bármiféle törvénysértést megkockáztatnának, így a nyitott intézményből való engedély nélküli távozást sem, mivel az szinte biztosan a kérelmük elutasítását hozná magával. Hozzátette: egyelőre nem lehet tudni pontosan, hány embert helyeznek majd el Bősön, az erről kötött megállapodás ugyanis csak a maximális létszámot rögzíti, ötszáz főben.

Az M1 tudósítója szerint azért, mert hangoskodni kezdtek a menekültek a túloldalon, készültségben a vízágyú, épp beöltöznek a rendőrök, hamarosan sorfalba rendeződnek.

Azt nem tudni, hogy a menekültek mennyien vannak, Horgosról a 24.hu tudósítója azt mondta, ott kevesen.

Éhségsztrájkot hirdetett az északnyugat-törökországi Edirne térségében több száz menekült, akinek a hatóságok napok óta nem engedik a közeli görög és bolgár határátkelőhelyek megközelítését – közölte csütörtökön az NTV török televíziós csatorna. “Nincs szükségünk ételre és vízre sem: arra van szükségünk, hogy békésen átkeljünk a határon” – olvasható a migránsok által magasba tartott néhány transzparensen.

A menekültek azt kérik, hogy engedjék őket tovább a szomszédos uniós tagállamokba, Görögországba és Bulgáriába, hogy onnan aztán folytathassák útjukat az Európai Unió gazdagabb országai felé, mivel máskülönben csónakkal kell elindulniuk a görög szigetekre, ám ez utóbbi útvonal jóval veszélyesebb.

A török hatóságok a görög és bolgár határátkelők megközelítése mellett azt sem hagyják a menekülteknek, hogy belépjenek a görög határtól 5, míg a bolgártól 16 kilométerre található Edirne városába. A főleg szíriai migránsok így egy főút mellett táboroznak. Az edirnei kormányzó szerdai bejelentése szerint takarókat és mobilvécéket bocsátottak a menekülteknek.

“Két-három napig maradhatnak, de aztán el kell menniük” – szögezte le a Milliyet című török napilapnak nyilatkozva Dursun Ali Sahin. A kormányzó hozzátette: próbálják a migránsokat meggyőzni, hogy szálljanak meg az ország déli részén kialakított táborokban, ahol jelenleg mintegy 200 ezren tartózkodnak az országba menekült 2 millió szíriai közül.

Tudósítónk Horgosnál van, ahonnan a szerbek Magyarkanizsába vagy a horvát határhoz viszik a menekülteket, akik ezt megköszönik. Cserébe ők azt skandálják, hogy „köszönjük Szerbia, bassza meg Magyarország”.

Korábban már írtunk Tóth Péterről, a Jobbik szegedi elnökéről és önkormányzati képviselőjéről, aki  lemaradt a párt cukiságvonatáról és megköszönte például „harcostársainak”, hogy Csongrád megyében senki nem választott zsidó hittanoktatást. Tóth, aki most menekültügyben is hasonlóan odateszi magát, hivatalos politikusi Facebook-oldalán legutóbb azt a kérdést tette fel, hogy mit kerestek a röszkei gyűjtőpontnál antifasiszta zászlók. Ötletünk sincs, miért zavar valakit az antifasizmus, ha nem érintett.

A 24.hu helyszíni tudósítója szerint amikor a menekültek áttörték a kordont, a horvát rendőrök nem csináltak semmit, inkább átengedték őket.

Üres focipálya a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal debreceni befogadó állomásának udvarán 2015. szeptember 17-én. A közelmúltban még csaknem kétezren lakták a tábort, mostanra azonban már csak közel háromszázan maradtak, főleg afrikaiak. MTI / Czeglédi Zsolt

Nagyjából 7000 menekült van a szerb-horvát határnál, áttörték a kordont Tovarniknál. A 24.hu riporterének a menekültek azt mondták, hogy egy menekült nagy valószínűséggel életét vesztette, őt mentők vitték el.

Helyszíni tudósítónk szerint nagyon kevés a rendőr a menekültekhez képest, akik ígértet kaptak arra, hogy vonat jön értük, de ez még nem érkezett meg.

A köztévé, ami aktuális csatorna azt írja, miközben megy Lázár kormányinfója, hogy a menekültek áttörtek a rendőrökön a szerb-horvát határon.

A menekültek a napokban találtak új útvonalat, mert ugye a magyar határ lezárva. Ezért elindultak Horvátország felé, így terveznek az unióba belépni.

A baranyai horvát-magyar határszakaszon jöhetnek – írja a bama.hu. A portál szerint menekültek átlépték a baranyai horvát-magyar határt, Illocskán bukkantak fel. A helyszínen egyikük, egy afgán azt mondta, őket horvát rendőrök kísérték a határig, amelynek a túloldalán még kétezren készülnek arra, hogy átjönnek Magyarországra.

A miniszter szerint Magyarország kért, de nem kapott segítséget az Európai Uniótól ahhoz, hogy be tudja tartani a schengeni egyezményt. Az Európai Bizottság döntött a 2014-2020 között elosztható forrásokról, Magyarország 65 millió eurót kapott.

Lázár szerint Bulgária 71 millió, Olaszország és Görögország 500-500 millit eurót kapott a helyzet kezelésére. Épp ezért Lázár János nem tartja méltányosnak a német kritikákat, hogy hazánk miért nem kért segítséget. Magyarország 200 millió eurót költött a védekezésre az adófizetők pénzéből, miközben 65 millió eurót kap hét év alatt az EU-tól.

Az AFP francia hírügynökség csütörtöki értesülése szerint a német kormány azt tervezi, hogy megvonja a menekültügyi rendszerben járó juttatásokat az uniós tagországokból Németországba érkezett menedékkérőktől.

Az AFP német hírportálokon idézett jelentése szerint a belügyminisztérium jogszabálytervezetében az áll, hogy a jövőben nem támaszthatnak igényeket a menedékkérők ellátásáról szóló törvényre hivatkozva azon menedékkérők, akik valamely uniós tagországból érkeztek Németországba, és így ügyükben a dublini szabályok értelmében nem Németország az illetékes.

Az AFP szerint ezek a menedékkérők csupán arra kaphatnának támogatást, hogy visszautazzanak az adott tagállamba. Az értesülést egyelőre nem kommentálták a belügyminisztériumban, és a szociális ellátások ügyében illetékes munkaügyi és szociális minisztériumban sem.

A rendőrség cáfolja azokat a híreket, amelyek szerint a nyomozó hatóság újságírókat vett őrizetbe a 2015. szeptember 16-án a Röszke II közúti határátkelőhelyen történt rendőri intézkedéseket követően.

A rendőrség egy ausztrál, egy szlovák és egy lengyel állampolgárral szemben folytat büntetőeljárást határzár tiltott átlépése bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. A nyomozók a három személyt gyanúsítottként hallgatták ki, valamennyien szabadlábon védekeznek. A rendőrség következetesen járt el.

Hivatalos közleményeiben több alkalommal felhívta az állampolgárok, így médiatartalom-szolgáltatók figyelmét, hogy ne akadályozzák a rendőri intézkedéseket és tegyenek eleget a rendőri felszólításoknak. A Röszke II. közúti határátkelőhelyen 2015. szeptember 16-án történt események során a rendőrség több alkalommal, több nyelven intézett felhívást az ott tartózkodók felé.

A rendőrség határozottan visszautasítja azokat a tényként közölt kijelentéseket, amelyek szerint a rendőrök újságírókat „vertek meg”. Az igazság ezzel szemben az, hogy a rendőrség nem „vert meg” senkit, a rendőrség a hatályos jogszabályok alapján szükséges és arányos mértékben kényszerítőeszközöket alkalmazott egy olyan agresszív csoport tagjaival szemben, akik az élet kioltására és súlyos sérülések okozására alkalmas eszközökkel folyamatosan támadták az államhatárt, az Európai Unió külső határát, és az azt védő rendőröket.

A médiatartalom-szolgáltatók munkatársai saját felelősségükre maradtak olyan területen, ahol a rendőrség – az erre történő felszólítást követően – kényszerítő eszközöket alkalmazott.

Békés és Csongrád megye határáig, Mezőhegyesig hosszabbítják meg a kerítést, és vizsgálják azt is, hogy Horvátország irányában kell-e a határzárat továbbvinni.

Lázár szerint ez abból lehet levonni, hogy a helyszínen sokan támogatják őket. És a tartalékosok? Mennek a határra? Majd Simicskó eldönti, de nem ma, a következő napokban.

Lázár és Giró-Szász közösen tart sajtótájékoztatót, itt jelentette be kormányzati kommuniká­ciós államtitkár – újságírói kérdésre, nem magától –, hogy eladta tulajdonrészét a Dorottya utcai szállodát üzemeltető cégből, tíz százaléknyi tulajdona volt a D8 Kft.-ben, ami százhúsz szobás szállodát épít a Belvárosban.

Azt nem tudni, ki lett az új tulajdonos.

Folyamatosan érkeznek a menekültek Horvátországba és a feszültség is egyre nő. Az illegális bevándorlók türelmetlenek és tovább akarnak menni. Feszült a helyzet baranyai háromszögben lévő bezdáni-kiskőszegi határátkelőnél. A migránsok nem akarnak regisztrálni, és az Eszék melletti csepényi (Cepin) befogadóállomás is megtelt. A hatóságok most a pélmonostori (Beli Manastir) laktanyát próbálják alkalmassá tenni fogadásukra.

A migránsok megpróbálták áttörni a rendőrkordont, hogy felszálljanak a buszokra, amely tovább viszi őket – tájékoztatta az MTI-t telefonon Sipos Sándor, a Darázsi járás elöljáró-helyettese. A tovarniki határátkelőnél sem jobb a helyzet. A Vecernji list című horvát napilap szerint a migránsok a tovarniki vasútállomáson azt kiabálták, hogy ha hamarosan nem érkezik vonat, áttörik a rendőrségi kordont.

Az egyik zágrábi befogaóállomáson a hatóságok megpróbálták kiköltöztetni azokat a migránsokat, akik korábban lépték át illegálisan a horvát határt és már több éve ott laknak. Kutinára akarták szállítani őket. Az állomáson lakók WC-papírt dobáltak ki az ablakon, a horvát közszolgálati televízió operatőrét pedig kővel dobta meg az egyik migráns, aki  “Mindannyiótokat megöllek!” felkiáltással félmeztelenül rohant ki az épületből.     Angela Merkel német kancellár nevét és a Freedom, Freedom (Szabadság, Szabadság) szavakat skandálják – jelentette a Nova Televízió internetes oldalán.

A migránsok mihamarabb szeretnének Zágrábba érni, és onnan továbbmenni Szlovéniába. Szerda éjszaka és csütörtökön 6500 illegális bevándorló érkezett Horvátországba.

A kormány 800 millió forintot tervezett be a külföldi, 300 milliót a hazai kommunikációra. Jordániában, Törökországban és még egy sor országban újsághirdetésekben.

Szerbiában és Macedóniában 200 ezer szórólappal tájékoztatja a közvéleményt a kormány a megváltozott magyarországi jogszabályi környezetről.

Igen, mondja Lázár, azzal együtt, hogy újságírókat is megvertek. De természetesen a képsorok rémisztőek voltak, azonban a rendőrség eljárása méltányos és arányos volt.

Újfent hangoztatja, nem az a lényeg, hogy ő miniszter lesz-e a továbbiakban, hanem az, hogy megnyerjék a 2018-as választást. Ha nem ez lenne a legfontosabb neki, akkor „miben különböznék egy szocialista minisztertől?”

Rendkívüli EU-csúcstalálkozót hív össze jövő szerdára az uniós országok állam-, illetve kormányfői testülete, az Európai Tanács elnöke. Donald Tusk a döntést Twitter-bejegyzésben közölte csütörtökön.

I convene an extra #EUCO on Wednesday 23 September at 18h to discuss how to deal with the refugee crisis

— Donald Tusk (@eucopresident) September 17, 2015

A rendkívüli csúcs Tusk bejelentése szerint szeptember 23-án, szerdán este 6 órakor kezdődik Brüsszelben. Az azt megelőző napon az uniós országok belügyminiszterei tanácskoznak Brüsszelben. A belügyminiszterek három nappal ezelőtt már soron kívüli megbeszélést tartottak arról az európai bizottsági javaslatról, amely a korábban eldöntött 40 ezer főn felül további 120 ezer menekültnek a tagországok közötti, meghatározott kvóták szerinti szétosztására, a migrációs nyomásnak leginkább kitett tagállamok tehermentesítésére irányul.

A 40 ezer emberre vonatkozó májusi brüsszeli bizottsági javaslat kedvezményezettje Olaszország és Görögország, a mostani, 120 ezer menekültre vonatkozó indítványé pedig rajtuk kívül Magyarország lenne. A magyar kormány azonban ellenzi a kötelező kvótaelőírást, és azt sem akarja elfogadni, hogy frontországnak számítson ebben a kérdésben, mert érvelése szerint a magyar határra érkezők zöme először Görögországban lépett a schengeni övezet területére, az ottani hatóságoknak kellett volna őket regisztrálniuk.

Brüsszeli diplomáciai források szerint a jövő szerda este tartandó csúcstalálkozón átfogóbb, általánosabb jelleggel fogják megvitatni a menekültproblémát, és nem csupán arról lesz szó, felteszik-e a pontot valamilyen módon az i-re a belügyminiszterek asztalán fekvő, 120 ezer menekült elosztására vonatkozó indítvány sorsát illetően. Uniós körökben osztják az Angela Merkel német kancellár által korábban hangoztatott álláspontot, miszerint a csúcsvezetőknek arról kellene eszmét cserélniük, miként tudnak jobban együttműködni a menekültek kiindulási országaival, illetve a sok migráns számára a Nyugat-Európába vezető út első állomását jelentő Törökországgal.

Mivel előtte utalt arra, hogy a jövő heti kormányinfón is láthatjuk. Marad? A legfontosabb most a menekültválság a Fidesznél, tehát ez nem az a pillanat, amikor az ember a kormányzás és a saját jövőjének napi dilemmáival foglalkozhat.

Velencén Orbán értékelte a kormány egy éves teljesítményét, Orbán joga az, hogy alakítsa a kormányt.

Mindenkinek az az érdeke, hogy a kormány jobban teljesítsen, sajtóértesülések szerint hétfőn dönt, megy vagy marad. De Lázár szerint nem az ő sorsa a legfontosabb, hanem a kormányzás sikeressége.

„Teljes összhangban vagyunk, nincs kétségem afelől, hogy a miniszterelnök jó döntést fog hozni”, mondja, ő pedig majd elfogadja a döntést.

Lázár bejelentette, új bérplafont vezetnek be, 5, 4 és 3 milliós kategóriák jönnek létre, havi szinten. Kikötötték azt is, hogy veszteséges cégnél nincs prémium.

Románia továbbra sem támogatja a kötelező befogadási kvótákat az Európai Unióba érkezett menedékkérők szétosztásánál, és ennek megfelelően fog szavazni az uniós belügyminiszterek jövő heti tanácskozásán, közölte Klaus Iohannis államfő.

A román elnök a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) ülése után elmondta: Románia szolidáris a menekültválság által érintett uniós tagállamokkal, de a kötelező kvótákat nem tartja megoldásnak.

Iohannis szerint az Európai Parlamentben csütörtökön megszavazott javaslat ismeretében nem lehet kizárni, hogy az Európai Unió kötelezni fogja Romániát, hogy az általa felajánlott 1785-ös keretnél nagyobb számban fogadjon be menekülteket.

Ez esetben Bukarest azt tervezi, hogy uniós alapok felhasználásával bővítsék a helyek számát a meglévő menekültbefogadó-központokban, vagy – “szélsőséges esetben” – akár újabbakat is építsenek.

Az Európai Parlament (EP) csütörtökön megszavazta azt a javaslatot, amely arról szól, hogy a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országoktól a többi tagállam – a korábbi, 40 ezer főre vonatkozó vállalásokon felül – az elkövetkező két év során 120 ezer menekültet vállaljon át, tagállamonként meghatározott kvóta szerint.