Kiterjeszti a kormány a válsághelyzetet, jöhet a horvát határzár

A francia lap szerint a menekültválság egyértelművé tette a törésvonalat a Vlagyimir Putyin orosz elnök által képviselt politikai kereszténység és a Ferenc pápa által hirdetett, a szegények felé forduló evangéliumi kereszténység között, amelyet egyébként Angela Merkel német kancellár is képvisel kereszténydemokrataként. A cikkszerző Joelle Stolz szerint Orbán Viktort „balról előzte a német kancellár és a Vatikán is”, miközben a magyar katolikus egyház kínos helyzetbe került a kereszténység két eltérő koncepciója között, hiszen a magyar miniszterelnök a menekültáradat kapcsán a keresztény értékek védelmezőjeként lépett fel, és a Charlie Hebdo elleni támadás óta a bevándorlást kizárólag fenyegetésként állítja be az európai nemzetek számára.

A Le Monde szerint „kilenc hónapja a magyar kormány irányvonala ez a xenofób retorika”, amelynek része volt a bevándorlásról kezdeményezett nemzeti konzultáció, majd a plakátkampány, végül pedig a szeptember 15-én érvénybe lépett új törvény. „Mindeközben a hivatalos egyházak hallgatása tanulságos volt”: sem a katolikus, sem a református egyház vezetője nem mert távolságot tartani és mindenben egyetértett a miniszterelnökkel. A kvótarendszer elutasításával Orbán Viktor nemcsak a romák milliót megfelelően integrálni képtelen kelet-európai országok fenntartásait használja ki, hanem a társadalmi igazságosságra a morális rendnél kevésbé ügyelő politikai kereszténység képviselőjeként is fellép, de ez a koncepció jelenleg ellentétben áll a pápai irányvonallal, ami pedig egyházszakadást eredményezhet az Európai Unióban – írta a Le Monde.

Előre megfontolt, tudatos támadás érte szerdán a röszkei közúti átkelőnél Magyarországot és a határt védő magyar rendőrséget – jelentette ki a kormányszóvivő csütörtökön Szegeden. Kovács Zoltán úgy fogalmazott, olyan brutális támadás történt, amelyre nincsen semmilyen mentség. A kormányszóvivő hazugságnak minősítette, hogy félreértés miatt alakult ki a konfliktus, és cáfolta azokat a sajtóhíreket, melyek szerint a zavargás előtt átengedtek néhány migránst magyar területre. Hangsúlyozta, a rendőrség arányos választ adott a felfegyverzett migránsok támadására, és nem lépte át a szükséges határokat. A szolgálatot teljesítő rendőrök példásan helytálltak, törvényesen és szakszerűen látták el feladatukat.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta, a röszkei zavargás miatt 22 emberrel szemben folyik büntetőeljárás határzár tiltott átlépésének gyanújával, és a rendőrség vizsgálja a bűncselekmény minősített esete megvalósult-e. A főtanácsadó közölte, a támadás során húsz rendőr sérült meg, ketten súlyosan, hárman ugyan könnyebben, de ők is kórházba kerültek. Az öt rendőr csütörtökön is kórházi ellátásra szorult.

Az MTI híre szerint válságtörzs feladata az lesz, hogy koordinálja azoknak a szervezeteknek és intézményeknek a tevékenységét, amelyek a menekültek humanitárius ellátásával foglalkoznak – áll a kormány közleményében.

Kolinda Grabar-Kitarovic államfő a sajtónak nyilatkozva kijelentette, nem jó, hogy ennyi menekült érkezik az országba és az sem jó, hogy a kukoricáson keresztül próbálnak meg illegálisan bejutni.

A migránsok egy részét a horvátok kérésére még szerda éjszaka Zombor felé, a vajdasági Bácsbezdán és a horvátországi Kiskőszeg (Batina) közötti határátkelőre irányították a szerb hatóságok. Ez már a Baranyai háromszög, amely a magyar határ túloldalán fekszik. A migránsokat innen az Eszék melletti Csepénybe (Cepinj) viszik, ahol egy elmegyógyintézetet alakítottak át a fogadásukra, és a helyi sajtó szerint sátrakat is felállítottak az udvaron. A menekültek gyalog kelnek át a hídon Bezdánból Kiskőszegre, majd onnan buszokkal szállítják tovább őket. Sajtóértesülések szerint 600 menekültet várnak Csepénybe csütörtökön.

A legtöbb horvát híradás és újságcikk úgy kezdődik, hogy „a magyarokkal ellentétben Horvátország megmutatta, mennyire emberséges”. Közben a migránsok számának növekedésével egyre több olyan kép is napvilágot látott, amelyen több ezer ember tölti a szabadban az éjszakát a vasúti sínek mellett. Továbbá a vöröskereszt, valamint más karitatív szervezetek is felhívták a kormány és a lakosság figyelmét arra, hogy kifogytak a tartalékokból, és próbáljanak meg utánpótlást biztosítani.

Csütörtök reggel nyolc óráig közel 6000 migráns lépett be Horvátországba.

A vártnál is több, összesen öt és fél ezer menekült érkezett Horvátországba csütörtök reggelig – jelentette a horvát sajtó csütörtökön. Ranko Ostojic belügyminiszter szerdán éjszaka újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy jelenleg ellenőrzés alatt tartják a határt, de ha nagyobb migránshullám érkezik Szerbiából, akkor teljesen más módszert kell alkalmazniuk. „Ez azt jelenti, hogy az Európai Uniónak hot spotokat kell építeni, hogy ott regisztrálják őket, még mielőtt a migránsok Horvátországba jönnének”.

A migránsok egy részét az éjszaka folyamán már Zombor felé irányították a szerb hatóságok a horvátok kérésére, a vajdasági Bácsbezdán és a horvátországi Kiskőszeg (Batina) határátkelőre. Ez már a Baranyai háromszög, amely a magyar határ túloldalán fekszik.

Megszavazta az Európai Parlament csütörtökön azt a javaslatot, amely arról szól, hogy a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országoktól – a korábbi, 40 ezer főre vonatkozó vállalásokon felül – az elkövetkező két év során 120 ezer menekültet vállaljon át, tagállamonként meghatározott kvóta szerint a többi uniós tagállam – írja az MTI.

Az Európai Bizottság indítványában a javasolt kedvezményezett országok között Olaszország és Görögország mellett Magyarország is szerepel. Magyarország azonban – több más tagállammal együtt – ellenzi a kötelező kvótarendszert. A magyar kormány arra hivatkozik, hogy a jelenlegi migrációs hullám tekintetében nem tekinthető határországnak, hiszen az országhatárra olyan migránsok érkeznek, akiket egy másik EU-tagállamban – Görögországban – már regisztrálni kellett volna.

A szerdai plenáris EP-vitában az EU soros elnöksége nevében felszólaló Jean Asselborn luxemburgi bevándorlás- és menedékügyi miniszter erről a következőképpen tájékoztatta a képviselőket: „fontos változás lesz az eredeti javaslatban: Magyarország nem tekinti magát határországnak, és nem kívánja kihasználni az áttelepítési mechanizmust. Az Európai Parlamentnek az álláspontja kialakításakor figyelembe kell vennie ezt a változást”.

Az EP csütörtöki brüsszeli ülésén ugyan meggyőző többséggel – 370 szavazattal, 134 ellenszavazat és 52 tartózkodás mellett – elfogadta az előterjesztést, de arról jövő kedden még tárgyalniuk kell az uniós országok belügyminisztereinek.

Az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye májusi javaslata arról szólt, hogy Olaszországtól 24 ezer, Görögországtól 16 ezer menekültet vegyenek át. Az e hónap elején közzétett, további 120 ezer főre vonatkozó előterjesztés értelmében Olaszország 15 600, Görögország 50 400, Magyarország pedig 54 ezer fő erejéig mentesülne a terhek alól. A legtöbb menekültet, 31 443 főt Németország vállalna át.

Jelentősen csökkent a menekültek száma a régi röszkei határátkelőnél – tudósít az MTI. Míg tegnap bedöntötték a kaput, most ülősztrájkolnak. A magyar hatóságok az autópálya-lezárásra is használt gördülő vasakadályokkal pótolták a kaput, pengedrót-akadályt is felhúztak eléjük.

A határátkelőtől buszokkal viszik el a menekülteket Szerbia belseje és a horvát határ felé, vannak, akik gyalog indultak el, de taxik is felsorakoztak. A magyar hatóságok által kialakított „áteresztési pontnál”, ahol menedékkérelmet lehet beadni, mindössze egy ember várakozott délelőtt 11 után.

A régi határátkelő és az autópálya közti területen még több ezren táboroznak, a lezárt autópálya betoncsíkján is állnak sátrak.

Az MTI hat fényképfelvételen mutatta be az Illegális Bevándorlók Által Átvágott, De Már Megjavított Kerítésszakaszt. Mutatjuk önöknek is:

6 fotó

Szerdán délután több újságíró is megsérült, amikor a régi röszkei határátkelőnél a menekültek áttörték a kaput. Korábban már beszámoltunk arról, hogy a szerb állami tévé három munkatársát, valamint a lengyel köztévé riporterét bántalmazták a magyar rendőrök, de mellettük, mint megtudtuk, a svájci közrádió munkatársa, Jordan Davis is megsérült. Szalai Balázs, a MigSzol Szeged önkéntese a 24.hu-nak elmondta: Davis – sok más riporterhez hasonlóan – a zavargó menekültek és a rendőrök közé került. A bajt az okozhatta, hogy az újságírók nem voltak felkészülve a helyzetre, nem viseltek jól látható megkülönböztető jelzést.

A röszkei határátkelő lezárása miatt nem tudnak hazamenni. Részletek itt »

Idén több mint 170 ezren adtak be menedékkérelmet Magyarországon. A 444 arról érdeklődött a Belügyminisztériumnál, hogy az ellenőrzések során a menedékkérők közül hányan jelentettek biztonsági kockázatot, illetve hányan voltak kapcsolatba hozhatóak a terrorizmussal, miután a bevándorlásról szóló „nemzeti konzultáció” hangsúlyos eleme volt, hogy a bevándorlás összefüggésben áll a terrorizmus térnyerésével.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a menedékkérelmek elbírálásába a Terrorelhárítási Központot is bevonják, a TEK a 170 ezerből összesen kilenc esetben tagadta meg hozzájárulását nemzetbiztonsági kockázat miatt.

Az osztrák vasúttársaság tájékoztatása szerint péntektől visszaáll a vonatközlekedés Ausztria és Magyarország között. Az ÖBB még szeptember 10-én függesztette fel a két ország közti vasúti járatokat túlterheltségre hivatkozva – írja az MTI.

A polgári elhárítás és a katonai titkosszolgálat volt főigazgató-helyettese szerint van terrorveszély Magyarországon. Horváth József a kormánypárti napilapnak, a Magyar Időknek adott interjúban azt mondta: szerinte Magyarország az iszlám szélsőségesek kiemelt célpontja, mert Franciaország mellett itt él a legnagyobb zsidó közösség.

A volt titkosszolgálati vezető szerint a különböző szervezett bűnözői körök, amelyek sokszor nemzetiségi, vallási alapon is szerveződnek, most kimeríthetetlen utánpótláshoz jutottak és nem lehet azt hinni, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet nem használja ki ezt a „migránsfolyamot”. „Nem lehet tudni, hány puzzle-ként összerakható pokolgépet rejtenek a hátizsákjaik, hány fiola lapul a csomagokban, melyek tömeges mérgezést okozhatnak” – jelentette ki.

Horváth korábban a lehallgatási botrányba keveredett UD Zrt. vezetője volt, 2012-ben nevezte ki Schmitt Pál a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgató-helyettesévé.

Szégyenletesnek tartanák, ha az ő termékükben akadnának fenn a menekülő gyermekek. Részletek itt »

Magyarország összegyűjti a migrációs válság során összegyűlt tapasztalatait, és egyebek mellett ezek átadásával segíti Horvátországot és Szlovéniát – mondta az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Soltész Miklós a Kossuth rádióban.

A politikus arról is beszámolt, hogy Pintér Sándor belügyminiszter és Balog Zoltán emberminiszter megállapodott abban, hogy a határon dolgozó rendőrök és családjuk helytállását Erzsébet-utalványokkal honorálják, „hogy a rendkívüli terhelést ki tudják pihenni”.

Mintegy hetven kilométer hosszan építünk kerítést a magyar-román határon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az M1 reggeli műsorában. A miniszter arról is beszélt, hogy korábban olyan „nem nagyon adódott”, hogy két közép-európai ország határán „ilyen brutális fellépést” kíséreljen meg bevándorlók egy csoportja. Ezt a szerb rendőri bevetések késlekedésének tudják be. A Kossuth rádióban a miniszter azt mondta: tizennégy rendőr sérült meg a szerdai incidensben.

A szegedi járási ügyészség tizenhárom újabb menekült bíróság elé állítását kezdeményezte a határzár tiltott átlépése miatt – tudósít az MTI. Szerdán kilenc ügyben már jogerős ítélet született, valamennyi vádlottat kiutasították Magyarország területéről.

A most bíróság elé állítandó tizenhárom menekült kedden kora este, illetve szerdán dél körül lépett be az országba, a kerítést nem rongálták meg, hanem a már ott lévő lyukon bújtak át. Öt iraki, két pakisztáni, egy afgán és öt szír állampolgárról van szó, akiket a rendőrség őrizetbe vett. A bűncselekmények elkövetését elismerték, ügyükben soron kívül, gyorsított eljárásban dönt a Szegedi Járásbíróság.

Mintegy hat kilométeres torlódás alakult ki a soproni határátkelőnél az osztrák rendőrség szúrópróba-szerű határellenőrzése miatt. Nem sokkal nyolc óra előtt felfüggesztették az intézkedést, a torlódás mértéke folyamatosan apadt. Az M1-esen Hegyeshalomnál, valamint a sopronkeresztúri határátlépési pontnál folyamatos a haladás.

Az MTI csütörtök reggeli beszámolója szerint a szerb rendőrök már távol tartják a menekülteket a határtól a röszkei régi átkelőnél, ahol tegnap összecsapások voltak. Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter megerősítette a rendőri jelenlétet a helyszínen, hogy ne történhessen újabb incidens – közölték.

A magyar külügyminiszter szerint évekig állhat még a kerítés. A Figyelőnek adott interjút a menekültválságról. Részletek itt »

Az emberminiszter a német köztévében védte a magyar álláspontot. Vitapartnerei azért bírálták Magyarországot, mert kérhetett volna segítséget, de nem élt ezzel. Részletek itt »

A legnagyobb példányszámú amerikai lap szerint az Európai Uniónak világossá kell tennie, hogy elutasítja a magyar miniszterelnök visszataszító politikáját. A szerkesztőségi állásfoglalás szerint Magyarország földrajzi helyzetével visszaélve el tudta téríteni az EU-t. Részletek itt »

A régi röszkei határátkelőnél kitört balhéban vesztették el egymást. Részletek itt »

Szerdán este a CNN-nek adott interjút Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető arról beszélt, hogy hazánk nem falakat, „csak egy kerítést emelt”. A műsorvezető azt kérdezte, hogy ezzel Magyarország nem csak áttolja-e a problémát más országokra, például Horvátországra. Szijjártó erre azt mondta, hogy a lényeg, hogy gátat szabjunk a „tízmilliós tömegnek”. Gorani kiigazította a minisztert, hogy csak százezrekről van szó, de Szijjártó erre azt felelte: egyelőre ennyien jöttek, a jövő azonban mást hozhat.

A külügyminiszter azt is mondta, hogy a menekülttáborokban segítséget kapnának az emberek, de nem akarnak oda menni. Arról, hogy a rendőrök Röszkén a menekültek közé dobálták az ételt, Szijjártó kijelentette: „a migránsok nem voltak elég türelmesek”. A menekültekkel való magyar bánásmódot illető nemzetközi vádakat a politikus határozottan visszautasította, azt mondta: akkora nyomás alatt van az ország, hogy kölcsönös vádaskodások helyett pragmatikus nyilatkozatokra van szükség.

Az M1 szerdán kora esti bejelentkezésében „meg nem erősített” forrásokra hivatkozva azt állította, hogy „terroristát” fogtak el a rendőrök Röszkénél a határon, ami a tévénézők számára nyilván azt sugallhatja, hogy az Iszlám Állam vagy az al-Kaida emberét sikerült lekapcsolni. Valójában nem erről van szó: a férfit azzal vádolják, hogy arra biztatta a határ szerb oldalán várakozó menekülteket, hogy törjék át a magyar határkerítést – írja a 444. Ez a magyar törvények szerint kimeríti a terrorcselekmény fogalmát.