Mint ismert, március 6-án tűz ütött ki Pomázon, a Lóczy Lajos utcában. Egy 70 négyzetméteres ház vált a lángok martalékává. Egy idős asszony meghalt, férje és fia füstmérgezést szenvedett, egy tűzoltónak pedig a nyaka sérült meg oltás közben.
A tűzeset után vizsgálatot rendeltek el, mely a pomázi híradó-ügyeletes és a helyszíni irányítást végző szolgálatparancsnok felelősségét állapította meg. A két tűzoltó ellen ezért fegyelmi vizsgálat indult, amely meglepő eredményt hozott.
A Pomázi Önkormányzati Önkéntes Tűzoltóság külső szakértőkkel végezte el a fegyelmi vizsgálatot. Megállapította, hogy az első segélykérő jelzés a 105-ös segélykérő számon érkezett a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság híradóügyeletére egy mobilszámról. Korábban ilyenkor a telefonálót kapcsolták volna az illetékes pomázi tűzoltóságra, és a segítség három percen belül a helyszínen lett volna.
Az új rendszer szerint azonban a megyéről Szentendrére, majd onnan Pomázra telefonáltak az ügyeletes tűzoltók. Az információáramlás tehát lelassult, ráadásul az adatok is torzultak.
A pomázi híradós a hallott rádióforgalmazásból Kossuth Lajos utca 3. címre riasztotta az egységeket, mert csak annyit hallott, hogy valamilyen Lajos utcáról van szó. A cím pontatlansága, illetve bizonytalansága, a háttérinformációk hiánya már ekkor érezhető volt. A hat pomázi tűzoltó a Kossuth Lajos utca 3.-ba indult, ahová 46 másodperc alatt ki is ért, mivel tüzet nem láttak, újabb eligazítás után elindultak a szentendrei tűzoltóság által megadott, szintén pontatlan, Vróczy utca 3. szám alá.
Végül az egyik, már tüzet oltó szabadnapos szentendrei tűzoltó telefonált, hogy a családi ház a Lóczy Lajos utcában van. Kiderült tehát, hogy a pomázi híradó-ügyeletes a körülményekhez képest a lehető legrövidebb időn belül próbálta a pontos címet megtudni, közben a riasztást elvégezni, a beérkező telefonhívásokat fogadni. Az információt nem a pomázi ügyeletes értette félre.
A bizottság megállapította, hogy a pomázi tűzoltóságra befutó közvetlen jelzés esetén az indulástól számított 3 percen belül a helyszínen lettek volna az egységek, így lett volna esély rá, hogy az idős asszony életét megmentsék, ráadásul sokkal kisebb anyagi kár keletkezett volna. A riasztási rendszer átalakításával kapcsolatban a bizottság megállapította, hogy a jelzések minél több ügyeleten keresztül jutnak el a beavatkozó tűzoltóságokhoz, annál nagyobb a valószínűsége az információk torzulásának, elvesztésének, ferdülésének. A bizottság álláspontja szerint az elsődleges hiba nem az ügyeletesekben keresendő, hanem abban az új riasztási rendszerben, amelyet az OKF főigazgatója rendelt el.
Mivel bizonyítható, hogy az új rendszer óta több hasonló pontatlan és késedelmes jelzés történt már, a fegyelmi bizottság javasolja az Alapvető Jogok Biztosának és a képviselő-testületeknek a tájékoztatását.