A forgalmas Hungária körút mentén álló épületegyüttesnek a szovjet tisztek után az oroszok lettek a gazdái, hasznosítani azonban azóta sem tudják.

A nap mint nap autósok tízezrei által járt Budaörsi úton omladozó rejtélyes sarokház története.

Feltéve, ha a harmincas évek újító szellemű építészeinek munkái nem maradnak a rajzasztalon.

A Colosseumnál is nagyobb küzdőtérrel csalogató aréna egészen a harmincas évek végéig rejtőzött el a kíváncsi szemek elől.

Az utcán sétálva fel sem kapjuk fejünket a ház láttán, de a kapun bepillantva a város egyik legfurcsább történetébe botolhatunk.

A filoxérajárvány és a város fejlődése által elpusztított kőbányai szőlőkből egykor évi egy-másfél millió liternyi bor is született, ma viszont már semmi sem emlékeztet rájuk – leszámítva az Óhegy tetején lévő aprócska tornyot.

Az 1999-ben bemutatott A napfény íze Sonnenschein családjának otthont adó épületet a díszlettervező alakította át. Ennek már húsz éve, de az épület ma is épp úgy fest, mint ahogyan a filmben láthattuk.

Piac, templom, oktatási épületek, jókora bérházak, égbe törő hotel és kulturális központ váltotta fel a sírok végeláthatatlan sorát. Körkép.

A Nagyvárad tér fölé magasodó SOTE-tömb sokak szemében fantáziátlan épületnek tűnhet, de ez az érzék a kapun belépve azonnal szertefoszlik.

Az 1982-ben megalakult Első Emelet öt évvel ezelőtt ugyan végleg feloszlott, egy apró emlékük azonban ma is a főváros egyik legforgalmasabb útja mellett dacol az elemekkel.

Úgy tűnik, hogy a hatvanas évek Magyarországán véletlenül feltalálták a világ legerősebb plakátragasztóját.

Az engedély nélkül lerakott szeméthalmok közepén álló épületegyüttes ma a graffitisek egyik kedvenc helye, értékeit pedig mára eltüntették a fém- és szuvenírgyűjtők, illetve a melegedni vágyó hajléktalanok.

A modern magyar kerámiaművészet egyik megteremtőjének munkája már közel hetvenöt éve bújik meg a város egyik ütőerén.

Rajzasztalon maradt felhőkarcolók, az első modern magyar irodaház és a főváros képét uraló óriáshotel – ezt hagyta ránk a 94 évesen elhunyt Zalaváry Lajos.

A világsztárok mellett bokszmeccseknek, operáknak és Táncdalfesztiváloknak is otthont adó, eredeti arcát mára elvesztett épület története.

A két világháború közti modern építészet egyik legszebb, máig eredeti képét mutató épülete szoros versenyben győzte le vetélytársait. De kikkel kellett megküzdenie Hajósnak a sikerért? Bemutatjuk.

A második világháborús pusztítást is túlélt épületet végül az 1966-os atlétikai EB tüntette el.

A tornyok egyikének tövében még ma is a főváros Kádár-kori címere látható, rajta az elmaradhatatlan csillaggal.

A nyolcadik kerület utcáit még ma is sokan kerülik, pedig ott még kevesek által ismert gyöngyszemek várják a szűk utcákba tévedt városi felfedezőket.

Az újpesti téli kikötőnél álló szobrot már többször megpróbálták eltüntetni, de még mindig magasba tartott fegyverrel fogadja a városba érkezőket.

A holokausztot túlélt szobrásznő hetven évvel ezelőtt saját élményei felhasználásával készítette el a négy jókora domborművet, mára azonban mindenki elfeledkezett róla.

A Nemzeti Sportcsarnok mellett a Nemzeti Lovarda is itt működött – előbbi némileg megkopva még ma is működik, a lovardára azonban már semmi sem emlékeztet.

A Budapest ostromát, illetve a mindössze néhány lépésnyire folyó '56-os harcokat is túlélt Kéményseprős ház története.