Kultúra ismeretlen budapest

A Nemzeti Múzeum mögött volt egykor az ország sportéletének központja

A Nemzeti Sportcsarnok mellett a Nemzeti Lovarda is itt működött – előbbi némileg megkopva még ma is működik, a lovardára azonban már semmi sem emlékeztet.
Korábban a témában:

A XIX. század derekán Pest képe egy szempillantás alatt megváltozott: olyan fontos építmények nőttek ki a földből gyors egymásutánban, mint a Széchenyi lánchíd (1839-1849), a Magyar Tudományos Akadémia palotája (ép.: Ybl Miklós, 1862-1865), a Nemzeti Múzeum (1837-1847), vagy a szomszédos Bródy Sándor utcában 1865-1866-ban megszületett, ma az Olasz Intézetnek otthont adó ideiglenes országház (ép.: Ybl Miklós), ahol a képviselőház üléseit tartották. Megkezdődött továbbá a Múzeum mögötti Mágnásfertály (mai nevén Palotanegyed) kiépülése is, ahol a főrendek, illetve a gazdag polgárok építették fel palotáikat.

Mindezen tényeknél az azonban jóval kevésbé él a köztudatban, hogy ugyanezen a környéken volt

a magyar tornászat, illetve a lovassport bölcsője is.

Az 1827-ben többek közt Wesselényi Miklós báró, Széchenyi István gróf, Károlyi István gróf által alapított, a magyar lóversenyeket népszerűsítő, illetve a tenyésztőket ösztönözni kívánó Magyar Lovaregylet (egyik bérházukat korábban már bemutattuk) létrejöttével a mai Múzeum telkének Puskin utca felőli sarkán született meg ugyanis a vívótermet és lövöldét is magában foglaló Nemzeti Lovagló Iskola, melyet tíz évvel később a Múzeum építkezésének kezdete miatt bontottak le.

Új helye végül csak a szabadságharc után született meg, bár a Múzeum mögött, a ma az Andrássy Egyetemet befogadó Festetics Palota (ép.: Ybl Miklós, 1862-1865) helyén jó eséllyel a köztes időben is létezett egy lovasiskola:

Az 1854-es térképen jól látszik a Múzeum mögött, a mai Festetics Paota helyén lévő Reitschule (lovasiskola) felirat

 

Az immár Nemzeti Lovardaként emlegetett komplexum tervezésével végül az ekkor még nem szupersztárnak számító Ybl Miklóst bízták meg. A rajzok alig fél év alatt, 1858. januárjára váltak valósággá:

Az Ybl Miklós Virtuális Archívum pontos leírást is közöl a jókora nyeregtetővel fedett épületről, ami a kor elvárásainak megfelelően nem csak sportlétesítményként, de találkozóhelyként is tökéletes volt:

“A lovarda előtetős utcai bejáratai közvetlenül a manézsba vezettek. A téglalap alaprajzú épület kiemelkedő középrészében kapott helyet a lovaglócsarnok, míg az istállókat, pisztolylövöldét, illetve a kiszolgáló személyzet lakásait az alacsonyabb oldalszárnyakban helyezte el Ybl. Az utca felőli oldal felső szintjére a társasági igényeknek megfelelően szalon került, amely üvegezett árkádsorral nézett az 57 méter hosszú és közel 22 méter széles nagy ablakokkal megvilágított csarnokra.
A lovardától északra emelt tornacsarnokra és lakóházra Ybl 1858. április 20-án kért építési engedélyt. A lakásokat magában foglaló fektetett téglalap alaprajzú egykori Öt Pacsirta utcai részhez nyaktaggal merőlegesen kapcsolódott az álló téglalap formájú csarnok.”
Az épület oromzatára a következő évben tűnt fel a főurak adományaiból készített lószobor, az Ybl Miklóssal már korábban, a fóti katolius templom építése során is együttműködő szobrász, Anton Dominik Fernkorn (1813-1878) bronzból készült munkája.

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára, HU.BFL.XV.19.d.1.05.015.

 

Az épület egészen a két világháború közti időszakig volt a magyar lovasélet központja, majd 1932-ban ifj. Paulheim Ferenc (világítótoronyként kiemelkedő budai bérházát már bemutattuk) tervei szerint a Keleti pályaudvarnál elkészült kora Európájának második legnagyobb fedett lovardája, így az Ötpacsirta utcai létesítmény jelentősége egyre csökkent.

A második világháborús pusztítás sem kerülte el – kiégett, de még megmenthető lett volna. A főváros számos más épületéhez hasonlóan nem erre a sorsra jutott: a Műemlékek Országos Bizottságának ellenkezése ellenére 1949-re lebontották, ma pedig már csak a Bábolna Nemzeti Ménesbirtokra átszállított, helyi védettséget élvező jókora lószobra őrzi az emlékét.

Fotó: Magyary Terv

 

Helyén 1952-re egy atombiztos, méteres falakkal védett stúdió épült, mely körül tizenhét évvel később jelent meg (ép.: Szende László és Nánási Sándor) a Rádió ötemeletes, ma már üresen álló központi irodaépülete.

Animáció: Vincze Miklós / 24.hu

 

A lovardához tapasztott kis tornacsarnokot még 1870-ben lebontották, helyét a következő évben a később a Rádió márványtermének is otthont adó, a II.világháború után (1946-1949) köztársasági elnöki rezidenciaként is szolgáló Esterházy-palota (ép.: Baumgarten Alajos, 1871) foglalta el.

Ez korántsem jelentette azonban azt, hogy a tornászok ezzel elhagyni kényszerültek az egyre nívósabb épületekkel megtelő Palotanegyedet, hiszen az 1863-ban Pesti Torna Egyletként alakult, két évvel később már Nemzeti Torna Egylet néven működő szervezet a lebontással egyidőben nyitotta meg a Szentkirályi utcai Nemzeti Tornacsarnokot (ép.: Kallina Mór, 1870), melyet 1952-től a Spartacus, 2002-től pedig a Józsefvárosi Torna Egylet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Vadrózsák Néptáncegyüttes használ.

A megnyitás után / fotó: Vasárnapi Ujság, 1870/51.

 

A Magyar Olimpiai Bizottság 1895. december 19-i alakuló ülésének is otthont adó épület ma teljesen besimul a szomszédjai közé, így a felületes sétálónak fel sem tűnhet a bejárat feletti Sport és Kultúrcsarnok felirat:

Kallina Mór (1844-1913)

A Tornacsarnokot tervező Kallina első munkaadója, a szecessziós legenda Otto Wagner révén, az általa tervezett Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga építésvezetőjeként került Pestre, ahol számos grófi család házi építészeként, illetve a Budai Vigadó (Árkay Aladárral, 1897-1899), a Budavári evangélikus templom (1895) a II. világháborúban csúnyán sérült, visszabontott Honvéd Főparancsokság (1895-1897) építészeként vált ismertté.

A környék képe 1895-ben

A környék képe ma felemás: a Palotanegyed legértékesebb palotái közül sokat már felújítottak, mások épp most kapják meg az évtizedek óta nekik járó törődést, számos épület pedig még várja a megmentést. A Tornacsarnok falán ugyan látható egy emléktábla, a régi Nemzeti Lovardára azonban semmi sem emlékeztet, a Magyar Rádió épületei pedig már évek óta üresen harcolnak az elemekkel.

Az egykor, valamint az Ybl Miklós Virtuális Archívum nyomán – a Vasárnapi Ujság vonatkozó számának  (1870/51.) elérését pedig az Arcanum Digitális Tudománytár tette lehetővé. A kiemelt kép forása a Fortepan / Budapest Főváros Levéltára, HU.BFL.XV.19.d.1.05.015.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Bécs, 2019. május 4.
Sebastian Kurz osztrák kancellár, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke az európai parlamenti választásokra készülõ ÖVP bécsi kampánynyitó gyûlésén 2019. május 4-én.
MTI/EPA/Christian Bruna
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.