Kultúra
hdr

Színpompás óriásmozaik bújik meg Budapest egyik legmagasabb tornyában

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 03. 06. 19:43

A Nagyvárad tér fölé magasodó SOTE-tömb sokak szemében fantáziátlan épületnek tűnhet, de ez az érzék a kapun belépve azonnal szertefoszlik.
Korábban a témában:

Térképen is elérhető Ismeretlen Budapest sorozatunk eddigi epizódjaiban a város benne élők szeme előtt lévő, de mégsem ismert csodáit: épületeit, szobrait, kivételes szépségű üzletportáljait, vagy épp a múlt ma is velünk élő apró jeleit – így például a Magyar Királyság utolsó nyomait – mutattuk be, melyeket akár egy délutáni séta során is kényelmesen elérhetünk.

Ma sem lesz ez másként, ezúttal azonban elhagyjuk a kényelmes belvárosi kerületeket, hogy a város Szent István-bazilika, illetve az Országház utáni legmagasabb épületének rejtett csodájára irányítsuk a figyelmet.

A város egyesítésekor még egymástól merőben különböző világok – egy honvédlaktanya, a fővárosi közkórház, a magyar katonai felsőoktatást jelentő Ludovika Akadémia, egy katonai barakk-kórház, illetve az Üllői vámház – találkozását jelentő Nagyvárad téren, a Kádár János aláírását is őrző békemadár tőszomszédságában áll ugyanis Magyarország legmagasabb, nem ipari és egyházi célú épülete, a Semmelweis Egyetem nyolcvannyolc méter magasra nyúló Nagyvárad téri Elméleti Tömbje.

Még ma is Kádár János aláírása díszíti a főváros egyik nagy csomópontját
A Franciaországot tizenöt éven át vezető Mitterranddal együtt ugyanis ő is aláírta a béke madarának itt felállított szobrát.

A teret szegélyező épületek ma

– Az Egyesített Szent István és a Szent László Kórház óriási tömbje

– A SOTE Nagyvárad téri tornya

– A Nemzeti Közszolgálati Egyetem új oktatási épülete, illetve a Ludovika Campus kollégiuma

– A hosszú időn át az Unicumot reklámozó oromzati órájáról sokszor csak Unicum-házként emlegetett városi tisztviselői bérház (Üllői út 121.), a Fővám téri Vásárcsarnokot, a BME Központi Könyvtárát, illetve a Fasori evangélikus templomot és a Magyar Nemzeti Levéltár épületét is megálmodott Pecz Samu 1911-re megvalósult munkája

A ma orvosi kutatóintézeteknek és előadóknak (sőt, a legfelső szinten egy állattelepnek is) helyet adó, az egyetem súlyos helyhiányának enyhítésére szánt épület tervpályázatát 1962-ben írták ki, a győztes pályamunkát pedig három építész, a Csontváry-életművet megmentő Gerlóczy Gedeon, Südi Ernő és Wágner László jegyezte, a huszonkét emeletes épület azonban végül mégis csak Wágner tervei szerint valósult meg.

Ismeretlen Budapest: A II. világháború alatt épült modern bérház, ami egykor a Csontváryk jó részét is megvédte a bombáktól
A Petőfi Sándor és Párizsi utcák sarkán lévő üzlet- és bérházat a legtöbben egy legyintéssel elintézik, pedig az épület a Belváros legszebb modern épülete, értékei pedig kivételessé teszik.

A hat éves munkát követően 1978 februárjában, tehát épp negyven évvel ezelőtt átadott toronyház kívülről merőben unalmasnak tűnik, a kapun túl azonban meglepő látvány fogadja a betérőt:

hdr

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

A huszonegy méter hosszan elnyúló és hét méteres magasságba törő mozaik immár negyvenöt éve festi színesre a jókora előcsarnokot, a hatvanas-hetvenes évek stílusát ma is őrző lámpatestekkel együtt pedig azonnal évtizedekkel repít vissza az időbe.

A mozaik 1980-ban / fotó: Semmelweis Egyetem Levéltára/Fortepan

 

A nem csak mozaikok tervezőjeként, de könyvillusztrátorként, keramikusként, szobrászként, festőként, sőt, gobelinjei révén textilművészként is jegyzett Hincz Gyula (1904-1986) 1973-ban szignózott tervei alapján elkészült ólomüveg lapok játékos, absztrakt ábrák összeségét adják, a mű élvezeti értékét azonban nagy mértékben rontják az elmúlt években a kávézó miatt a mű elé vándorolt székek és kanapék.

hdr

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

Némiképp jobb azonban a helyzet Hincz más nagyméretű műveinél – az ő nevéhez fűződik ugyanis a Szent István Egyetem Budai Campusának tavaly megújult dísztermét uraló mozaik is:

Fotók: Almási Balázs tájépítész DLA, PhD

 

A SOTE-torony mozaikjával még közelebbi rokonságot mutat azonban az 1970-ben megszületett, tizenhat részből álló Technika és tudomány, ami a BME V/2 jelű épületének bejáratát díszíti. A tíz méter hosszúra nyúló műről Hincz így írt:

“A messzi tér és űr ábrázolásának itt jelentkező jelzései az emberivé tett tudomány jelképei. Ezek olykor fantasztikusnak tűnő vetületek, melyek azonban lényegileg csak “gerjesztők” az ember tudata, érzelemvilága számára.”

Fotók: Göröntsér Vera/Köztérkép

A kétszeres Kossuth- és Munkácsy-díjas művészzseni hagyatékának jó része – mintegy ezerhétszáz mű – a váci Tragor Ignác Múzeum gyűjteményének része, tavaly azonban számos grafika és olajkép került elő, melyet ma is Hincz titkos szerelmének örökösei, illetve a BÁV gondoz.

 

A cikk elkészítésében jókora segítséget nyújtott a Semmelweis Hírek, a Tervlap vonatkozó cikke,
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2018. június 22.
Fehér Nóra és Vadkerti Imre a Trianon címû rockopera próbáján a Hõsök terén 2018. június 21-én. A darabot Koltay Gábor rendezésében június 22-én mutatják be.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.