Kultúra

Lehet, hogy ön is épp egy régi temető fölött lakik

Lehet, hogy ön is épp egy régi temető fölött lakik

Piac, templom, oktatási épületek, jókora bérházak, égbe törő hotel és kulturális központ váltotta fel a sírok végeláthatatlan sorát. Körkép.

Egy város fejlődésének és modernizációjának törvényszerű velejárója, hogy a rossz állapotú épületekkel teli negyedek, vagy épp túl alacsony és apró épületek lassan eltűnnek, hogy toronyházaknak, parkoknak, bevásárlóközpontoknak, vagy épp középületeknek adják át a helyüket. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy a világ minden táján – így Budapesten is – ugyanez a sors vár a temetőkre is. De mi történt a város robbanásszerű fejlődése előtt a házak közt megbúvó apró temetőkkel?

A Váci úti keresztény és zsidó temető

A Váci út-Lehel utca-Taksony utca által alkotott háromszögben a XVIII. század utolsó éveiben megszületett, fél évszázadon át jelentette Belváros, Lipótváros és Terézváros elhunyt  lakóinak végső nyughelyét. Az utolsó keresztény temetésre 1847-ben, az utolsó zsidó szertartásra pedig másfél évtizeddel később került sor, majd a jókora sírkert egyszerűen megtelt.

Ludwig Rohbock acélmetszete, in: Hunfalvy János- Ludwig Rohbock: Magyarország és Erdély eredeti képekben, 1860 / via Pest-Aukciósház

A teljes területet az 1890-es évekre parcellázták fel, az 1910-es évektől kezdve pedig bérházak és épületek egész sora, valamint a sokáig szabadtéri Lehel Piac jelent meg a helyén. A sírok jó része nyilvánvalóan más temetőkbe – így az 1847-ben nyílt Fiumei Úti Sírkertbe, vagy épp az 1893-ban megnyitott Kozma utcai zsidó temetőbe – került.

Ismeretlen Budapest: A felbecsülhetetlen értékkel teli, pusztuló Kozma utcai zsidó temető
Magyarország legnagyobb zsidó temetője felbecsülhetetlen értékű kinccsel rendelkezik, de felújítás, illetve karbantartás híján nemsokára már csak ezek romjaiban gyönyörködhetünk.
Mi áll ma a helyén?

A területre szecessziós és eklektikus bérházak egész sora, illetve a Váci útra néző Első Magyar Gazdasági Gépgyár és a Nicholson gépgyár épületegyüttese került (utóbbi épületei ma már nem állnak), de ma a Lehel úti lakótelep szocialista tömbjeit, néhány modern irodaházat, Magyarország legzseniálisabb óvodáját, az energiatudatos Meséskertet (Archikon Építészstúdió, 2016), a máig vitatott megítélésű, az átadása után csak Kofahajóként emlegetett Lehel Csarnokot (ép.: ifj. Rajk László, 2002), illetve a Möller István építész által a zsámbéki romtemplomról mintázott Árpád-házi Szent Margit-templomot (1933) találjuk itt.

Józsefváros első temetője

A Diószeghy Sámuel utca, Dugonics utca, Kálvária utca és Kálvária tér által határolt területen az 1730-as években született meg a Józsefváros nevet csak 1777-ben felvett kerület első temetője, melyben nem csak a környék lakói, de különböző járványokban elhunyt katonák is nyugodtak.

Központi épülete, az 1747-1749 között magánadakozásból megszületett Kálvária 1893-ban kövenként, Stróbl Alajos és Schulek Frigyes vezetésével került át mai helyére, a Képző- és Iparművészeti Főiskola parkjába, a zárt Epreskertbe.

Fotó: EtelkaCsilla

 

Mi áll ma a helyén?

Változó állapotú bér- és társasházak egész sora, néhány apró, földszintes ház, melyekkel régen bármelyik környező utcán találkozhattunk volna.

A második józsefvárosi temető

Az épp kétszáz évvel ezelőtt megszületett, katonáknak fenntartott parcellákkal is rendelkező sírkert a kiegyezés utáni évekig volt használatban. Területét a város lassan elfoglalta, sírjai – így az 1849-ben kivégzett honvédeké, valamint Petőfi Sándor szüleié – pedig az 1870-es és 1880-as évek folyamán kerültek át a közeli Fiumei úti Sírkertbe.

Mi áll ma a helyén?

A közelben 1867-ben megszülető Józsefvárosi pályaudvar, a délebbre lassan kiépülő Tisztviselőtelep, illetve a Magyar Királyi Állami Gépgyár és a Ganz-féle vasúti kocsigyár, majd gépgyár és vasöntöde megjelenésével egyértelművé vált, hogy a temető lassan eltűnik. Így is történt: helyét elfoglalta a Ganz-MÁVAG négyemeletes, zárt lakótelepe, illetve a Ganz csarnokai, melynek ma is álló túlélői az ázsiai kis- és nagykereskedelem budapesti központját jelentik.

A Németvölgyi és tabáni temető

A XIX. század utolsó harmadáig szőlővel és szántóföldekkel teli Németvölgyben 1796-ban jött létre a Tabáni temető, annak 1885-ös lezárása után pedig tőszomszédságában jött létre a Buda legnagobb sírkertjévé váló Németvölgyi temető, aminek jelentősége a Farkasréti temető 1894-es megnyitásával ugyan csökkent, de évtizedeken át jelentette még számos ember végső nyughelyét.

1912-ben azonban ez a temető is megtelt, bár Budapest ostroma alatt, illetve után újra temetéseknek adott otthont. 1963-ban azonban végleg bezárták, majd rendezni kezdték a területet, sírjainak jó része – számos esetben rendkívül tiszteletlen eljárással – a Fiumei úti Sírkertbe, vagy épp a Duna medrébe kerültek.

Ötven éve egy megszűnt budai temető sírköveit szórták szét a budai rakparton
Alacsony vízállásnál furcsa, feliratokat viselő kövekre is bukkanhatnánk a Duna partján. De mit keresnek ott?
Mi áll ma a helyén?

A Németvölgyi temető helyén született meg a MOM Uszoda és Sportközpont, a Budapest Kongresszusi Központ (Finta József, 1985), a Novotel Budapest City (Finta József, 1982) és a Gesztenyéskert.

Fotó: Ády/egykor.hu

A Tabáni helyén pedig a Testnevelési Egyetem Dr. Koltai Jenő Sportközpontja kapott helyet.

A Kecskeméti kapunál lévő temető

A mai Kiskörút mentén vezett egykor a Pest városát körbevevő fal (apró szeletei ma is láthatók a Múzeum körút egy-egy lakóházának udvarán), melynek egyik, 1794-1796 között lebontott kapuja a most Kálvin tér néven ismert csomópont közepén állt.

Ennek közvetlen közelében már a török hódoltság idején is több kisebb temető is működött – így például a mai református templom helyén, de a XVIII. században is temetkeztek ide: a Molnár utca vonalában például pestistemető működött,  a mostani Lónyay és Török Pál utcák sarkán pedig egy aprócska sírkert, melybe a környékbeliek temették elhunyt családtagjaikat.

Mi áll ma a helyén?

A Kálvin téri református templom mögötti területen ma a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Gimnáziumnak, illetve a Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnáziumnak otthont adó épületek állnak.

Az elfeledett terézvárosi temető

A XVIII. századra Pest túlnőtte a városfalak által megszabott határait, így további temetőkre volt szükség. Ennek eredményeként született meg a Szabadság tér mai területét elfoglaló erődszerű épület, a Neue Gebäude (Újépület) közelében álló L alakú sírkert, melyet már a reformkor kezdetére elsöpört a város, helyét pedig házak vették át.

Mi áll ma a helyén?

Bérházak, bérházak és bérházak.

A Kiscelli temető

Az 1780-ban sváb temetőként megnyílt Kiscelli temetőt a XIX. században több alkalommal lezárták, és tervezték a felszámolását, így a városról megszületett térképek egész során Felhagyott temető felirattal jelenik meg. Mindezek fényében meglepő, hogy az utolsó temetés alig száz évvel ezelőtt, 1924-ben történt.

Mi áll ma a helyén?

Az évtizedeken át üres telken végül a Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kara, a Kiss Árpád Tagkollégium, illetve az egyetem egyik könyvtára született meg.

A Vízivárosi temető

A keresztény felekezetek közösen használt temetőjeként megszületett tizenöt holdas vízivárosi temető 1785-ben a Városmajortól mély vízmosással elválasztott területen született meg. Tizenöt holdas területét épp száz éven át, 1885-ig – a korábban már említett Németvölgyi temető megszületéséig – használták rendszeresen, de következő évtizedekben külön fővárosi engedély birtokában temethették ide hozzátartozóikat a környékbeli családok. Az utolsó temetésre az első világháború kirobbanásának évében, 1914-ben került sor, végleges lezárására azonban 1930-ig, eltüntetésére pedig 1939-ben került sor – épp úgy, mint a szomszédos, katonák nyughelyének szánt Alvinczy-temető, melyet 1893-ig használtak.

Mi áll ma a helyén?

Az egykor a pesti kőszénbánya és téglagyár társulat (most villák és társasházak állnak a helyén), a budai új közkórház (ma a Szent János Kórház), illetve a fogaskerekű vasút indóháza tőszomszédságában lévő terület az elmúlt nyolc évtizedben a Pető Intézet, a Kútvölgyi Kórház, illetve a Semmelweis Egyetem Kútvolgyi Klinikai Tömbje emelkedett ki a földből.

Olvasói sztorik