Kultúra

Harminc évvel a rendszerváltás után még mindig vörös csillag díszíti az újpesti városházát

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 02. 04. 19:00

A tornyok egyikének tövében még ma is a főváros Kádár-kori címere látható, rajta az elmaradhatatlan csillaggal.
Korábban a témában:

A reformkorban apró településként született, térképen is követhető Ismeretlen Budapest sorozatunkban már többször is felbukkant Újpest a századfordulóra hirtelen az ország iparának egyik központjává vált, hiszen itt működött a Pesti és Fiumei Hajógyár, a Ganz-Danubius Hajó- és Darugyár, a Tungsram (Egyesült Izzó) és a Magyar Pamutipar Rt., de bányagépgyár és bőrgyár (a Wolfner) is helyet kapott az egyre díszesebb és nagyobb épületekkel rendelkező település területén. A gyárak miatt ide költöző munkásság gyorsan duzzasztotta a népességszámot, így 1874-ben katolikus, négy évvel később református templom, 1886-ban pedig egy zsinagóga (falán az ország legerősebb holokauszt-emlékművével) is kiemelkedett a házak közül. Az 1890-es évek elejére az ország egyik legnagyobb községévé előlépett Újpest kinőtte az addig községházaként szolgáló irodákat, így szükség volt egy addiginál nagyobb, reprezentatív épületként is szolgáló központra.

1898-ban végül megszületett a pályázati kiírás, melynek értelmében az építészeknek a református és a katolikus Egek Királynéja-templom szomszédságában lévő jókora telekre kellett megálmodniuk a kor igényeinek megfelelő épületet. A beérkezett tervek közül a bizottság végül a pályájuk első éveiben járó, de már komoly építésszé érett Böhm Henrik-Hegedűs Ármin párosét találta a legjobbnak.

Rajzaik alig egy év alatt, 1900 nyarára már valósággá is váltak, sőt, a jókora épület egy ideig nem csak városházaként, de bíróságként, illetve börtönként (a cellák a pincében kaptak helyet) is működött.

Böhm Henrik (1867-1936) és Hegedűs Ármin (1869-1945)

A Műegyetemen 1890-ben, illetve 1891-ben végző építészek 1896-ban nyitották meg közös irodájukat, hogy olyan fontos épületeket tervezzenek meg együtt, mint a csáktornyai kereskedelmi kaszinó, a Szervita téri Török Bankház, a kiskunfélegyházi, a békéscsabai, valamint az egri fürdő – sőt, az évtizedeken át együttműködő páros fejezte be a Lajta Béla és Hegedűs által közösen tervezett Radnóti Miklós Általános Iskola és Gimnázium tömbjét is.

Önálló munkáikra is számos példát ismerünk: Hegedűs tehetségét dícséri a szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő, de Sterk Izidor és Sebestyén Artúr mellett az általunk korábban a kupolától a pincéig bejárt Gellért Hotel és Gyógyfürdő szecessziós részleteiben is találkozhatunk a zsenialitásával.

Az eklektikából szecesszióba hajló, grandiózus tömb homlokzatdíszeiben a figyelmes szemlélődő lovakat és szörnyeket is felfedezhet, a szemet azonban leginkább az oromzatra helyezett, a tetőszerkezet felől erősen megtámogatott férfialak ragadja meg – ő a középkori világrend egyik központi példaképe, a Roland-éneket is ihlető frank gróf, Roland, akinek kőből faragott alakja százötven évvel ezelőttig minden német városházán helyet kapott:

Újpest már a század első éveiben csatlakozni kívánt volna Budapesthez, de a főváros vezetői nem voltak nyitottak a javaslatra. 1950-ben azonban fordult a kocka: az időközben várossá (1907), majd megyei jogú várossá (1929) vált települést a kommunista hatalomátvétel után, 1950-ben huszonkét másik helységgel együtt a fővárosba olvasztották.

Az épület állapota ezt követően szép lassan romlani kezdett, arra azonban még volt energia, hogy 1964-ben, Budapest új címerének megszületésekor az újpesti városháza jobb oldali tornya alá is kerüljön belőle egy. Az oroszlánt és a griffet nélkülöző, a várkastélyokat már nem kék kapuval (az alsót pedig már csak egy bejárattal) mutató címer tetejéről a Szent Korona is eltűnt (noha 1945 óta azt már nem használták), a Dunát jelképező fehér pólyában azonban egy ötágú vörös csillag jelent meg:

Fotó: Wikimedia Commons

Negyedszázaddal, illetve egy rendszerváltással később, 1990. szeptember 30-án (5/1990) Budapest Főváros Tanácsa visszaállította az eredeti címert, a középületekről pedig sorban elkezdtek eltűnni a vörös csillagot tartalmazó pajzsok. Néhány helyen csak levésték őket, máshol azonban visszaállították a Buda és Pest 1873-as egyesítésekor Friedrich Lajos festőművész által megálmodott címert:

Fridrich Lajos címerfestő és Altenburger Gusztáv címergyűjtő közös munkája, melyet Pest, Buda és Óbuda testülete 1873. május 29-én fogadott el / Fotó: Wikimedia Commons

 

Újpest esete azonban speciális volt: a jobb oldali toronyba senki sem mászott fel, hogy megszabadítsa az épületet a szocializmus emlékétől, az épület állapota pedig egyre inkább sürgette a teljes felújítást.

Az épület állapota ma / fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

Az alapkő letételének századik évfordulóján, 1999-ben végül meg is kezdődött a helyi védettséget élvező épület teljes körű restaurálása, a régi címer, benne a csillaggal azonban még ma is látható, ha elég kitartóan figyeljük az István út felé néző oldalt:

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

Távolról sem ez egyébként a szocializmus egyetlen újpesti emléke, hiszen alig tizenöt percet kell sétálnunk ahhoz, hogy találkozzunk a város utolsó Tanácsköztársaság-emlékművével, melyet épp a véres időszak beköszöntének negyvenedik évfordulóján – és egyben Mansfeld Péter kivégzésének napján –, 1959. március 21-én avattak fel, lebontása pedig az elmúlt években már többször is napirendre került.

Harminc évvel a rendszerváltás után még mindig áll a Tanácsköztársaság harcosa
Az újpesti téli kikötőnél álló szobrot már többször megpróbálták eltüntetni, de még mindig magasba tartott fegyverrel fogadja a városba érkezőket.
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.