Kultúra

Egy csendes ferencvárosi tér sarkában bújik meg Szabó István filmjének központi épülete

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 03. 19. 20:35

A Mephistóért Oscar-díjat kapott Szabó István néhány héttel ezelőtt ünnepelte nyolcvanadik születésnapját, ennek kapcsán pedig visszatekintettünk a közel hatvan évet átfogó életmű legszebb darabjaira – köztük a három Golden Globe-ra jelölt A napfény ízére.

Hungarian director István Szabó at the German Directors Award Metropolis ceremony at the University of Television and Film in Munich, Germany, 09 November 2014. Szabó is receiving an award for his life's work. This is the 4th time the prize, which comes with a 50,000 EUR endowment is awarded. Photo: TOBIAS HASE/dpa
A magyar filmművészetnek nem lesz még egy Szabó Istvánja
Aki van, azért viszont hálásak lehetünk nem csak mi, a világ is – és éppen ma 80 éves. Életrajzi adatsorolás helyett itt egy sorvezető felzárkózáshoz.

Az 1999-ben bemutatkozott, Koltai Lajos operatőri munkáját dicsérő film a Sonnenschein család három nemzedéke, illetve Magyarország történetét követi nyomon, a békebeli bőségből az első világháborún át eljutva a zsidótörvényekig, gettósításig, majd a haláltáborokig.

A három Európa-díjat is bezsebelt film a dinasztiaalapító Áronnal kezdődik, aki a Monarchia egy kisvárosának kocsmárosként feltalál egy gyógynövényes likőrt, a Napfény ízét. Szeszfőzdéje azonban rövidesen felrobban, az épp ott dolgozó Áron pedig életét veszti.

Tizenkét éves fia, Emmánuel mindössze a kabátjába bélésébe rejtett, a titkos receptet rejtő jegyzetfüzet birtokában indul útnak Pest felé, hogy munkát vállaljon, biztos megélhetést biztosítva a családjának. A fiú rövidesen sikerre is viszi az italt: huszonöt évesen már saját főzdéje van, az üzemnek is otthont adó otthona homlokzatán pedig távolról is jól látszik az

Emmánuel Sonnenschein & Tsa. Liqueur felirat,

közelebb érve pedig még a családnévre (Sonnenschein = napfény), illetve az ital nevére is utaló napsugaras homlokzatdíszt is felfedezhették a filmbéli városlakók.

A belvárosi utcaképbe szépen illő egyemeletes házról azonban kevesen tudják, hogy a filmek többségéhez használt díszletekkel, illetve ideiglenes épületátalakításokkal ellentétben az ma is épp olyan formában létezik, mint ahogyan azt a film nézői is láthatták.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

Facebook-on is követhető Ismeretlen Budapest sorozatunkban ma ezt az épületet mutatjuk be.

Látkép 1872-ből, a környező üzemek, illetve a Ferenc tér külön jelölésével – a cikkünkben említett épület a tér északkeleti sarkánál áll

 

A XVIII. század derekán kialakult Ferencvárosban száz évvel később, az 1850-es években jelentek meg az üzemek, melyekből bőrök, bútorok, gépek, pezsgő (a Ráday utcában működött az ország első pezsgőgyára!), pezsgő, vegyüzemek, hús, vagy épp liszt árasztotta el az országot. A biztos megélhetést nyújtó gyárak körül szép lassan elkezdtek megjelenni a bérházak, melyek a munkásoknak, vagy épp a vezető réteg óriási lakásainak adtak otthont.

Ekkor alakult ki a Középső-Ferencváros szívében lévő Ferenc tér is, mely a kilencvenes években indult, egységes utcaképet adó házak lebontásával járó tömb-rehabilitáció ritka pozitívumainak egyikeként mára kitűnően átjárható, rekortán futókörrel is rendelkező, szép állapotú házakkal körbevett térré változott. Mindezek ellenére kevesen veszik azonban észre a tér sarkán megbújó, nála jóval magasabb, új építésű társasházak közé szorult Bokréta utca 15-öt, a filmben látható házzal való hasonlóságot pedig még kevesebben ismerik fel.

Pedig a szemben lévő, néhány évvel ezelőtt emelt épület telkéről felvett külső jelenetek (a belsőkhöz a közeli Liliom utca 34-36. számú, 1896-ban született házat használták) óta a képe semmit sem változott.

A Szabó István állandó munkatársainak egyike, a Magyar Állami Operaház és több európai színház, illetve operaház néhány díszletét, illetve a Terror Háza belsőépítészeti megoldásait is megálmodó Ferenczfy-Kovács Attila által a környező épületek motívumainak felhasználásával alkotott kiegészítő elemei, így a stukkódíszek, a téglaburkolat, az ablakok feletti szemöldökdíszek, illetve a feliratok egy tíz évvel ezelőtti felújításnak köszönhetően – melynek keretében az addigi harminchárom kislakásból összevonásokkal huszonkettő lett, a belső udvart pedig rendezték – pedig még jobban fest, mint az elmúlt évtizedekben bármikor, homlokzatán pedig ma is jól látszik a sosem létezett Sonnenschein család szeszgyárát hirdető felirat.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

Szabó István és Ferencváros

Az Oscar-díjas Szabó István, illetve a Malènáért Oscarra jelölt operatőr-rendező, Koltai Lajos évtizedeken át forgatott együtt a környéken: 1966-ban a Liliom utcában készült például az Apa, a Tompa és a Liliom utcában a Szerelmesfilm (1970),  a Tűzoltó utca egy bontásra ítélt házában – helyén ma tényleg egy modern társasház áll – a szürrealista Tűzoltó utca 25. (1971), de valamilyen szinten (akár csak egyetlen forgatási helyszín erejéig) minden filmje kapcsolódik a kerülethez.

 

A kiegyezés idején egyszintes épületből született ház története nem tartogat furcsa történeteket és lakói közt sem akadtak híres, vagy hírhedt emberek, az azonban biztos, hogy a ház 1867-ben Wieser Ferenc tervei szerint született meg, építtetője pedig a környéken számos telket fenntartó Heigel (Heigl) Ferenc nagyfuvaros volt.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

Az 1890-es években kapott emeletráépítésének köszönhetően még a századforduló utáni években is kilógott a környező épületek közül – leszámítva persze a Bokréta utcát lezáró, merőlegesen futó Mester utca magas lakóházát, illetve az utca másik oldalán lévő, szintén egyemeletes bérházat:

Fotó: Ilyen is volt Budapest

A következő évtizedek aztán gyökeresen megváltoztatták a környéket: sorra épültek a nem ritkán három-négy emeletes bérházak, melyek jó részét mára lebontották, így a ma már Sonnenschein-házként emlegetett épület százötven évvel megszületése után zárvánnyá vált, Középső-Ferencváros egykor pezsgő utcáinak egyik utolsó hírmondójává.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A híres lakókkal ugyan nem rendelkező, de a magyar filmtörténet szerves részévé vált ház teljes felújítása óta kerületi védettséget élvez, és remélhetően még hosszú időn át emléket állít majd az ezredforduló egyik legsikeresebb filmjének.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.