Európa egykori legnagyobb fedett uszodáját, az eleinte a margitszigeti hőforrás, illetve a Duna vizének keverésével megtöltött Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodát jó eséllyel senkinek sem kell bemutatni, azt azonban már kevesebben tudják, hogy az 1930. december 7-én átadott létesítményt névadója, a nem csak az első magyar olimpikonként, de futballistaként, a válogatott szövetségi kapitányaként, újságíróként, atlétaként, sőt, építészként is sikeres Hajós Alfréd tervezte.
A magyar úszósport első igazi otthonának megszületése tervezésekor már nemzeti ügy volt, tervpályázatán így a vezető magyar építészek egész sora mérette meg magát. A győztes terv mellett beadott munkákról azonban igazán kevés szó esett a magyar sajtóban – annak ellenére, hogy azok Európa bármely nagyvárosának ékévé válhattak volna.
Verseny a Sportuszodában, 1942
A város ismeretlen szépségeit bemutató, jó ideje már térképes formában is elérhető Ismeretlen Budapest-sorozatunk mai epizódjában a Kálvin tér és a Szabadság tér átépítésének évtizedes tervei, valamint az Astoria sarkára tervezett Nemzeti Színház és a Zsidónegyedet átfúró Madách sugárút álma után a margitszigeti sportuszoda tervpályázatán végül alulmaradt tervei közül mutatunk be néhányat.
A Gellért Hotel és Gyógyfürdő tömbjének megszületésében is részt vett, lechneri szecessziót folytató Sebestyén Artúr (1868-1943) műve
A Kazinczy utcai trafóállomást – a mai Elektrotechnikai Múzeumot – is tervező Gerstenberger Ágost-Arvé Károly páros munkája
Az iskolák, fürdők, kórházak és középületek egész sorát tervező, leginkább a Fiumei úton álló, eredetileg az Országos Társadalombiztosítási Intézet kórházaként megnyílt Baleseti Központot megálmodó Körmendy Nándor (1894-1969) rajzai
A villák egész sorát közösen megvalósító Deli Lajos és Faragó Ferenc könnyed, modernista terve
Az egyelőre még nem teljesen feltárt életművel rendelkező, a Gül baba sírja köré tervezett mecset és muszlim főiskola-ötletével port kavart bérházépítész, Suppinger Ferenc (1864-1935 körül) robosztus álma
