Számos elemző meglepetésként értékelte a monetáris tanács keddi, 20 bázispontos kamatvágását. Többen az elmúlt egy év sorozatos, negyedszázalékos lazításai után óvatosabb, 10 bázispontos kamatvágást jósoltak. Soós Róbert, az XTB brókercég vezető elemzője szerint azonban nem szabad alábecsülni a jegybank aktivitását. „Matolcsy György jegybankelnök már korábban felvázolta, hogy 3,5 százalékig is süllyedhet az alapkamat. Ezt a szintet pedig valószínűleg megpróbálják mielőbb elérni, hogy megelőzzék a nemzetközi befektetői hangulat megváltozását. De 3,5 százalék után is jöhetnek még újabb, akár kisebb léptékű lazítások” – fogalmazott a vezető elemző.
Az irányadó ráta csökkentésére teret ad az alacsony infláció, és az is, hogy az MNB a gazdaság és a hitelezés élénkítésére gyúr.
Hiába az alacsony kamat, ha jön a mentőcsomag
A bankok a nyugati gazdaságoknál a hitelezésen keresztül kiemelt szerepet játszanak a GDP-növekedés felpörgetésében. A magyar gazdaság viszont az újabb devizahiteles mentőcsomaggal ezt a fontos motort nélkülözheti – a következő években is. Soós Róbert arra is felhívta a figyelmet, hogy egy árfolyamgát-jellegű megoldás esetén (ekkor a svájcifrank-hiteleknél a 180 forint feletti árfolyam-különbözetet a bankoknak kellene „lenyelniük”) a további forintgyengülés újabb súlyos terhet róna a pénzintézetekre. A mentőcsomag bevezetése esetén ugyanis az árfolyamgyengülés az államot már kevésbé érdekelné, így valószínűleg kevésbé tenne lépéseket a fizetőeszköz erősítésére. Az XTB szakértője arra számít, hogy a pénzintézetek külföldi anyavállalatai újabb tőkebevonásra kényszerülhetnek. Vagyis a magyar mentőcsomaghoz közvetve külföldi pénzek becsatornázására is szükség lehet.
Akár 308-ig is gyengülhet a magyar fizetőeszköz
A forint euróval szembeni árfolyamában jelenleg a pszichológiailag fontos 300-as szinttel megy a szkanderozás. Ha megbillen a befektetői hangulat, akkor viszont 308-ig nem igazán van, ami megállítaná a gyengülést. Itt található a márciusi csúcs is.
Szíriai konfliktus: drágul az arany és a kőolaj
Szíria általánosságban rányomja bélyegét a befektetői hangulatra, így a részvény- és árupiacokra is. Ez utóbbiaknál menedékként az aranyat húzzák elő a befektetők. A nemesfém ára áttörte az 1420 dolláros unciánként árat. A Brent típusú kőolaj árfolyama pedig 114 dollár fölé ugrott. Líbiában a Kadhafi-rezsim megdöntésekor 2011-ben 127 dollárnál is járt az árfolyam.
„Bár látszódnak párhuzamok, de hozzá kell tenni, hogy Líbia Szíriánál jelentősebb kőolajolaj-kitermelő ország. Szíria esetében viszont az ország földrajzi elhelyezkedése kiemelt tényező. A szomszédai között olyan államok vannak, mint Törökország, Izrael vagy Irak. Továbbá a szíriai helyzet kiélezheti az Oroszország, Kína és a nyugati országok közötti ellentétet is. Piaci szempontból ilyenkor a befektetők törvényszerűen a feltörekvő piacok (például Magyarország) eszközei helyett a biztonságosabb megoldásokat választják. Ilyen lehet az arany, az amerikai dollár, de például az amerikai és a német államkötvények is” – összegezte az XTB kereskedési szakértője.
Szerdán jelentősebb makroadatok nem láttak napvilágot, viszont a brit parlament előtt beszédet tartott Mark Carney, a Bank of England elnöke. Az előzetes várakozásokról nézze meg a rövid összefoglalót!
Forrás: GazdaságTV.hu
