Szerdán együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). A megállapodás kiemelt eleme a Kárpát-medencei Üzletfejlesztési Irodahálózat létrehozása, amely Horvátországban, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában és Ukrajnában segíti majd a magyar cégek terjeszkedését üzletfejlesztési szolgáltatásokkal, szakmai rendezvények szervezésével.
Az irodahálózatot a Nemzetgazdasági Minisztérium, a HITA és az MKIK közösen irányítja, s a hálózat meghatározó szerepet kap a Kárpát-medecencei gazdaságfejlesztési terv, a Wekerle Terv végrehajtásában.
A ceremónián az MKIK elnöke, Parragh László kiemelte: a kamara többször is jelezte, hogy alacsony hatásfokú a kereskedelemfejlesztési források felhasználása Magyarországon, az intézmények közötti együttműködés felszínes. A most aláírt megállapodás ebben jelenthet áttörést, mert erős politika szándék húzódik meg a valós együttműködés kialakítására, és a sikerben mindkét szervezet érdekelt. A hazai cégek számára a piacbővülést többnyire a külpiacra jutás jelentheti, az ezt segítő együttműködés felértékelődik, és eredményes lehet a közös fellépés a Kárpát-medencében – tette hozzá. A kamara elnöke hangsúlyozta: a mostani megállapodást az állami feladat köztestületnek történő átadása részeként is értékelik.
A HITA elnökhelyettese, Kerekes György pedig elmondta: a magyar kis- és középvállalkozásoknak a külpiacra jutás első lépéseit olyan területen kell megtenni, ahol a nyelvtudás és üzleti kultúra nem akadály. Ehhez segítséget adhat az új Kárpát-medencei irodahálózat, ahol helyi információkat, üzleti infrastruktúrát nyújtanak majd. Az idén 9-10 iroda nyílhat meg.
Mivel az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) is régóta szorgalmazza a határ menti kereskedelmi forgalom élénkítését, megkérdeztük Szűcs György elnököt, hogyan értékeli a megállapodást. Elmondta, támogatják a tervet, lehetőség szerint be is kapcsolódnak majd. Fontosnak tartja, hogy az irodák létrejöjjenek, és az ott lévő üzleti szakemberek segítsék a magyar cégek piacra jutását a szomszédos országokban. A válságban, ahogy a többi nagy exportpiac (pl. német) és a belső kereslet is zsugorodott, felértékelődött a határ menti kereskedelem lehetősége – fejtette ki. Ma ez a szegmens adja az export 18 százalékát, de bőven van benne növekedési lehetőség – tette hozzá. Másrészt mivel jelenleg a családi és mikrovállalkozások kapacitásának csak 30-40 százaléka van lekötve (szintén a válság miatt), fontos egy ilyen nyitás.
Az IPOSZ egyébként saját programot is indítana, a családi és mikrovállalkozásokat fogná össze, mert a közös külpiacra lépés a megoldás véleményük szerint arra, hogy a legkisebb vállalkozások is növekedni tudjanak. Bíznak benne, hogy ehhez lesz a közeljövőben pályázat, s mihamarabb elkezdhetik a szervezést.
