Az elmúlt években többször módosult a törvény, de a jogalkotók az egyes változásokkal lényegében csak a fogalmakat és a kötelezettek körét tisztázták. Az újabb módosítással a kormány rendezni kívánja a koordináló szervezetek körül kialakult visszás helyzetet és növelné a hasznosított termékdíj-köteles hulladék mennyiségét, arányát – írta vidékfejlesztési minisztérium a FigyelőNet kérdésére.
A mostani rendszer
A hatályos rendelkezés szerint azok a gyártók és forgalmazók, melyek Magyarországon elsőként helyeznek forgalomba akkumulátort, gumiabroncsot, elektromos és elektronikai berendezést, csomagolást, termékdíjat fizetnek. Másik kötelezettségük, hogy a díjköteles termékek bizonyos hányadát – miután hulladékká váltak – vissza kell gyűjteniük és hasznosításukról gondoskodniuk kell.
A cégek elkerülik a termékdíj-fizetést, mert a jogszabály lehetővé teszi, hogy valamely hulladékkezelést koordináló szervezet átvállalja tőlük a kötelező feladatokat jóval alacsonyabb licence-díj fejében. A jelenlegi rendszer hibája az is, hogy nem teszi érdekeltté a hulladék kibocsátóját a hulladékcsökkentésben, és továbbra is a lerakóra, égetőre kerül a szemét nagy része. A koordináló szervezetek a forgalomba került termékdíj-köteles hulladékok alig 10 százalékát gyűjtötték vissza az elmúlt években.
Mi változna?
A készülő törvény alapján a koordináló szervezetek helyett létrejön egy állami szervezet, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség, amely biztosítja a feltételeket a hulladékok begyűjtésére és hasznosítására. Átláthatóbb lesz a koordináció, eltörlik a termékdíj-fizetés alóli mentességet, így minden szennyező egyformán fizet. A kormány a díjtételeket nem emeli, sőt bizonyos feltételek teljesülése esetén differenciáltan csökkenti. A termékdíj jellegében nem változik, továbbra is adók módjára behajtható köztartozás marad, melyet a VPOP-nak kell befizetni.
A befizetett termékdíj a fejlesztési forrás alapja lesz. A mentesség eltörlése és a közteherviselés hozzásegíti a szektort ahhoz, hogy a hulladék lerakás, égetés helyett az újrahasznosítás kerüljön előtérbe.
Az új termékdíj-szabályozás a minisztérium szerint lehetővé teszi, hogy a rendszer szereplői (a begyűjtők, a szállítók, a kezelők, és a hasznosítók) az ellenőrzött és magasabb arányú hasznosítás miatt több munkalehetőséghez, bevételhez jussanak majd.
A tervek szerint az új szabályozás a jövő év elején lépne életbe – tudatta a FigyelőNettel a Vidékfejlesztési Minisztérium.
Hogyan látja a szakma?
Mint korábban megírtuk, a szakmabelieket nem vonták be a törvény előkészítésébe, és szerintük kérdéses, hogy az adók módjára beszedett termékdíj, bekerülve a nagykalapba, valóban hulladékhasznosítási célokat szolgál-e majd.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy kell-e változtatni az eddigi struktúrán. A Green Tax Consulting Kft. ügyvezetője, vezető tanácsadója, Kiskovács Miklós szerint nem jó, hogy fenekestül felborítanak egy működő rendszert.
A környezetvédő szervezeteket tömörítő Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) nem látja biztosítottnak, hogy az állami szerepvállalással a megelőzésre kerülne a hangsúly az újrahasznosítás helyett.
