Üzleti tippek

Februártól kell fizetni az elvárt járulékot

admin
admin

2010. 01. 07. 07:10

A vállalkozók abban bíznak, hogy az Alkotmánybíróság eltörli a tevékenységre jellemző kereset fogalmát. Továbbra sem világos ugyanis, mi alapján kell már februárban úgy bevallani és teljesíteni bérjellegű kötelezettségeiket, hogy az egy későbbi adóellenőrzés során ne legyen kifogásolható.

A vállalkozónak február 12-ig már minimum a tevékenységének megfelelő átlagbér járulékait kell megfizetnie a januári bére után.
Külön bejelentés nem szükséges az összegről az adóhivatal felé, elég a havi bevallás.

Mint az fn.hu az APEH-től megtudta, az új szabály az ekhosokra nem vonatkozik.

Az adóhatóságnál lapunknak elmondták: a fő szabály a tevékenységre jellemző kereset alkalmazása, ám továbbra is lehetséges ennél kisebb összeg, de legalább a minimálbér után megfizetni a járulékokat (a tevékenységre jellemző kereset kerül az eddigi dupla minimálbér helyébe – a szerk.). Osztalékot azonban csak akkor vehet fel a vállalkozó az év végén, ha megfizeti a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékokat.

Nagyon elhibázott lépésnek tartja a tevékenységre jellemző kereset fogalmának bevezetését a Magyar Iparszövetség (OKISZ). Vadász György ügyvezető társelnök szerint azzal mindenki egyetért, aki tisztességes, jogkövető magatartást folytat, hogy a versenyt, az ország érdekeit nem szolgálja, ha csak egyesek fizetnek adót, mások pedig kikerülik. Azzal viszont nem, hogy majdnem hasra ütéses módszerrel szabják meg, mennyi bérjellegű kifizetés után kell járulékot fizetniük a vállalkozóknak.

A Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) elnöke szerint az ügyvédi munkára egyáltalán nem alkalmazható a tevékenységre jellemző kereset fogalma. Az ügyvédi munka ugyanis nem homogén, igen sokféle tevékenységet fed le – fejtette ki Réti László.

Mindkét szervezet az alkotmánybírósági ítéletben bízik, de azt még nem tudni, mikor kerül napirendre a tevékenységre jellemző kereset. Elődjéről, a dupla minimálbér utáni járulékfizetésről az eltelt két év alatt sem állapították meg, hogy alkotmányos-e vagy sem.

Ügyvédek teljes jogbizonytalanságban

Az „ügyvédi tevékenység” megnevezés fikció Réti László szerint, mégpedig azért, mert jócskán eltérőek a különböző szakterületek feladatai, díjazásuk. Jelentős differenciák vannak területi elhelyezkedés szerint, valamint a munkaidő is nagyon változatos. Vagy talán pontosabb azt mondani, hogy egy ügyvédnek nincs is munkaideje.

Megemlítette, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkabér-statisztikáiban sincs például ügyvéd, csak jogász és jogtanácsos. De ezek a fogalmak nem helyettesíthetőek egymással, hiszen a jogtanácsos szabott munkaidőben, meghatározott feladatokat végez, míg az ügyvéd korlátlan kártérítési felelősség mellett, saját kockázatára jár el.

Teljes jogbizonytalanságban érzik magukat az ügyvédek a tevékenységre jellemző keresettel kapcsolatban és helyzetük más szakmákéhoz nem hasonlítható – állította Réti László. Márpedig február 12-ig eszerint kell az idei első bevallást elkészíteni, és a bérterheket fizetni, erősítette meg az APEH is.

Bizonytalan elvárás

Réti László szerint az a legnagyobb baj, hogy nem lehet tudni, az APEH mi alapján fogadja el vagy kifogásolja a vállalkozók által megállapított tevékenységre jellemző keresetet. Gyanítja, ügyvédek esetében az adómegállapító sem tudja majd megvédeni saját megállapítását, mert nem lesz szakértő és empirikus adat arról, hogy mennyi az ügyvédi munka szokásos piaci értéke.

Legfeljebb akkor fog majd az APEH adatokkal rendelkezni erre vonatkozólag, ha begyűjti az egyes ügyvédi kategóriák feljegyzéseit, amit a tevékenységre jellemző kereset megállapításakor készítenek. Kérdés, ezt megteszi-e, és az ügyvédi titokra tekintettel egyáltalán megteheti-e. Ennek fényében mivel tudja indokolni, ha nem találja megfelelőnek az adott vállalkozó tevékenységére jellemző keresetét? És a vállalkozó honnan tudja, mit fog az adóhivatal számon kérni tőle pár év múlva, az akkor már esetleg kialakított adatbázisok ismeretében? – vetette fel Réti László.

Ha felülkalkulálnak

Megemlítette még: nem ritka, hogy (piaci változások miatt) át kell szakosodnia egy ügyvédnek, ami jelenthet a korábbitól teljesen eltérő munkafeltételeket és díjazást is. Véleménye szerint nem egyértelmű az sem, hogy ilyen esetben hogyan kell vallani.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy míg a társaságiadó-túlfizetésnél van lehetőség utólagos elszámolásra az állammal szemben, addig a járulékok esetében ez nem egyértelmű. Vagyis ha a vállalkozó megállapítja a tevékenységre jellemző keresetét, a szerint fizeti a bérterheket, akkor utólag nem kérheti vissza a befizetéseket azzal, hogy rosszabb lett az eredménye, mint amire számított.

Ha viszont alulkalkulált, akkor a következő év elején köteles korrigálni a kivétet, illetve a személyes közreműködési díjat, különben nem vehet fel osztalékot. Persze ez alól kivételt képeznek az evások, mert náluk nincs osztalék.

Tanács sem lesz

Az fn.hu kérdésére Réti László elmondta, tanácsot a számításra éppen az ügyvédi munka említett sajátosságai miatt nem tud adni a BÜK, de nem is adhat, mert nincs rá jogosítványa. Viszont januári konferenciájukra olyan szakembereket is meghívtak, akik remélhetőleg képesek válaszolni a tevékenységre jellemző keresettel kapcsolatos kérdésekre.

Az OKISZ december közepén tartott vállalkozói fórumot a 2010-es adóváltozásokról. Itt próbáltak a meghívott szakértőkkel karöltve megoldást keresni a tevékenységre jellemző kereset meghatározására, amire egyébként három lehetséges módszer van.
De a részt vevő vállalkozók azt mondták, ezzel a kérdéssel ne is foglalkozzanak, mert hallani sem akarnak róla. Ennek ellenére tervezik, hogy saját tagjaiknak tájékoztatót küldjenek majd, ha az AB úgy ítéli meg, hogy alkotmányos a jogszabály.

Hogyan lehetne kezelni a kérdést?

Vadász György hangsúlyozta, irritálóan magasak a bérterhek, különösen annak a kkv-s rétegnek, mely a versenyszféra 73 százalékának ad munkát, miközben jövedelemtermelő képessége az EU-s tizenötök átlagának mindössze tizedét éri el. A kkv-k, ahol közelebb állnak a dolgozók a tulajdonosokhoz, a működtetőkhöz, eddig igyekeztek megtartani létszámukat, de tovább már nem képesek – tette hozzá

Az OKISZ több fórumon is elmondta, új adórendszerre lenne szükség a mostani elhasználódott, korszerűtlen helyett. A vagyontípusú adók bevezetését és a forgalmi típusú adók növelését támogatnák, párhuzamosan a foglalkoztatási terhek érzékelhető csökkentésével és szigorúbb ellenőrzéssel. Mint Vadász György kiemelte, ma a fennmaradáshoz szükséges bérterheket sem képes számos kkv kigazdálkodni, nem hogy a tevékenységre jellemző keresetet. Ebből pedig létszámleépítés következik vagy fekete működés.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Quadrangular pieces of soap of various colors displayed on newsprint paper grouped by colors
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.