Üzleti tippek

Terjedő válság

admin
admin

2009. 04. 28. 12:00

A német újságok első negyedéves mutatói egyértelműen jelzik, hogy az amerikai nyomtatott lapokat sújtó válság átterjedt az európai sajtópiacra. A vesztesek nagy száma mellett a bukások mértéke is figyelemre méltó.

A német napilapok is megérezték a gazdasági válság kedvezőtlen hatásait – derül ki az IVW auditcég legfrissebb adataiból. Az április közepén közzétett első negyedéves jelentés szerint a német olvasók kevesebb lapot vásároltak, mint egy évvel korábban. A napilapok mellett a hírmagazinok, a női és glossy magazinok, az életmódmagazinok, a műsorújságok és a bulvárlapok piacán is érzékeny veszteségeket kellett elkönyvelniük a szerkesztőségeknek és kiadóknak.

Negatív rekordok

A legnagyobb szenzációt kétségtelenül az okozta, hogy a német hírmagazinok három zászlóshajója közül kettő komoly léket kapott. A piacvezető Der Spiegel 1,05 millós példányszámmal (0,2 százalék) ugyan még tudta tartani a frontot, ám a Stern és a Focus érzékeny, „lélektani hatású” veszteségeket szenvedett el. Előbbi 981 ezres átlagpéldányszámmal (–1,8 százalék) az elmúlt 45 év legrosszabb első negyedéves adatát produkálta, míg a Focus 683 ezres példányszáma (–3,1 százalék) azt jelenti, hogy az 1995 óta először zuhant 700 ezer alá. Utóbbi esetén az árus forgalmat tekintve ennél is rosszabbak a mutatók. A mindössze 110 ezres átlageladás 19 százalékos visszaesést jelent, ez a lap alapítása óta a legrosszabb eredmény.

Még kedvezőtlenebbek a mutatók, ha az elemzett időszak egyes címlapjainak keresettségét nézzük. A Focus az első negyedévben az újságosstandokon négy címlappal sem tudta átlépni a lélektaninak számító 100 ezres határt (2007–2008-ban összesen négy címlap nem ütötte meg ezt a mércét), és márciusban 10. számával a Der Spiegelnek is sikerült (345 ezres értékesítéssel) negatív rekordot felállítania. Ezt a trendet követte a Stern is, amely nemrég történetének egyik legrosszabb eladáshelyi értékesítését produkálta.
Az országos napilapok közül a piacvezető Bild 5,1 százalékos veszteséget könyvelhet el a vizsgált időszakban. Lejtőre került a Die Welt (–3,2 százalék), a Süddeutsche Zeitung (–1,2 százalék) és a Handels¬blatt is (–1,2 százalék). Utóbbi konkurense, a Financial Times Deutsch-land példányszáma lényegében stagnált (0,1 százalék). Az említett adatok – a Németországot is sújtó recesszió és gazdasági válság közepette – igen elgondolkodtatók, és egyértelműen jelzik, hogy a minőségi lapok és magazinok a válság közepette nem képesek olyan tartalommal megjelenni, amely fokozná az olvasók érdeklődését.

Nagy vesztesek

Hasonló tendenciák jellemzik a többi magazin piacát is. Összességében elmondható, hogy jóval több a vesztes, mint a nyertes. Előbbiek táborába tartozik a Bunte (–8,1), a Gala (–4,2), a Reader’s Digest (–3,6) és a Bild am Sonntag (–3,6 százalék). A legnagyobb veszteségeket azonban mégsem ezek, hanem a kéthetente megjelenő programmagazinok, a TV Movie (–13,2), a TV Digital (–9,2), a TV Hören und Sehen (–5,7 százalék) könyvelhették el. Hasonlóan rosszul ment egyes életmódmagazinoknak is: a Galore 76,5, a Zuhause Wohnen 31,7, a Frau von Heute példányszáma 24,9 százalékos visszaesést könyvelhetett el.

A negyedév „nagy” nyerteseinek listája ennél sokkal rövidebb, s a „filléres” tévéújságok (TV4Wochen, nur TV, TV pur) mellett elsősorban a megújult ifjúsági lapok (Bravo, Hey!) és a korábban az elhanyagolt piaci szegmensekbe betörő kiadványok, a Landlust, a Nature Fitness és a Welt der Wunder tekinthető győztesnek.

Érdekesen alakult a hirdetési piac első negyedéve is, ahol a 4,7 milliárd eurós bevétel 2,5 százalékos csökkenést jelent az előző év hasonló időszakához képest. Az év első három hónapját a magazinok, a televízió és a mozi mínusszal, a rádió, az internet és a napilapok egy része plusszal zárta. A Nielsen Media Research felmérése szerint a nyomtatott médiában összességében 6,4, a rádióknál 10, az interneten 15 százalékkal nőttek a reklámbevételek. Mindez elsősorban a kereskedelmi szervezetek agresszív reklámstratégiájának köszönhető, amelyek reklámkiadásaikat 22 százalékkal növelték. Ugyanakkor a mozik hirdetési bevétele 45, a magazinoké 14,4, a plakátoké 10, a szaklapoké pedig 7,9 százalékkal csökkent. A legjelentősebb reklámbevételt elkönyvelő televízió vesztesége csupán 2,7 százalék volt, de a szakemberek a második negyedévben további visszaesést jósolnak.

Csökkenő bizalom

Németországban a kedvezőtlenül alakuló médiapiaci trendekkel párhuzamosan csökkent az újságírás és az újságírók iránti bizalom. A Journalismus 2009 kutatás keretében végzett felmérés szerint bár a megkérdezettek 77 százaléka nem beszélné le ismerősét az újságírói pályáról, minden második megkérdezett (55 százalék) úgy vélte, hogy az újságírók nem valósághűen tudósítanak, s 59 százalékuk azt gondolta, hogy munkájukat a politika és a gazdaság jelentősen befolyásolja.

Ugyancsak az újságírók megítélésére vet rossz fényt, hogy a megkérdezettek 74 százaléka valószínűnek tartja, hogy egy jó sztoriért az újságírók akár „hullákon is átgázolnak”. Mindez összefüggésben van azzal, hogy a megkérdezettek 93 százaléka szerint a sajtó ma is döntő hatással van a véleményformálásra.
Az egyes lapok hitelét és szavahihetőségét illetően a német olvasók körében a Der Spiegel vezet (a megkérdezettek 82 százaléka tartja hitelesnek), míg a lista utolsó helyén a Bild szerepel (8 százalék).

A kutatók kíváncsiak voltak az egyes médiatípusokkal kapcsolatos véleményekre is. Bizalom tekintetében a németek körében a köztévé áll az élen (69), megelőzve a regionális újságokat (46) és az országos napilapokat (42 százalék). A további sorrend: rádió (37), heti- és havilapok (25), online médiumok (16) és kereskedelmi televíziók
(15 százalék).

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.