Üzleti tippek

Mennyi lesz a fizetésünk 2008-ban?

admin
admin

2007. 10. 24. 12:00

A minimálbér alig több mint öt, a szakképezetteknek járó bérminimumok viszont 15 százalék körüli összeggel növekszenek jövőre. Ám az utóbbi még nem biztos hogy minden ágazatra érvényes. A kormányzat 4,5 százalék körüli béremelést javasolna a versenyszférának, a szakszervezetek csaknem a dupláját.

A minimálbérek és a szakképzetteknek járó bérminimumok a korábban kötött hároméves megállapodásnak megfelelően alakulnak: jövőre 69 ezer forint lesz a minimálbér. De 86 250 forint a bérminimuma annak, aki szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik, s már két év munkatapasztalattal rendelkezik. Aki ennél kevesebbel, annak legalább havi 82 800 forint bruttó bér jár majd.

Kivétel lehetséges

Nem kapja meg viszont a bérminimumot, aki olyan ágazatban dolgozik, ahol a vállalkozók és a munkavállalók érdekképviselői az OÉT által meghatározottnál alacsonyabb összegben egyeznek meg. Az OÉT hároméves megállapodása lehetőséget biztosít ugyanis arra, hogy a munkaadók a szakképzetteknek járó bérminimum (de nem a minimálbér) alatti összeget fizessenek dolgozóiknak, de ehhez kollektív, ágazati megállapodás kell – azaz egyeztetni kell a szakszervezetekkel.

Erre a legnagyobb esély jelenleg a kereskedelmi ágazatban van, ahol már megkezdődtek a tárgyalások. Kérdéses még, lesz-e ilyen a mezőgazdasági termelőknél, ugyanis az ágazatban idén készült olyan kollektív megállapodás volt érvényben, amely alapján nem kellett megfizetniük a termelőknek a szakképzetteknek járó bérminimumot.

Idén talán megkapják

A tavalyi kollektív egyezség azt a kitételt is tartalmazta, hogy csak azok a vállalkozók éljenek a lehetőséggel, akik valóban nem tudják más módon vállalkozásuk túlélését biztosítani. Tudomásunk szerint igen kevés vállalkozás választotta ezt. Idén még nem jelezték a munkaadók, hogy a tavalyihoz hasonló megállapodást szeretnének kötni – mondta el a FigyelőNet kérdésére Bereczky András, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (MEDOSZ) főtitkára.

Úgy tűnik, nem várható különmegállapodás a könnyűipari ágazatban sem. Bár a munkaadók szívesen fizetnének kevesebbet a bérminimumnál, ám ezért cserébe viszont nem ajánlanának engedményeket – mondta el a FigyelőNetnek Keleti Tamás, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára.

Befagyasztanák, de nem lehet

A tavalyihoz hasonlóan idén is föllángoltak a viták az OÉT-en a minimálbéreket és a szakképzetteknek járó bérminimumokat szabályozó, 2008 végéig érvényes megállapodás miatt. A munkaadók nem a minimálbérek emelkedését kifogásolták, hiszen a csekély emelés (65500-ról 69000 forintra) az inflációt sem követi. (Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke erről szólva a FigyelőNetnek elmondta: a megállapodás megkötésekor 2008-ra már mindenki 3 százalék körüli inflációs, illetve kamatszinttel számolt.)

Sokkal inkább a bérminimumok nagyjából 15 százalékos emelkedése aggasztja a munkaadókat, ezért a gazdasági körülményekre hivatkozva most felvetették azok befagyasztását. A kormányzati oldal azonban ezt elutasította. Így azoktól csak ágazati megállapodásokkal lehet eltérni – mondta az MSZOSZ elnöke.

Mekkora legyen az emelés?

A kormányzat 4,5 százalékot ajánl, amely a kormányzat várakozásai szerint is legfeljebb fél százalékos reálbér-növekedést jelent, tehát nem nőne átlagosan a fizetések vásárlóereje. Ezzel a munkaadói oldal is egyet ért. A munkavállalói oldal elképzelése szerint ezzel szemben a tervezett gazdasági növekedéssel arányosan emelkednének átlagosan a nettó bérek, ami a 4,5 helyett nagyjából 8 százalékos emelkedést jelentene.

Az alacsonyabb bérajánlás mellett érvelők a vállalkozások magas – egyes szakértők szerint jövőre növekvő – terheire hivatkoznak, illetve arra is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntéseinél figyelmeztetni szokott a túlzott bérkiáramlás inflációs veszélyeire (a bérek növekedése a költségek emelkedése révén idéz elő drágulást).

A munkavállalói oldal a dolgozók ugyancsak növekvő terheire mutat rá: adóköteles lett a minimálbér, emelkedtek az őket érintő járulékok. Mint ismeretes, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint idén szeptemberig 6,3 százalékkal csökkentek átlagosan a reálbérek, ennyivel érnek kevesebbet a fizetések a tavalyi év hasonló időszakával összevetve.

Nem kötelező érvényű

Az álláspontok egyelőre erősen eltérnek egymástól. Fölmerülhet persze, hogy a megszületendő OÉT béremelési ajánlásnak milyen gyakorlati következménye lesz, hiszen az nem bír kötelező érvénnyel.

Pataki Péter, az MSZOSZ elnöke szerint a statisztikák azt mutatják, hogy az átlagbér hozzávetőleg az OÉT ajánlásának megfelelően változott, tehát a gazdaság szereplői irányadónak tekintik azt.

Éppen ezért lenne fontos – tette hozzá a szakszervezeti vezető – hogy ne a legnehezebb helyzetben lévő vállalkozások teherbíró képessége határozza meg az irányadó szám mértékét. Ugyanis a jól prosperáló, nagy nyereséggel működő vállalatok is az OÉT-ajánlásra hivatkoznak majd belső bértárgyalásaikon.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

WASHINGTON, DC - DECEMBER 7 : President Donald J. Trump stops to speak with reporters and members of the media as he walks to board Marine One and depart from the South Lawn of the White House on Friday, Dec. 07, 2018 in Washington, DC. (Photo by Jabin Botsford/The Washington Post via Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.