A minimálbérek és a szakképzetteknek járó bérminimumok a korábban kötött hároméves megállapodásnak megfelelően alakulnak: jövőre 69 ezer forint lesz a minimálbér. De 86 250 forint a bérminimuma annak, aki szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik, s már két év munkatapasztalattal rendelkezik. Aki ennél kevesebbel, annak legalább havi 82 800 forint bruttó bér jár majd.
Kivétel lehetséges
Nem kapja meg viszont a bérminimumot, aki olyan ágazatban dolgozik, ahol a vállalkozók és a munkavállalók érdekképviselői az OÉT által meghatározottnál alacsonyabb összegben egyeznek meg. Az OÉT hároméves megállapodása lehetőséget biztosít ugyanis arra, hogy a munkaadók a szakképzetteknek járó bérminimum (de nem a minimálbér) alatti összeget fizessenek dolgozóiknak, de ehhez kollektív, ágazati megállapodás kell – azaz egyeztetni kell a szakszervezetekkel.
Erre a legnagyobb esély jelenleg a kereskedelmi ágazatban van, ahol már megkezdődtek a tárgyalások. Kérdéses még, lesz-e ilyen a mezőgazdasági termelőknél, ugyanis az ágazatban idén készült olyan kollektív megállapodás volt érvényben, amely alapján nem kellett megfizetniük a termelőknek a szakképzetteknek járó bérminimumot.
Idén talán megkapják
A tavalyi kollektív egyezség azt a kitételt is tartalmazta, hogy csak azok a vállalkozók éljenek a lehetőséggel, akik valóban nem tudják más módon vállalkozásuk túlélését biztosítani. Tudomásunk szerint igen kevés vállalkozás választotta ezt. Idén még nem jelezték a munkaadók, hogy a tavalyihoz hasonló megállapodást szeretnének kötni – mondta el a FigyelőNet kérdésére Bereczky András, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (MEDOSZ) főtitkára.
Úgy tűnik, nem várható különmegállapodás a könnyűipari ágazatban sem. Bár a munkaadók szívesen fizetnének kevesebbet a bérminimumnál, ám ezért cserébe viszont nem ajánlanának engedményeket – mondta el a FigyelőNetnek Keleti Tamás, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára.
Befagyasztanák, de nem lehet
A tavalyihoz hasonlóan idén is föllángoltak a viták az OÉT-en a minimálbéreket és a szakképzetteknek járó bérminimumokat szabályozó, 2008 végéig érvényes megállapodás miatt. A munkaadók nem a minimálbérek emelkedését kifogásolták, hiszen a csekély emelés (65500-ról 69000 forintra) az inflációt sem követi. (Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke erről szólva a FigyelőNetnek elmondta: a megállapodás megkötésekor 2008-ra már mindenki 3 százalék körüli inflációs, illetve kamatszinttel számolt.)
Sokkal inkább a bérminimumok nagyjából 15 százalékos emelkedése aggasztja a munkaadókat, ezért a gazdasági körülményekre hivatkozva most felvetették azok befagyasztását. A kormányzati oldal azonban ezt elutasította. Így azoktól csak ágazati megállapodásokkal lehet eltérni – mondta az MSZOSZ elnöke.
Mekkora legyen az emelés?
A kormányzat 4,5 százalékot ajánl, amely a kormányzat várakozásai szerint is legfeljebb fél százalékos reálbér-növekedést jelent, tehát nem nőne átlagosan a fizetések vásárlóereje. Ezzel a munkaadói oldal is egyet ért. A munkavállalói oldal elképzelése szerint ezzel szemben a tervezett gazdasági növekedéssel arányosan emelkednének átlagosan a nettó bérek, ami a 4,5 helyett nagyjából 8 százalékos emelkedést jelentene.
Az alacsonyabb bérajánlás mellett érvelők a vállalkozások magas – egyes szakértők szerint jövőre növekvő – terheire hivatkoznak, illetve arra is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntéseinél figyelmeztetni szokott a túlzott bérkiáramlás inflációs veszélyeire (a bérek növekedése a költségek emelkedése révén idéz elő drágulást).
A munkavállalói oldal a dolgozók ugyancsak növekvő terheire mutat rá: adóköteles lett a minimálbér, emelkedtek az őket érintő járulékok. Mint ismeretes, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint idén szeptemberig 6,3 százalékkal csökkentek átlagosan a reálbérek, ennyivel érnek kevesebbet a fizetések a tavalyi év hasonló időszakával összevetve.
Nem kötelező érvényű
Az álláspontok egyelőre erősen eltérnek egymástól. Fölmerülhet persze, hogy a megszületendő OÉT béremelési ajánlásnak milyen gyakorlati következménye lesz, hiszen az nem bír kötelező érvénnyel.
Pataki Péter, az MSZOSZ elnöke szerint a statisztikák azt mutatják, hogy az átlagbér hozzávetőleg az OÉT ajánlásának megfelelően változott, tehát a gazdaság szereplői irányadónak tekintik azt.
Éppen ezért lenne fontos – tette hozzá a szakszervezeti vezető – hogy ne a legnehezebb helyzetben lévő vállalkozások teherbíró képessége határozza meg az irányadó szám mértékét. Ugyanis a jól prosperáló, nagy nyereséggel működő vállalatok is az OÉT-ajánlásra hivatkoznak majd belső bértárgyalásaikon.
Hiába nyerte meg Kovács Gergely az előválasztást, a DK jelöltjei mégis elindulhatnak a Hegyvidéken
A párt szerint Élő Norbert azzal fenyegetőzik, hogy a DK mégis elindul, ha máshol nem lépnek vissza nekik.
