Üzleti tippek

Minimálbéralku: a vasárnapi nyitva tartás is tét

A kereskedelmi vállalkozások érdekképviselői szerint túl sok a jövőre kötelezően fizetendő bérminimum. A szakszervezet hajlik a tárgyalásokra, ha a kereskedelmi alkalmazottak kapnak valamit az engedményért cserébe: a megbeszéléseken szóba kerülhet az ebédidő munkaidőként történő elszámolása, illetve a boltok vasárnapi nyitva tartása is.

Csaknem 15 százalékos a szakképzetteknek járó bérminimum növekedése, amelyet a kereskedelmi vállalkozások egy része – érdekvédőik szerint – nem képes kitermelni. A szakképzett munkakörben dolgozók bérminimuma jelenleg, ha rendelkeznek legalább kétéves tapasztalattal, 75325 forint, jövőre az összeg 86250 forintra változik.

Ára van az egyezségnek

A kereskedők érdekképviselői el akarják kerülni jövőre a magasabb bérminimum megfizetését, de ehhez meg kell egyezniük a kereskedelmi alkalmazottakat tömörítő szakszervezettel. A szakszervezet hajlandó engedni, ha az ebédidőt munkaidőként számolnák el, s a boltok vasárnap zárva lennének.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tagjai 2005 végén hároméves megállapodást írtak alá, amely három évre előre szabályozta a minimálbéreket, illetve a szakképzetteknek járó bérminimumokat. Az emelkedő bérminimumok kötelezettsége alól a vállalkozások egy módon mentesülhetnek: ha a vállalkozók érdekvédőinek sikerül olyan ágazati kollektív megállapodást kötniük a szakszervezetekkel, amelyben alacsonyabb bérminimumot kötnek ki.

Tárgyalnak a vasárnapokról

Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Szövetségének (KISOSZ) elnöke a FigyelőNetnek elmondta: annak érdekében, hogy elkerüljék a vállalkozások tömeges tönkremenetelét, készek a tárgyalások során fontolóra venni olyan szakszervezeti követeléseket, amelyek egyébként ellenkeznek a szakmai meggyőződésükkel. Ilyen például a boltok vasárnapi zárva tartása. Az elnök szerint a hároméves megállapodás a szakszervezeteknek erős tárgyalási pozíciót jelent: a munkaadóknak valamit kínálniuk kell a megegyezés érdekében.

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP) s más nagy szervezetekkel együttesen kampányt indított nemrégiben a boltok vasárnapi zárva tartásáért, így vélhetően ez a kérdés hangsúlyos lehet a tárgyalásokon. A vállalkozások egy része nem bánná a vasárnapi zárva tartást: már két magyar lánc – a Reál és a CBA – kinyilvánította, hogy egyet értenek a kampány céljaival, mivel a vasárnapi forgalom ingadozó és kiszámíthatatlan.

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet legutóbbi felmérése szerint a közvélemény túlnyomó többsége nem ért egyet a vasárnapi nyitva tartás korlátozásával, ám a korlátozás hívei szerint a kérdésről társadalmi vitát kell indítani, amelynek eredményeképp megváltozhat a közhangulat.

Egyéb követelések

A tárgyalások során a vasárnapok kérdése mellett szóba kerülhet a húszperces ebédidő munkaidőként történő elszámolása is – mondta el a FigyelőNetnek Sáling József, a KASZ elnöke. Ismeretes, hogy a nagy forgalmú élelmiszerboltokban az ebédidő leginkább egy szendvics sebtében történő elfogyasztását jelenti, ami nem vesz igénybe húsz percet sem. Ezért merülhet föl az igény, hogy az így eltöltött időt is munkaidőnek tekintsék.

Sáling József elmondta: egy szakszervezet nem engedhet úgy, hogy cserébe nem tud kialkudni semmit a képviseltjei számára. Ha nem sikerül az ágazati megállapodást tető alá hozni, a kereskedelmi vállalkozásoknak a hároméves megállapodás szerint kell megfizetniük a bérminimumokat.

Ez ugyan kikerülhető részfoglalkoztatással s az elvárt teljesítmény egyidejű megemelésével – a szakszervezet információi szerint akadtak vállalkozások, amelyek idén is így kerülték a bérminimumok megfizetését -, ám ezek a módszerek büntethetők, ráadásul a vállalkozások versenyképességét is rontják. Mindenkinek érdeke tehát a megegyezés – mondta az elnök.

A bérminimum emelésének kérdése mintegy 160 ezer embert érint a kereskedelemben, jelentős részük a Coop-hálózatban dolgozik.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik