Üzleti tippek

Trükközésre kényszerülő felszámolók

A felszámolási ügyek száma ugrásszerűen növekszik, a felszámoló szakma jövedelmezősége, s a felszámolást végző cégek száma viszont csökken. Csökken a cégekkel szembeni bizalom is.

Látszólag nagy üzlet a felszámolás, hiszen ugrásszerűen megnövekedett nálunk a fizetésképtelen cégek száma. Ennek azonban ellentmond, hogy a magyar felszámolások átlagos megtérülése a tőketartozás 0,4 százalékát teszi ki, miközben Nyugaton ez a mutató 10 és 15 százalék közé esik. Nálunk a felszámolók a cégek több mint 90 százalékában már se vagyont, se iratokat, se cégvezetőt nem találnak.

Ahogy azt Molnár György, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének elnöke már számos fórumon elmondta: nem könnyű ma a magyar felszámolók helyzete. Az eljárás során ők kerülnek a támadások középpontjába, miközben a több évig elhúzódó ügyek végén legtöbbször még saját költségeiket és munkadíjukat sem tudják elismertetni.

Éven túli megoldás

Az ügyek jó része persze nem bonyolult és nem is lenne indokolt, hogy elhúzódjon, hiszen úgynevezett egyszerűsített eljárásról van szó, amely néhány hónap alatt lezárulhatna. Annál is inkább, mert ezekben az esetekben általában se pénz, se irat, se cégvezető. Igen ám, de ezeket az ügyeket meg sok esetben az APEH utólagos adóellenőrzése hátráltatja.

Ennek következtében pedig ritka madár az éven belüli ügylezárás. Cserébe pedig a felszámoló csak a 100 ezer forintos, garantált minimális díjban lehet biztos. Ez még a felkért szakemberek költségeit sem fedezi.

Vannak persze „zsírosabb ügyek”, ahol a többéves pereskedés nyomán a követelés 5 százalékát könyvelheti el bevételként a felszámoló. De kevés az ilyen, emiatt az elmúlt évtizedben egyharmadára csökkent a piacon lévő felszámoló cégek száma.

Megfogyatkozva

A honi felszámoló biznisz kifulladása az állami vállalatok „megfogyatkozásához” köthető. A kilencvenes évek első felében ugyanis az akkor még néha 300 céget is számláló felszámolói szakma igazán irigylésre méltó helyzetben volt.
Jól darabolható, testes állami vállalatok felszámolását végezhették, ahol a veszteségek ügyes csoportosításával értékes üzemeket, cégrészeket, vállalatdarabokat értékesíthettek. Sőt, sok esetben azt is kihasználhatták, hogy a vevők csak a piacra utaznak.

De szintén jól jövedelmező üzletnek számított az államilag veszteségfinanszírozott működtetés. Ekkor a felszámoló biztos „élet-halál uraként” termeltethetett piacképtelen cégekkel, kizárólag azért, mert a kormányzat késleltetni igyekezett az újabb és újabb elbocsátási hullámokat.

A privatizáció és a reorganizáció „zsíros évei” után maradtak a tőkeszegény új cégek. Velük legfeljebb már csak „trükközni” tudnak a felszámolók, elodázva ezzel saját – felszámolói – ágazatuk piactisztulását.

Elvesztett bizalom

Márpedig a piactisztulás a felszámoló cégek körében is elkerülhetetlennek látszik. Miközben ugyanis a korábbi helyzethez képest kétszer annyi ügyet intéz harmadannyi cég, a szakma jövedelmezősége jelentősen csökken.

Ennél meredekebben csupán a felszámolókkal szembeni bizalom csökkent az elmúlt évek felszámolási botrányai – finomabban fogalmazva: a hitelezők pénzét eljátszó trükközései – nyomán. A kevéssé tőkeerős felszámoló cégek ugyanis jobb híján akár töredékáron is értékesítettek eszközöket, csak hogy a maguk kis százalékához hozzájussanak. A szakma önérdeke az lenne, hogy a hitelezők bizalma helyreálljon.

Címkék: Vállalkozás

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.