Üzleti tippek

Sztrájkról álmodnak a vállalkozók

A minimálbért is alig megkereső, önfoglalkoztató vállalkozók helyzetét nem oldják meg a piaci mechanizmusok, ezért szakszervezetekbe tömörülnek. A vállalkozói szakszervezet, illetve sztrájk fogalmát a munkajog viszont nem ismeri. A biztonsági őrök szakszervezete mindenkit beterelne a munkajog hatálya alá.

Nem lehet 1000-1100 forintos óradíjból élni, autót és vállalkozást fenntartani – mondta Dalmadi Attila, a Gépjárművezető-képző Szakoktatók Független Szakszervezetének (GSZFSZ) vezetője.

A szakszervezeti vezető fölhívta a figyelmet, hogy egyre több a „trükköző” autósiskola, az intézmények abban érdekeltek, hogy a tanuló megbukjon, s minél több pótórát vegyen. Az oktatók havi 400 óra körül dolgoznak, hogy kitermeljék vállalkozásuk költségeit.
Mindez együtt oda vezet, hogy az oktatás színvonala folyamatosan csökken. Az elnök szerint meg kellene állapítani egy minimális díjat, amelyet az autósiskolának ki kellene fizetnie a szakoktatónak. A követelés nyomatékosítására utcai demonstrációt terveznek.

Nem az első eset lenne, hogy önfoglalkoztató vállalkozók a szakszervezetekre jellemző akcióval hívnák föl magukra a figyelmet: a Színházi Dolgozók Szakszervezete idén áprilisban hívta föl sztrájkra a szinkronszínészeket. A szakszervezet vezetője, Konrád Antal akkori indoklása kísértetiesen emlékeztet a GSZFSZ vezetőjének nyilatkozatára: a vállalási díjak csökkennek, s azokkal együtt a szakmai színvonal is.

Több önfoglalkoztatói csoport érdekvédői fölhívták már a figyelmet, hogy bizonyos szektorokban a vállalkozó nem tudja (tisztességes módon) a minimálbérét sem kitermelni. Ebben a cipőben járnak a fővárosi taxisok, a biztonsági őr egyéni vállalkozók, s a szabadúszó újságírók is – mindannyian rendelkeznek szakszervezettel, amelyek több-kevesebb (inkább kevesebb) sikerrel küzdenek képviseltjeikért.

Különösnek tűnhet mindez, hiszen mégiscsak vállalkozásokról van szó. A piac láthatatlan keze végül mindent elrendez, s megszűnnek az anomáliák, a szakszervezetek dolga meg mégiscsak a munkavállalók védelme – gondolhatnánk. Akinek nem éri meg ezer forintért oktatni, foglalkozzon mással, s ha kevesebb lesz az oktató, majd magasabbak lesznek az óradíjak – mondhatnák a laissez faire hívei. A szabad verseny sem oldhat meg azonban mindent.

Bezáródó versenypiacok

Bara Zoltán Közgazdasági Szemlében több éve megjelent, de témájában aktuális tanulmánya szerint akadnak olyan sajátos piaci formák, ahol a piaci verseny romboló hatású. Tipikus példa erre Bara szerint a fővárosi taxispiac.

Az ilyen „bezáródó versenypiacokon” sok az eladó, sok a vevő. Az eladók nagy száma, a túlkínálat leszorítja az árakat, a vállalkozók nem képesek megtermelni a normál profitot. A piacról mégsem szállnak ki a vállalkozók, nem szívesen teszik a magas, elsüllyedt költségek miatt – ezt nevezi Bara beragadt piaci mechanizmusnak. (Sok egyéni vállalkozó persze azért sem száll ki, mert tart attól, hogy a munkaerőpiac sem fogadná be).

Ezért ezeken a piacokon a csalás, az ügyeskedés nem a profit növelésének tisztességtelen módja, hanem a túlélés elengedhetetlen feltétele – írja a tanulmány. (Tegyük azért hozzá: a tisztességes vállalkozók munkaidejük extrém hosszúvá tételével próbálnak életben maradni.)

Az iparágat végül mégiscsak elhagyók éppen a leginkább becsületesen működő vállalkozások, mivel nekik éri meg legkevésbé a tevékenység. Bara tanulmányának végkövetkeztetései szerint az ilyen típusú piacokon az államnak be kellene avatkoznia, szükséges a szabad verseny korlátozása.

Hogy a taxisok piacán kívül még mi tekinthető bezáródó versenypiacnak, arra a tanulmány nem ad választ. Valószínűnek látszik, hogy a gépjármű-szakoktatók, s más önfoglalkoztatók piaca sok tekintetben legalábbis hasonló a taxisokéhoz – a romboló hatású árversenyt tekintve mindenképp.
Persze az sem biztos, hogy érdemes vállalkozóként kezelni mindenkit, aki jogi értelemben jelenleg vállalkozó – erre hívta föl a figyelmet Nádas Mihály, a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetségének elnöke.

—-Újra alkalmazottakká válhatnak a vagyonőrök—-

A 90-es években teremtették meg egyes szektorokban annak jogi lehetőségét, hogy a munkaadók tömegesen kiszervezhessék munkavállalóikat a munka törvénykönyvének hatálya alól, „önálló vállalkozás” indítására bíztatva őket. Az elnök szerint ez hiba volt.

Kezdetben egyébként valóban jövedelmi előnyre tettek szert a hagyományos foglalkoztatási formával szemben a vállalkozási formát választók – már ha elég merészek voltak ahhoz, hogy számlák „szerzésével” papíron kevés jövedelmet mutassanak ki. A minimálbér drasztikus emelésével, a vállalkozói óradíj reálértékének csökkenésével ez az előny is fokozatosan eltűnt. Jelenleg havi 300-400 munkaórával igyekeznek a vállalkozó egyéni őrök kompenzálni a minimálbér alatti óradíjukat.


Sztrájkról álmodnak a vállalkozók 1

A vagyonõrök törvénymódosítást szeretnének (MTI)



A szakszervezet azt akarja elérni, hogy a vagyonvédelmi törvény újabb módosításakor – amelyről már folynak a szakmai egyeztetések – megszűnjön a biztonsági őr sajátos munkajogi státusza, s a biztonsági őrök munkavégzése újra a munka törvénykönyve hatálya alá essen. A törvényben jelenleg ugyanis a biztonsági őr egyéni vállalkozóra vonatkozóan a munkavállalókra illetve a vállalkozókra vonatkozó szabályozás elemei keverednek.

Életképes a vállalkozói szakszervezet

A biztonsági őröket talán igen, de minden önfoglalkoztatót aligha terelnek vissza a munka törvénykönyvének hatálya alá. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint a munkajog védelme alól kikerült, önfoglalkoztató vállalkozók érdekeit is védheti szakszervezet.

Az elnök szerint ezért van létjogosultsága az önfoglalkoztató vállalkozók mozgalmi törekvéseinek, s az MSZOSZ támogatja azokat. Pataky Péter ugyanakkor fölhívta a figyelmet, hogy a jogi környezet nem kedvez ezen céloknak, hiszen a vállalkozók alkotta szakszervezetek nem tudnak élni a munka törvénykönyvében a szakszervezetnek biztosított jogok nagy részével. A törvény ugyanis pusztán munkaadókról és munkavállalókról ír. Sajátos jogi helyzetet idézhet elő a vállalkozók alkotta szakszervezet „sztrájkja” is, hiszen polgári szerződések teljesítésekor a sztrájk igen nehezen értelmezhető.

A szakszervezeti vezető szerint azonban az önfoglalkoztató vállalkozók érdekérvényesítő képességet a megfelelő jogi háttér segítené ugyan, de annak hiánya sem torpedózza meg. Feltéve, ha a vállalkozók képesek egy-egy megbízóval szemben kollektíven föllépni, a gépjárműoktatás esetében az oktatóknak kellene közösen tárgyalásra bírni az autósiskolákat.

„A szakszervezeti mozgalom egyik alapgondolata, hogy közös fellépéssel jobb feltételek érhetők el, mint különmegállapodásokkal. Egyedül mindenki vesztésre ítéltetett” – fogalmazott a szakszervezeti vezető.

Címkék: Vállalkozás

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.