Ha minden simán megy, novembertől a mikrohitelrendszer, az Európa-kölcsön és a Széchenyi-kártya után újabb jelentős állami hátterű finanszírozási lehetőség nyílik meg a mikrocégek és a kkv-k előtt. Az európai uniós (EU) pénzekből induló Jeremie (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises) programban azonban a korábbiakhoz képest sokkalta nagyobb forrás, 190 milliárd forint áll rendelkezésre 2007 és 2013 között.
A Jeremie részeként mintegy 55 milliárd forint jut a kereskedelmi banki módszerekkel nem finanszírozható, de hitelképes mikrovállalkozások kölcsönhöz juttatására. Közvetve ugyenezt a célt szolgálja a mikrohitelekre szánt, mintegy 20 milliárdos és az egyéb kölcsönökre szóló, 70 milliárd forintos garanciakeret.
A Jeremie szervezői gondoltak a tőkefinanszírozásra is: a kisvállalkozásokba beszálló magán- és állami kockázati tőkealapokra mintegy 45 milliárd forintot szánnak. A kkv-k tényleges igényei alapján a konstrukciók közötti összegek menet közben átcsoportosíthatók.
Novembertől: pénz
A Jeremie „gazdája”, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) leánycégeként a néhány napja megalapított Magyar Vállalkozásfinanszírozási (MVF) Zrt. kezeli a program pénzügyi eszközeinek holdingalapját – mondta Benke Ákos, az új intézmény kijelölt vezérigazgatója. A tervezett menetrend szerint az MVF szeptemberben nyílt pályázatot hirdet, s rá egy hónapra szerződik a programba bekapcsolódni kívánó pénzügyi intézményekkel (bankok, mikrofinanszírozók, tőkealap-kezelők). Ez után novembertől kezdődhet meg az első összegek lehívása a Jeremie-alapból.
Az állami intézmény szerepe tehát a refinanszírozás, a források közvetlenül a pénzügyi közvetítőktől érhetők majd el. Utóbbiak részéről nagy az érdeklődés, így várhatóan 50-en, 60-an kapcsolódnak majd be a finanszírozásba.
Mint a programleírásból kiderül, számítanak a mikrohitelt eddig koordináló Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA), illetve a fővárosi és megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok közreműködésére is. Kalkulációk szerint a résztvevők segítségével mintegy 40 ezer kkv juthat forrásokhoz, de ha az alap tőkéje a hétéves periódus alatt többször is „megfordulna”, a hatás nagyobb is lehet.
A Jeremie mikrohitele maximum hatmillió forint lesz, futamideje beruházási kölcsön esetén legfeljebb 5 év, forgóeszközhitelnél 1 év (ez egyszer megújítható). Bár a kölcsönplafon jóval alatta van a jelenlegi Mikrohitel Plusz program maximum 15 millió vagy a Széchenyi-kártya 25 millió forintos limitjének, Benke Ákos szerint piaci elemzéseik alapján nem állapították meg hibásan a küszöböt. Ráadásul a gyors indításhoz is ezt az unióban elfogadott mértéket kellett alapul venni. Így csak a start utánra tervezik a limit 12 millió forintra emelését. Ez a legalább 6 hónapos uniós engedélyezési eljárást követően leghamarabb 2008 második felében válhat valóra.
Bármilyen ágazat
Az új mikrohitelt jelen állás szerint a 200 millió forint alatti éves nettó árbevételű kis cégeknek szánják. A kölcsönt akár induló kisvállalatok is igényelhetik, sőt a (méretnek megfelelő) ügyvédi, végrehajtói, szabadalmi vagy közjegyzői irodák is. Forgóeszközhitelnél feltétel, hogy a cégnek nem lehet az előző 5 évben hiteltartozása, beruházási kölcsönnél viszont forgóeszköz-finanszírozási ügylete lehetett. A beruházási típusnál a forgóeszközre szóló hányad legfeljebb 30 százaléknyi lehet. E kondíciók „finomhangolása” jelenleg is folyik.
Jó hír, hogy a Jeremie-mikrohitelnél (egyelőre) nincsenek iparági, ágazati kizárások. A kölcsönök gyakorlatilag bármilyen beruházási célra fordíthatók, persze más hitel törlesztését kivéve. A finanszírozáshoz a cégtől elvárt saját erő a tervezett fejlesztés legalább 20 százaléka, s a beruházási ügylet kapcsán akár kétéves türelmi idővel is számolhat az igénylő kisvállalkozás.
Mindezek fejében utóbbi az EU referenciakamat (jelenleg mintegy 8,5 százalék) plusz maximum 2 százaléknyi kamattal tartozik a kölcsönnyújtónak. A részt vevő pénzügyi intézmények ezenfelül maximum 50 ezer forintnyi, egyéb jogcímen felszámított jutalékot vonhatnak le (például hitelbírálat, tranzakciós díj).
Bolyán Róbert, az UniCredit Bank ügyvezető igazgatója úgy véli, a programszervezők szándékoltan óvatosan indulnak, s nyilván a megszerzett tapasztalatok birtokában bővítenek majd. A K&H Bank egyelőre nem ismeri a program végleges feltételeit, így csak a hivatalos ajánlat alapján dönt a részvételről – jelezte Ipacs Viktor ügyvezető igazgató. Szerinte a hitelplafon önmagában nem kevés, hiszen a K&H Banknál ma sem haladja meg a 10 millió forintot az átlagos mikrohitel összege. A 200 milliós árbevételi korlát akkor reális, ha kellően strukturált programok érhetők el a nagyobb vállalkozások részére is. Az MVA koordinálásával kihelyezett mikrohitelek átlagösszege is 5 millió forint körül van jelenleg – közölték az alapítványnál.
Alap, garancia
A program második „lába”, a hitelintézeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott portfóliógarancia közvetett eszközével segíti a kisvállalati forráshoz jutást. A Jeremie holdingalap-kezelője itt a kis cégeknek nyújtott, maximum 100 millió forint összegű kölcsönök legfeljebb 80 százalékának visszafizetésére készfizető kezességet vállal. A kölcsönök futamideje legfeljebb 10 év lehet.
Mindezek nyomán csökken a bankok kockázata, így növekszik hitelezési hajlandóságuk a piacon. Az MVF a bebiztosított hitelrész évi egy százalékát kéri majd el garanciadíjként. Ez nyilvánvalóan megjelenik majd az ügyfél hiteldíjában.
Kifejezetten a kisvállalkozások korai (magvető és induló), illetve növekedési életszakaszára koncentrál majd a Jeremie tőkealap-konstrukciója. Ennek keretében az állami és magánbefektetések – vagyis a tulajdonszerzéssel történő időleges „tőkebeszállás” egy-egy kis cégbe – különböző jogi keretek között együttműködve valósulnának meg. Az MVF alapvetően az itthon bejegyzendő, a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) által engedélyezett és a kockázatitőke-törvény alá tartozó alapok indulására számít (noha jogszabály lehetővé teszi, ilyenek az elmúlt évtizedben alig jöttek létre Magyarországon).
Legegyszerűbb formaként az MFV holdingalapja közös alapot hozna létre a magánbefektetőkkel – a nyílt pályázat alapján kiválasztott alapkezelőre bízott Jeremie-tőkével. Az állami részvétel ebben az esetben legfeljebb az új alap saját tőkéjének 70 százaléka, maximum 5 milliárd forint lehet, az alap futamideje pedig 10 évre rúghat.
A hazai Jeremie-program megálmodói olyan variációra is felkészültek, hogy az állami oldal külföldi bejegyzésű magánalapokkal működik együtt eseti vagy automatikus befektetési döntésekkel. Bármilyen alaptípusról legyen is szó, az állami holdingalap 10–15 százalék éves hozamot vár el a tőkebefektetésből való kiszállás során.
Sokféleképpen segíthet nekünk Karsai Dániel utolsó ügye
A haldokló alkotmányjogásznak az eutanázia lehetőségéért vívott küzdelme számára egy feladatot adott, nyilvánossá tett történetének pedig így vagy úgy, de befejezést ad majd. Vele találkozó szerzőinkkel beszélgettünk.
