Üzleti tippek

Előre menekülnek

admin
admin

2007. 04. 03. 14:00

Nem akarták felvenni a kesztyűt az élesedő piaci versenyben a Szikra Lapnyomda Zrt. tulajdonosai, ezért egy újabb nagy múltú név tűnik el az iparágból.

Végérvényesen megpecsételődött márciusban a patinás múltú Szikra Lapnyomda Zrt. sorsa. A Grafika Press Nyomdaipari Zrt.-vel kötött adásvételi szerződés aláírása után a nyomdai szolgáltatásokat ingatlanhasznosítási tevékenység váltja fel, a Szikra ugyanis a jövőben elsősorban nyomdaépületének, valamint raktározási és logisztikai kapacitásainak bérbeadására helyezi a hangsúlyt.

Fiatalság, mohóság

Mivel a vevő megvásárolta a színes magazinok előállításához szükséges nyomdai berendezéseket, így a létesítmény megrendelői nem sokat észlelnek a tulajdonosváltásból, a Szikra 95 dolgozóját is tovább foglalkoztatja a mára mintegy 196 millió forintos jegyzett tőkéjű Grafika Press. Az idén tizennegyedik életévébe lépő vállalkozásnak csődtől bizonyosan nem kell tartania, fejlődési pályája töretlenül ível felfelé, mára a cég árbevétele hárommilliárd forint. A több mint százhúszszoros növekedést felvásárlásokkal és fejlődéssel sikerült elérni. A Grafika tulajdonában van a BKV, az Unió Kiadó, a Cartographia Kiadó nyomdája, valamint a Typopress nyomda is.

Kiúttalanság

Tulajdonviszonyok a Szikránál



A Szikra Lapnyomda Zrt. többségi – 62,13 százalékos – tulajdonosa a Láng Kiadó és Holding Zrt., a részvénycsomag 21,28 százalékát az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a fennmaradó 15,27 százalékot pedig a magyar állam birtokolta. Az állam tavaly értékesítette pályázat útján a névértéken 403,22 millió forintot érő szikrás részvényhányadot, amelyet a BudaC Befektetési Holding Kft. vásárolt meg.

A Szikra viszont sajnálatos módon nem úszta meg ilyen szerencsésen a piaci viszonyok átalakulását. „Az egyre szűkülő és konszolidálódó nyomdai piacon a patinás múltú vállalkozás tulajdonosai nem láttak elegendő növekedési lehetőséget, nem kívántak további beruházásokat beindítani, s ezért döntöttek tevékenységük átalakításáról” – összegezte a döntést lapunknak Doffek Tamás, a Láng Kiadó és Holding Zrt. vezérigazgatója. A vezető hozzátette, a nemzetközi és a hazai iparági trendek afelé mutatnak, hogy a napilappiacon jelentősen csökkenő példányszámok mellett rendkívül élesedik a verseny a napilapnyomdák között. Ráadásul elsősorban az ilyen típusú termékeket kiadók saját nyomdáiba kerül át minden jelentősebb megrendelés. Emiatt intenzív beruházási programokra van szükség, másként nem lehet versenyben maradni –véli a vezérigazgató.

A Szikra Lapnyomda nyomdai részlegének értékesítése nem új keletű, a vállalat mintegy fél évtizeddel ezelőtt volt már hasonló helyzetben. Akkoriban a Ringier Kiadó Kft.-től és a Népszabadság Kiadó és Nyomdaipari Rt.-től kaptak ajánlatot, ám az üzlet végül meghiúsult. Az iparág gyökeres átalakulása viszont elindult, s mire a Szikra feleszmélt, az évtized elején még összesen egymillió példányban megjelenő országos napilapok más nyomdákhoz kerültek.

Ugyanis mind a svájci Ringier, mind a német Axel Springer úgy döntött, elviszi lapjait a vállalat üzeméből. A legnagyobb veszteséget egyértelműen előbbi okozta a Szikrának azzal, hogy a Nemzeti Sport mellett a két legnagyobb példányszámú országos napilap, a Blikk és a Népszabadság készítését is áthelyezte saját üzemébe.

Az új helyzetre 2006 elején stratégiaváltással reagált a Szikra, ennek részeként a teljes munkaállományt – beleértve a menedzsmentet is – megkurtították, ám ez sem segített olyan szinten a vállalat pénzügyi mutatóin, hogy a tevékenységet megtartották volna.

Élesedő verseny

Szűkülő piaccal, élesedő versennyel számol a Magyar Nyomda- és Papíripari Szakmai Szövetség főtitkára, Peller Katalin is. A szakértő szerint az utóbbi éveket a kiadók és a nyomdák összefonódása jellemezte. Ez ugyan bizonyos fokú védettséget jelent a nyomdák számára, ám a napilapok példányszám-visszaesését tényként kell kezelni. A tendenciából a bulvárlapok közül talán csak az utóbbi időszakban kimagasló növekedést produkáló Színes Bulvár Lap és a Blikk lóg ki, valamint jól tartják magukat a vidéki lapok is. Az sem volt szerencsés a napilapok nyomtatói számára, hogy a fejlesztések az utóbbi tíz esztendőben a magazinpiachoz képest elmaradtak. A Szikránál például a 90-es évek közepén került sor az utolsó jelentősebbre, noha iparági szakértők szerint a nyomda korábban több technológiai újítás bevezetésében is az élen járt.

A fejlesztések elmaradását Peller Katalin a tulajdonosi struktúra hiányával magyarázta. Amint megjelent a megfelelő szakmai befektetői kör és vele együtt a hosszabb távú gondolkodás, a fejlesztésekre is sor került. A magazinpiachoz képest jó néhány éves lemaradással kellett számolni, de ahogy lendületbe jöttek a napilapos nyomdák, sorra jöttek a technológiai átalakítások. „Szegmentáltabb, szűkebb piacnak szóló napilapgyártásra kell berendezkedni” – utalt a jövő egyik túlélési lehetőségére a főtitkár.

Nyomdapénzek

A nemzetközi tendenciák azt mutatják, hogy egyre jobban terjednek a metróbarát méretű lapok, a napilapgyártás már a szűkebb piacot is megszólítja, és nyit az internet felé. Ez utóbbi azonban a nyomdák számára nem jelent megoldást, ezért vagy több lábon kell állni, vagy folyamatos együttgondolkodásra van szükség kiadó és nyomda között, hogy hol és mit lehetne racionalizálni, fejleszteni.

„A konkurenciaharc erősödésével egyetértek, a napilap-nyomtatási piac szűkülésével azonban nem” – fogalmazott Bertalan László, a Ringier Kiadó Kft. nyomdaigazgatója. A vezető szerint jóval inkább arról van szó, hogy többfelé aprózódik a piac, több lehetőség közül választhatnak a megrendelők, ezért még jobban megnő a minőség szerepe. A nyomdaigazgató szerint 2004 óta élesedő konkurenciaharcról van szó, s ebből a vidéki nyomdák is kiveszik részüket. A 2007-es évre a szakértő érzékeny, izgalmas időszakként tekint, s az igazi erőviszonyok kialakulását várja.
A Ringier-nek valószínűleg nincs sok félnivalója, új nyomdája 2004 óta működik. „A volumenek alapján volt realitása a beruházásnak, ezért döntött a társaság a fejlesztés mellett” – mondta az igazgató. A több mint hárommilliárdos Harbor Park-i beruházás megtérülését 5–10 év közé teszik, de remélik, hogy közelebb lesznek az öt évhez, ehhez azonban fizetőképes megrendelőkre és minőségi szolgáltatásokra van szükség. Utóbbi eléréséhez a Ringier – többek között – Magyarország leggyorsabb, legmodernebb, óránként akár hetvenezer újság nyomtatására képes WIFAG OF370-es nyomógépét használja.

Nem maradtak el a nagyberuházások a két másik nagy játékosnál, a Pannon Lapok Társaságánál (PLT) és az Axel Springerhez került Szilády Nyomdában sem. A PLT-nél az elmúlt években három technikai jellegű beruházással mintegy ötmilliárd forintos fejlesztést hajtottak végre, a legjelentősebb a veszprémi nyomdához kötődik. A beruházás megtérülését – hasonlóan a Ringier-hez – a nyomdaiparban kifejezetten rövid időnek számító öt év alatt szeretnék elérni. Az Axel Springer pedig mintegy kétmilliárd forintot invesztált a kecskeméti Szilády Nyomda Kft. fejlesztésébe, így az ő piaci pozíciói sincsenek veszélyben.

Csökkenős nyomás

Akadt viszont több olyan társaság, amely már tavaly bedobta a törülközőt, s a sor minden bizonnyal az idén is folytatódik. Pontos statisztikai adatok nincsenek arról, hány nyomdaipari vállalkozás működik jelenleg Magyarországon. A nyomdaipari szövetségnél is csak hozzávetőleges adattal szolgáltak, 2005-ben mintegy 5841-et regisztráltak. De ezeknek mindössze egytizede meghatározó a piacon, tíznél több embert csupán ezer foglalkoztat, napilapos főprofilja pedig csak 15-20 nyomdának van.

Tavaly hetvenegy nyomdaipari vállalkozással szemben indult felszámolási vagy végelszámolási eljárás, ezek több mint fele fővárosi vállalatokat érintett, emellett néhány fős vidéki kft.-ket és bt.-ket találunk a listán. Az ismertebb nevek közül az egyik áldozat a „Szegedi Kossuth Nyomda” Nyomdaipari Kft. volt. A nagyobb csomagban, névhasználati és egyéb jogokkal együtt kínált társaság egészére egyetlen vételi ajánlat sem érkezett a felszámolás során. Az egyes gépeket azonban egy nyomdaipari társaság meg szerette volna vásárolni. Az érdeklődő kilétét ugyan nem fedték fel, de talán nem légből kapott ötlet azt feltételezni, hogy a gépek átvételével esetleg néhány évvel sikerül meghosszabbítani egy másik nyomda jövőjét.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.