Üzleti tippek

A kkv-k nem akarnak új adót

admin
admin

2007. 04. 01. 09:29

Hogyan pótolja a kormányzat a kieső adóbevételeket? Megoldhatja a kérdést az európai konjunktúra, vagy a költségvetési tartalék is állhatná a cechet.

Jelentősen könnyített az eredetileg meglehetősen „tömött” Gyurcsány-csomagon az Alkotmánybíróság. Legutóbb a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által még az elmúlt év nyarán benyújtott indítvány alapján döntött úgy, hogy alkotmányellenesnek nyilvánítja az „elvárt adót”, a kihirdetés napjától megsemmisítve a vonatkozó jogszabályhelyeket.

Miből pótolják?

Mi következik?


30 milliárd forintot zárolt a kormány az összesen 223 milliárd forintos központi egyensúlyi tartalékból. Ezzel pótolja a tervezett, de kieső adóbevételek első fél évre eső részét. Veres János pénzügyminiszter közölte: ha a tervezett adóbevételek túlteljesülnek, akkor november 30-áig visszapótolhatják a zárolt összeget.
A kormány március 28-ai ülésén döntött arról,
hogy veszni hagyja az elvárt adót, és bevallás-kiegészítésre alapozott szigorúbb adóellenőrzéssel felderíti az eltitkolt jövedelmeket. Az ehhez szükséges jogszabály-módosítást a parlamentnek az április–májusi ülésszakon el kell fogadnia, hogy július elsejétől hatályba léphessen.

Az ítélet kapcsán dr. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a szervezet elégedettségének adott hangot amiatt, hogy a tekintélyes bírói testület állásfoglalásával elutasította a jogállami követelményekkel össze nem egyeztethető szabályozási megoldások alkalmazását. Szövetségük erkölcsi és szakmai sikerként értékeli, hogy az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta beadványukat – jegyezte meg a főtitkár. Hangsúlyozta: a VOSZ mint vállalkozói és munkaadói szövetség nem fogadhatta és ma sem fogadja el azt a feltételezést, hogy a magyar vállalkozások döntő többsége tevékenységének eredményét eltitkolja, s erre hivatkozva a törvényhozó a jogállami normák megsértésével, a bizonyítási teher megfordításával és az ártatlanság vélelmének figyelmen kívül hagyásával, sejtéseken és feltételezéseken nyugvó adóelvonási gyakorlatot érvényesítsen.

Az egyéni vállalkozások nevében többen is aggodalmuknak adtak hangot az alkotmánybíróság döntésével kapcsolatban, mert abban róluk nincs szó. Az Ab ítélete egyelőre csak a társas vállalkozások esetében intézkedik az elvárt adó megszüntetéséről. A VOSZ főtitkára nem osztja aggodalmukat, szerinte magától értetődik, hogy a döntést az egyéni vállalkozásokra is ki kell terjeszteni. Az igazi veszélyt az jelenti, hogy a kormányzat vajon honnan és mi módon próbálja beszedni a kieső 50–60 milliárdot. Azt nem tartja valószínűnek, hogy egy újabb adójavaslat átmenne a gazdasági érdekegyeztető fórumokon, még ha dédelget is ilyen terveket az államhatalom. Inkább a költségvetési tartalékból kell pótolni a kieső bevételeket.

Demokráciában szőnyegbombázás?

Nem az elvárt adó az egyetlen eleme a Gyurcsány-csomagnak, amelyet hatályon kívül helyezett az Alkotmánybíróság, hiszen korábban például a házipénztáradó is „elesett”, de a csomag nagyobb részét egyelőre elfogadta az Alkotmánybíróság. „Az elvárt adó intézményét éppen a VOSZ beadványának logikája alapján találta aggályosnak az alkotmánybíróság, de nem ez a lényeges, hanem az a körülmény, hogy a Gyurcsány-csomag és a konvergenciaprogram is költségvetési (tehát nem gazdasági) szükséghelyzetben készült, s magán viseli a kapkodás és sürgetettség jegyeit, ami a magyar politikát a rendszerváltás óta jellemzi” – mondja dr. Kolláth György, a VOSZ által szakértőnek felkért jogász.

„Jogállamban nincs olyan jó cél, amit jogsértő módon lehet elérni” – hangsúlyozza dr. Kolláth György. Más szóval nincs helye a jogi szőnyegbombázásnak, az olyan kormányzati intézkedéseknek, amelyek eleve feltételezik a vállalkozókról a rosszhiszeműséget, azt, hogy azért jelentenek veszteséget, mert jövedelmet akarnak eltitkolni. Diktatúrában persze elképzelhető, sőt tapasztalható a kollektív bűnösség elvének alkalmazása, de demokráciában egyenként kell bizonyítani a bűnöket. Arról nem is beszélve, hogy Magyarország ugyan kis ország, mégis hallatlan jövedelemkülönbségeket érzékelhetünk, s a most megsemmisített törvény éppen az adózás jogi fundamentumának számító jövedelemarányos teherviselés elvét borította fel.

Támadás a maradék ellen?

Az elvárt adó jogintézménye esetében tehát nem a céllal volt probléma, hanem az eszközzel, fejtegeti dr. Kolláth György. A házipénztáradó esetében meg a konstrukció volt sikerületlen. Persze az Alkotmánybíróság által most életben hagyott törvények esetében is csak arról beszélhetünk, hogy a beadványokban felvetett problémák szempontjából nem alkotmánysértők.

„Azért kell ilyen óvatosan fogalmazni, mert természeténél fogva az Alkotmánybíróság csak hozott anyagból dolgozhat, vagyis csak abból a szempontból vizsgálhatja egy jogszabály alkotmányosságát, amely irányból a beadvány közelít” – fűzte tovább a gondolatot a jogász. Tehát elképzelhető, hogy a Gyurcsány-csomag most „átcsúszott” elemei is alkotmánysértőnek bizonyulnak, amennyiben a korábbitól eltérő logika mentén támadják meg őket.

A konjunktúra hátán

Alkotmányos mérce


Az Alkotmánybíróság többségi határozata szerint az „elvárt adó” a társasági adóalanyok nyereségét adóztató jövedelem típusú adó, amelynek szabályozása során a törvényalkotót köti az Alkotmány közteherviseléssel kapcsolatos előírásából és az Ab korábbi határozataiban már megfogalmazott követelményekből levezetett alkotmányos mérce. A testület szerint az „elvárt adó” nem áll közvetlen összefüggésben az adófizetésre kötelezett adóalanyok tényleges jövedelmi-vagyoni viszonyaival, ezektől függetlenül ír elő ténylegesen meg nem szerzett jövedelem után adófizetési kötelezettséget.
A testület szerint az „elvárt” jövedelmet adóztató adó olyan megdönthetetlen törvényi vélelem, amellyel szemben a törvényalkotó nem tette lehetővé az ellenbizonyítást.

Nem tart attól Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője, hogy komoly gondot okozna a költségvetésnek az Alkotmánybíróság által megsemmisített adótörvények okozta kiesés. Úgy fogalmazott, „szent meggyőződése”, bár ezt bizonyítani nem tudja, hogy már a 2007-es költségvetés, ha csupán eredeti formájában megvalósult volna, önmagában is közelebb hozta volna a költségvetési hiány oly áhított csökkenését.

Hegedűs Miklós véleménye szerint a Brüszszelben benyújtott konvergenciaprogram is nyilván számolt azzal, hogy a gyorsan meghozott új törvények egy részét az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezi. Arról nem is szólva, hogy az ilyen, korábban sosem volt, ráadásul meg sem valósult adókat nagyon nehéz számszerűsíteni, vagyis maga a pénzügyi kormányzat sem tudhatja pontosan, hogy mi is esett ki valójában a bevételi oldalon.

Az „adófronton” tavaly megindított offenzíva idején még 2,2–2,5 százalék közé becsülte a Pénzügyminisztérium az idei növekedést. Ha a mostani európai konjunktúra tartósan érvényesül, akkor a GKI számításai szerint inkább háromszázalékos növekedés várható erre az esztendőre.

Az infláció is magasabb lesz a tervezettnél ennek nyomán, ez pedig a költségvetés számára inflációs többletbevétellel kecsegtet. Eközben a szigorú megtakarítási politika a kiadási oldalt lényegében stabilizálta.

Hegedűs Miklós szerint tehát nem kell attól tartani, hogy az Alkotmánybíróság adótörvényeket megsemmisítő döntései nyomán „kieső” bevételeket feltétlenül pótolni kellene. Persze erről májusban, az első negyedévi költségvetési számok ismeretében lehet majd többet mondani – tette hozzá.

Komolyan venni a törvényt

Úgy is feltehetjük a kérdést, hogy ha mégsem igazolódik be a konjunkturális várakozás, akkor hol lehet behozni a kieső bevételt. Erre Hegedűs Miklós azzal a „tanáccsal” szolgál, hogy ha például a kormány következetesen végigvinné a már elfogadott és alkotmányosnak talált jogszabályok végrehajtását, akkor megtalálná a forrásokat.

Elég itt például a színlelt szerződések ügyére utalni, amelyek a színészek és újságírók körében már eddig is komoly jövedelmi átrendeződésekhez vezettek. Ha ezt bátran és következetesen kiterjesztik a gazdaság egészére, akkor az a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője szerint 100 milliárdos többletbevételt eredményezhet.

De további tartalékok vannak az eltitkolt jövedelmek terén is. Könnyen belátható, hogy a szürke és a fekete gazdaság ellen a törvények komolyan vételével történő fellépésnek nagyobb társadalmi támogatottsága lenne, mint annak, ha újabb adótörvényeket próbálnának elfogadtatni.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.