Az egész 1998-ban kezdődött, az előző S80-assal. Az volt az első Volvo, amely megpróbált kilépni a kockaorr-téglatest formából. Bátor arcot és izmos vállat növesztett. Aztán szép lassan ez az arc vált az új Volvo-design példaképévé. A kisebb Volvók a nagy testvér orrával és adottságaival születtek újjá. 2006-ra a kör bezárult, minden autó megújult, ismét elérkeztünk az ötletadóhoz, megint a nagy Volvónak kellene valami mást felmutatnia.
Patrick Le Quément, a Renault vezető dizájnere egyszer azt mondta, egyáltalán nem baj, ha egy márka összes modelljén már messziről érződik, hogy ugyanahhoz a klánhoz tartoznak. Csak legyen meg mindegyik autónak az önálló tudata, akkor minden rendben. Le Quément okos és elismert ember a szakmában, de ezt az egységes márkaarculatos gondolatát sokan nagy marhaságnak tartják. A Volvo az a cég, mely tökélyre fejlesztette az azonos márkaidentitás fogalmát.
Csak az a kár, hogy az S80-assal nem új irányt nyit, hanem az S40-es finomkodó formáját viszi tovább. Aki száz méterről összekeveri a két autót, az vagy nem lát, vagy hazudik. Ordít a különbség: az S40-es tömzsi, az S80-as elegánsán elnyúló. Szemből nem érződik rajta a korábbi nagy Volvo magabiztos szélessége, ez talán az alak leggyengébb pontja. Az új lámpa, hűtőrács és lökhárító finomkodása nem kellene rá, arca karakteresebb lehetne. De így klappol az egységes márkaarculat.
Miért kell 315 lóerő?
Egyszer minden ember életében eljön az a pillanat, amikor Porschéra vágyik. A sors fintora, hogy fiatalon, amikor az ember megérdemelne egy 911 Carrerát, csak olajsejk sarjaként telhet rá neki. A vagyon a korral nő, ezért vesznek ősz halántékú, pocakos ötvenesek annyi 911-est. Kár azért az autóért.
Egy Volvo-pilótának megvan a magához való esze, az ilyen mindig is higgadt szellemű, megfontolt cselekedetű emberként volt ismert. A kor, a halál szele rá is hat, őt is megérinti a vágy, hogy egyszer beszerezzen egy Porschét. De ő ehelyett megveszi a legerősebb motorral az S80-ast. A 315 lóerős, V8-as vadállatot.
Ilyet még nem láttunk
Kéretik nem röhögni, a V8-as motor egy Volvóban is vadállat. Döbbenet, ami hang ebből az autóból kijön. Ez nem a V8-as motortól szokatlan, hanem a Volvótól. Indításkor felhörög, de alapjáraton némán ketyeg és kiegyensúlyozottan forog. Aztán padlógáz, megrázza magát, lüktetve ordít, és megborzolja a mellkasom szőrszálait.
Csak hogy ne legyen baj, az erő Haldex-rendszerű összkerékhajtáson keresztül érkezik a négy kerékhez. Ez nem állandó hajtású, mint a vetélytársaké. Csak akkor küld erőt hátra, ha az elsők elvesztik tapadásukat. Ezt a rendszert érdemes a többi S80-asnál is megrendelni, áldásos hatású. No persze ettől sem lesz sportautó az S80-asból.
És attól sem, hogy állíthatjuk a kormányrásegítést. Lehet kemény és könnyű, sportos vagy komfortos. Gyakorlati különbség nincs közöttük, a sportos állás sem teszi nagyon gyors utazóautónkat a kanyarok királyává.
De lényegi különbséget érezni az előző S80-as és e között. Mindkét autó szép, nagy, elegáns, de sportos beállítottságú vezető ebben érzi magát otthonosabban, a kényelempártiaknak meg mindegy, úgysem észlelik a különbséget. Ők majd ezt a négy számot hajtogatják: 6,5, 250, 315, 440. Gyorsulás százra, végsebesség, lóerő és nyomaték. Mást nem is kell tudni, az autó eladja magát a nép előtt.
Biztonságos?
Egy Volvo nem lehetne Volvo, ha a biztonsági fogalomkör nem töltene ki hosszú oldalakat a prospektusban. Az S80-as karosszériája szuperbiztonságos, nagyon merev. A ráfutásos baleseteknél a fejtámla előrelendül a fejjel, aztán vissza. Puha légzsák véd minden irányból, ha már törik a kasztni. Ezek mind-mind megszokott mechanikus eszközök, amelyeknél sokkal érdekesebbek a baleset elkerülésére, kivédésére született extrák. Mert a Volvo úgy gondolja, az öt csillag az Euro–NCAP törésteszten szépen hangzik, de nem elég.
A leghasznosabb és leglényegesebb a távolságtartó tempomat. Csak be kell állítani, hogy 140, és az autó ennyivel megy tűzön-vízen át, amíg egy lassabb jármű elénk nem ér. A gép illedelmesen fékez, betartja a követési távolságot, majd kivárva a lassú autó távozását magától visszagyorsít 140-re. És ha közben figyelték a kezem, lábam, nem csaltam, nem értem semmihez.
Az új S80-asba építettek veszély-előrejelzőt, ami piros lámpát villogtat előttünk a szélvédőn, ha úgy érzékeli, hogy az előttünk lévő mindjárt balesetet okoz. A rendszer kissé még hisztis, előrejelzése többször oktalan, de kedves gesztus tőle, hogy ő is nézi az utat.
A BLIS holttérfigyelő ennél hasznosabb találmány, a tükörben megjelenő fény jelzi, hogy autó van mellettünk, hiába nem látom a tükörben. Teljesen felesleges, de nagyon jól hangzik a szívhangérzékelő, ami azt hivatott jelezni, ott felejtettünk-e valami élő személyt a hátsó ülésen.
Ez az autó él, körülvesz, magába fogad, vigyáz rám még akkor is, ha 315 lóerős, és olykor vadállati hangon ordít. Ilyen a svédek csúcsteljesítményű limuzinja.
vezess.hu
Váltás a NER-kommunikáció csúcsain: Balásy Gyula mellé beszállt a milliárdos igazgatónő
Az új társügyvezető a kiszervezett munkák révén közel ötmilliárd forinttal gazdagodott az elmúlt években.
