Üzleti tippek

Romlottak a kiscégek esélyei

A január végén kiírt pályázatokat már az első két hétben négyszázezren töltötték le az internetről; az ország várja az esélyt, mondta a kormánybiztos. De a kisvállalatok többségének esélyei romlottak.

Némi csalódottság is tapasztalható volt a GOP-pályázatok első körének kiírását követően. Ahogy az EU Pályázati Központ gyorstanulmánya fogalmazott: 2007-től a kkv-k számára soha nem látott szigorított kritériumok mellett rendkívül alacsony forrás áll majd rendelkezésre fejlesztéseik támogatására.

Ráadásul a korábbi pályázatok vissza nem térítendő támogatást jelentettek, most pedig a tervek szerint a visszatérítendő és a „grátisz” aránya 60:40 százalék lesz. Más szóval éppen az a kkv-kör szorulhat ki a pályázatokból, amely az elmúlt három évben a GOP (Gazdaságfejlesztési Operatív Program) elődjéhez, a GVOP-hoz (Gazdasági Versenyképesség Operatív Program) beadott pályázatok 91,5 százalékát képviselte.

Nem enyhül a szigor

Hol a garancia?


A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség koncepciója szerint a pénzek elosztásakor az átláthatóság jelenti a legfőbb garanciát. Utólag minden jegyzőkönyv megtekinthető lesz, vagyis a vesztes pályázók megnézhetik, miért nem nyertek. Minden bírálóbizottságban lesz legalább egy külső szakértő, akit véletlenszerűen fognak kisorsolni. Parlamenti ellenőrző bizottság is létrejött, paritásos alapon, de végez ellenőrzéseket a Pénzügyminiszté- rium, a KEHI, és az Európai Unióból is rendszeresen érkeznek ellenőrök.

Megkérdeztük dr. Novák Csabát, az NFÜ Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) Irányító Hatóságának főigazgatóját, mi a magyarázata annak, hogy a kkv-k csak a korábbinál szigorúbb feltételek mellett juthatnak pályázati forrásokhoz. Válaszában leszögezte: a GOP vissza nem térítendő támogatással a kkv-k már bizonyított, sikeres múltra visszatekintő, növekvő és a további növekedést vállaló körét célozza meg. Azt tehát, amely a leginkább reményt ad a Lisszaboni Stratégiában megfogalmazott fő célok elérésére: a foglalkoztatás bővítésére és a növekedésre. Mint mondta, növekvő kis- és középvállalkozások tudják a magyar gazdaság duális szerkezetét érdemben megváltoztatni, növekvő kis- és középvállalkozások tudnak a hazánkban megtelepedett multinacionális vállalatok hosszú távú stratégiai beszállítóivá válni, és ők fognak emellett számottevő foglalkoztatási lehetőségeket teremteni.

A vállalkozóktól a vissza nem térítendő támogatásért cserébe megkívánt növekedési paramétereket a gazdasági környezet figyelembevételével, tényadatokon alapuló adatbázisokból számították ki. Az említett „szigorral” kapcsolatban azt is elmondta a főigazgató, hogy a pályázati pénzek nem járnak automatikusan: ez az uniós polgárok és magyar adófizetők pénze. Éppen ezért az adott támogatás fejében elvárható, hogy a következő 3–5 évben a pályázó hozzátegyen az ország versenyképességének növekedéséhez.

A gépek maradnak

Három–öt év a türelmi idő a pályázatokban előírt növekedési és munkahely-teremtési feltételek teljesítésére. Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos elmondta az Üzlet & Sikernek, hogy a türelmi idő lejártát követően megvizsgálják a pályázati nyertesek teljesítményét, s ha az rosszabb a vállaltnál, a jegybanki alapkamat kétszeresével számított büntetőkamattal kell visszafizetniük a pénzt, akárcsak egy hitelt.

Ugyanakkor a vissza nem térítendő támogatás utólagos hitellé alakítása nem érinti a beruházásokat, vagyis a vásárolt gépeket, berendezéseket, termelőeszközöket nem kell visszaszolgáltatni. Így végső soron a gyengén teljesítő vállalkozások sem járnak rosszul, s az általuk visszafizetett pénzt mások ismét megpályázhatják. A kormánybiztos szerint ezzel a szisztémával az adófizetői közérdek és a vállalkozók magánérdeke szinkronba kerül.

Január 30-án kiírt GOP-pályázatok


2.1.1/A: Mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztése
2.1.1/B: Komplex vállalati technológiai fejlesztésre kkv-knak
2.1.1/C: Komplex vállalati technológiai fejlesztésre beszállítóknak és exportorientált vállalkozásoknak
2.1.2/B: Munkalehetőséget teremtő komplex beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben a kis- és középvállalkozások számára
2.1.2/C: Munkalehetőséget teremtő komplex beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben a beszállítók és az exportorientált vállalkozások számára

A GOP-pályázati kiírások ütemezése

Március vége
1. prioritás: vállalati K+F-pályázatok
2. prioritás: regionális szolgáltató központok, induló beruházások támogatása; minőségirányítási rendszerek
3. prioritás: ipari park

Május vége
1. prioritás: pólushoz kötött programok
2. prioritás: vállalati folyamatmenedzsment, e-kereskedelem
3. prioritás: hálózati infrastruktúra, logisztika
4. prioritás: mikrofinanszírozás, garancia


Igaz, ez kultúraváltást igényel – jegyezte meg Bajnai Gordon –, de ezt aligha lehet elkerülni. A 8000 milliárd forint ugyanis olyan hatalmas összeg, amely már önmagában is arra ösztönözhet, hogy a piaci érvényesülés helyett az államból akarjunk megélni. Ezt a magatartást jól ismeri a nemzetközi szakirodalom, úgy hívják: járadékvadászat. Ennek elkerülését a kormányzat felelősségének tartja a kormánybiztos.

Internetes „pénzautomata”

Attól nem tart Bajnai Gordon, hogy a közzétett szisztémával csak a tőkeerős cégek juthatnak támogatáshoz. Biztosra veszi, hogy ha valaki megnyeri a pályázaton a szükséges 30 százalékot, s hozzáteszi a maga húsz százalékát, akkor a bankok versenyezni fognak azért, hogy a maradék ötvenet meghitelezhessék. „Húsz százalék önerő alatt pedig nincs miről tárgyalni, hiszen ennek hiányában nem beszélhetünk közös kockázatvállalásról.”
Írtak ki pályázatot 1–5 milliós támogatási összeggel is. Mégpedig olyan konstrukcióban, amelyhez nem kell nagy saját erő. Ráadásul az ötmillió alatti pályázatoknál normatív alapon jár majd a pénz, vagyis a jelentkező az interneten letölt egy kérdőívet, választ ad a kérdésekre, és a rendszer azonnal visszajelzi, hogyha jogosult, elnyerte az összeget. Ebben a körben nincs bírálóbizottság, sem szubjektív pontozás. Más szóval, ez a szisztéma kifejezetten a mikrovállalkozásokat segíti.

Ehhez dr. Novák Csaba még annyit tett hozzá, hogy a nem növekedés-orientált, ugyanakkor a munkahelymegtartásban különösen fontos szerepet játszó családi vállalkozásokat eltérő feltételek mellett, 2007 második felétől meginduló hitel-, tőke- és garanciaprogramok fogják támogatni, ugyancsak az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében.

Elmaradott térségek

A pályázatok jelentős része a hátrányos helyzetű kistérségekre is fókuszál. A januárban meghirdetett harmincegymilliárd forintból kilencmilliárd forintot például úgy lehet elnyerni, ha a pályázó a 95, hátrányos helyzetű magyar kistérség egyikében ad munkát. Nem a cég székhelye számít, hanem a beruházás helyszíne, vagyis az a terület, ahol munkahelyet teremt.

Emellett a hátrányos helyzetű kistérségekre az ÚMFT-ben önálló pályázati ablakot nyitottak elkülönített forrással, így enyhébb feltételek mellett magasabb, 40 százalékos maximális támogatási arányt érhetnek el a pályázók. A pályázati felhívások folyamatosan letölthetőek az internetről a http://www.magzrt.hu oldalon.

Igaz, ebben a konstrukcióban visszatérítendő források szerepelnek, vagyis az állam csak hitelt, tőkét és garanciát ad, viszont jóval enyhébbek lesznek a belépési feltételek, mint például a növekedési kényszer. A tapasztalatok szerint egy forint állami hitelgarancia tíz–tizenkét forint szabad forrást hozhat, vagyis az erre szánt százhetvenmilliárd jelentős élénkülést gerjeszthet a kisvállalkozások körében.

Jó tudni


A pályázaton elnyert vissza nem térítendő támogatásból vásárolt eszközöket akkor sem kell visszaszolgáltatni, ha az előírt növekedés elmaradása miatt utóbb a pénz visszafizetésére kényszerül a cég.

Több kereskedelmi bank jelezte, hogy az EU-támogatást és ezzel állami garanciát elnyerő cégeknek kedvezményes hitelkonstrukciót dolgoz ki a projektek megvalósulásához hiányzó további összeg folyósítására.

Késésben a gazdasági tárca

Aggályainak adott hangot február közepén a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) kezelésében lévő operatív programok előkészítetlensége miatt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). A közlekedési és az energetikai beruházásokhoz 2013-ig összesen négyezer milliárd forint támogatás igényelhető, de a hatékony felhasználáshoz a tárcának kell adnia mind a stratégiai, mind az operatív hátteret. Az NFÜ szerint egyrészt nincsenek meg a közlekedés és az energetika 2007 és 2013 közti fejlesztéseit megalapozó stratégiák, s a szaktárca késésben van a megújuló energiák és az energiahatékonyság kérdéseit rendező átfogó energiastratégia kidolgozásában is. A „hiányos tervezés és a nem pontosan körülhatárolt projekttartalom miatt” már a kohéziós alap forrásaiból folyamatban lévő közúti és vasúti beruházásoknál is jelentős a késés, a költségtúllépés. Újabb gondokat vetít előre, hogy a közlekedési operatív program (KözOP) nagyprojektjeinek listája túltervezett, és a beruházások gyenge előkészítettsége veszélyezteti a 2007–2008-ra rendelkezésre álló források lekötését.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.