Üzleti tippek

Népszerűtlenek a valóságshow-k és a kulturális műsorok

Egy európai kutatás szerint Magyarországon kiugróan sokan választják a kereskedelmi televíziókat a köztévék rovására. A magyarok az államra bíznák annak meghatározását, milyen típusú műsorok mehetnek adásba, és milyenek nem.

A Népszabadság által idézett friss nemzetközi kutatás összehasonlíthatóvá teszi a hazai és az európai tévénézési szokásokat. A legszembeötlőbb különbség a kereskedelmi és a közszolgálati tévék megítélése között van. Európában is népszerűbbek a profitra hajtó csatornák, csakhogy a differencia alig hatszázalékos (37 százalék 31 százalék ellenében). A közép-európai átlag már mást mutat: a nézők fele kereskedelmitévé-párti, és csak minden harmadik jelölte be a közszolgálatit. A magyarországi felmérés még ennél is drasztikusabb képet mutat: a köztévék 16 százalékos népszerűsége eltörpül a kereskedelmi tévék 69 százaléka mellett.

A demokráciák fejlődésének eltérő volta lehet az oka egy másik markáns különbségnek is. A megkérdezettek többsége Európa-szerte úgy véli, hogy a nézői véleményeknek kell alapvetően befolyásolniuk, milyen típusú műsorok mehetnek adásba, s miket kell hanyagolni. Idehaza többen vannak azok, akik szerint a szelektálás kormányzati vagy hatósági feladat, és a nézői szempontok csak a második helyen állnak.

Vannak persze hasonlóságok is a nemzetközi és a magyar műsorfogyasztásban. Mindenütt a filmeket kedvelik a legjobban (férfiak és nők átlagában nálunk is), majd a hazai sorrend: hírműsorok, sport, humor, természetfilmek és sorozatok. A sereghajtók: a valóságshow-k (amelyek valóban kikoptak a képernyőről az elmúlt évben) és a kultúrális-művészeti műsorok. Ez utóbbi esetében csekély vigasz, hogy az összeurópai lista vége is megegyezik a hazaival, ott a megkérdezettek csak négy (idehaza alig három) százaléka jelölte meg kedvencének ezt a tematikát.

A felmérésből kiderült még valami: úgy tűnik, a nézői szokások egyáltalán nem indokolják, hogy Európa-szerte egyre terjednek a tévéműsorokban az SMS-szavazások. A megkérdezetteknek ugyanis csupán a negyede mondta a kontinensen és itthon is azt, hogy alkalmanként küld egy-egy (nem mellesleg persze zömében emelt díjas) üzenetet, miközben nagyjából kétharmaduk még soha nem kapott kedvet, hogy mobiljáról SMS-ezzen a képernyőn kiírt számra.

A UPC megbízásából a felmérést a Research International 13 országban (Hollandia, Írország, Németország, Franciaország, Ausztria, Svájc, Belgium, Lengyelország, Románia, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország), több mint 6000 tévénéző megkérdezésével végezte.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik