Üzleti tippek

Az ORTT már vizsgálja az új médiatörvény-tervezetet

admin
admin

2006. 11. 08. 07:43

Benyújtotta a médiatörvény helyébe javasolt új jogszabály tervezetének végső változatát az erre felkért szakmai grémium az Országos Rádió és Televízió Testületnek (ORTT). Az MTI úgy tudja, hogy ötvenmilliárd forintnyi éves juttatásból kellene gazdálkodni a médiumoknak.

Az MTI információja szerint a közeljövőben kezdi tárgyalni az anyagot az ORTT, amely a közszolgálati médiumok működésének részletes szabályozását egy később kidolgozandó külön törvényre bízná. A tervezet szerint összesen ötvenmilliárd forintnyi éves juttatásból kellene gazdálkodni a hatályba lépés utáni első naptári esztendőben a médiumoknak, ez az összeg pedig évente a jegybank által megállapított infláció mértékében emelkedne.

Az elektronikus médiaszabályozásról szóló törvény tervezete „államtól független országos közszolgálati műsorszolgáltatásokkal” és továbbra is három intézménnyel – a Duna Televízióval, a Magyar Rádióval és a Magyar Televízióval – számol, ám ezeket tulajdonosi képviselőként egyetlen közalapítvány felügyelné.

Az általános tematikájú csatornáknak évi műsoridejük több mint felét európai, minimum harmadát magyar nyelven vagy hazai alkotások alapján készült műveknek kellene kitöltenie; legalább tíz százalék a független alkotások minimális aránya a tervezet szerint, míg a nem szakosított médiumok számára tévék esetében húsz, rádióknál tizenöt percnyi egybefüggő híradást írna elő főműsoridőben.

A három médiakuratórium helyébe lépő Országos Közszolgálati Műsorszolgáltatási Tanács kilenc – újra nem választható – tagját egyetlen szavazással választaná meg a parlamenti képviselők kétharmada, többségüket, öt főt, a parlamenti frakciók jelölőtestületének indítványa alapján.

A mostani kuratóriumi rendszert idézi, hogy egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a Magyar Rektori Konferenciával közösen, egyet – konszenzussal – a katolikus, a református, az evangélikus egyház és a zsidó hitközségek, egyet az országos kisebbségi önkormányzatok és a határon túli magyar szervezetek, egyet pedig az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldala ajánlana.

A tanács elnökét, aki egyszer újrázhat a poszton, maguk közül, két évre választanák a tagok; ez a testület volna felelős azért, hogy meghatározza a havi részletekben érkező állami apanázs intézmények közötti felosztását, mégpedig úgy, hogy annak legalább öt százalékából tartalékot képezzen.

A három – a közalapítvány tulajdonában lévő, egyszemélyes, zártkörű, nonprofit részvénytársaságként működő – közmédium élén öttagú igazgatótanács állna. Ebben az elnök, szakmai és gazdasági helyettese, valamint a közalapítvány tulajdonosi testületének két kinevezettje kapna helyet.

A kuratóriumba választottak felelőssége kapcsán a tervezet azt javasolja: azok, akik tudtak róla – vagy az általában elvárható gondosság esetén tudniuk kellett volna – hogy az adott részvénytársaság érdekeit nyilvánvalóan sértő döntést hoznak, korlátlanul és egyetemlegesen feleljenek az okozott kárért.

A szuperkuratórium mellett 12 tagú programtanács működne „a társadalmi megrendelést tartalmazó műsorpolitikai elvárások elkészítésére”, valamint az elvárások teljesülésének ellenőrzésére. A javaslat, a már meglévő közszolgálati adók mellett, nevesíti a Magyar Televízió „hármas”, parlamenti csatornáját is, amely az MTV anyagi nehézségei miatt nem indult el mindeddig.

A kereskedelmi médiumok tulajdonosai korlátlan számú rádiót vagy televíziót működtethetnének egy-egy vételkörzetben, amíg nem minősíti őket jelentős véleményformáló erővel rendelkező társaságoknak a médiahatóság; noha ehhez húsz százalékos évi átlagos közönségarány szükséges, már ennek háromnegyedét elérő ráta esetén határozhat így a testület a cég szomszédos piacokat befolyásoló képessége alapján.

Az előterjesztés elfogadása esetén kettéválna a médiahatóság: az ORTT a pályáztatási és a műsorszolgáltatási díjakkal kapcsolatos ügyekkel, valamint a piaci koncentráció elleni fellépéssel foglalkozna, míg a műsorszolgáltatók lajstromozásában, a szabálytalanságok megállapításában és szankcionálásában az Országos Rádió és Televízió Felügyelet (ORTF) volna illetékes.

Az e fórum mellé rendelt szaktestület figyelmeztetéssel és bírsággal sújthatná a pártatlanság szabályai ellen vétőket, míg az ORTF legvégső esetben műsorszolgáltatási jogosultsága visszavonásával, az adó vagy üzemeltetője nyilvántartásból törlésével is szankcionálhatja a jogsértéseket.

Az ORTT tagjainak választására két verziót tartalmaz az MTI értesülései szerint az előterjesztés: az egyik alapján a frakciók delegáltjaiból álló bizottság jelöltjeiből választana a parlament egyetlen szavazással hét évre hét tagot, akik nem visszahívhatóak, és csak egyetlen ciklusban tölthetik be a tisztséget; ők maguk közül választanának két évre elnököt.

A másik elképzelés szerint továbbra is a képviselőcsoportok jelölnének négy évre oly módon, hogy minden képviselőcsoportnak legyen delegáltja, az elnököt – az államfő és a miniszterelnök jelölése alapján – szintén a parlament választaná.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. február 26.
A Microsoft informatikai világcég magyarországi székháza az egykori óbudai Gázgyár területén létesült Graphisoft parkban, a főváros III. kerületében.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.