Tudta-e…?
A kommunikációs szakterületen a favorit felsőoktatási intézménynek a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kara (magyarán a Külker), a Corvinus Egyetem (magyarán Közgáz) marketinges képzése és az International Business School számít.
Csak a nevesebb egyetemek marketing szakirányán évente körülbelül 700-an végeznek, miközben a cégek nagy részénél a marketinges pozíciók többségét fiatalok töltik be.
Egy mai pályakezdőnek nem árt tehát elszántnak lennie, ha a reklám vagy akár a média és a marketing világában akar elhelyezkedni. A 90-es években ezeken a területeken álomkarriert lehetett csinálni, hiszen a rendszerváltás után szinte a nulláról épültek fel. Mindehhez jött, hogy a rohanó élettempó, a sok éjszakázás leginkább az új iránt amúgy is fogékony fiataloknak feküdt, így nagyrészt ők kerültek az alakuló ügynökségek és a média véráramába. Sokak szerint a korábbi évek valószerűtlenül gyors előrejutási lehetőségeihez képest éppen ez a mostani helyzet tekinthető normálisnak. A huszonéveseket viszont ez okkal frusztrálhatja.
Médiás aranykor
Az elmúlt 16 évben a médiapiacra a legnagyobb hatást valószínűleg a két kereskedelmi televízió 1997-es indulása tette. A csatornák rengeteg, nagyrészt fiatal munkatársat szívtak fel a média legkülönfélébb területeiről. Ráadásul a kialakult vákuum miatt a távozó szakembereket is pótolni kellett, így aki akkoriban jókor volt jó helyen, az rendkívül gyorsan tudott feljebb lépkedni a ranglétrán.
„Óriási mázlink volt, mert éppen abban az időszakban végeztünk, sem előtte, sem utána nem voltak ilyen jó lehetőségek” – emlékszik vissza az aranykorra Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója, aki a kereskedelmi csatorna indulásával a Fókusz főszerkesztője lett. A programigazgató szerint most is lehet karriert csinálni, de már nem érdemes 30 év alatt menedzsmenttagságról álmodozni.
A tévéknél egyébként tipikus jelenség, hogy szinte minden jelentkező képernyőn akar szerepelni, s ez érthető is, viszont az egyéb televíziós munkalehetőségeket tekintve szinte egyáltalán nincsenek képben. A kommunikációs képzések elszaporodása következtében annyian jelentkeznek a különféle televíziós csatornákhoz, hogy a pályakezdőket egyes műsorokban mindenféle fizetség nélkül alkalmazzák, akár hosszú hónapokon keresztül is. Ezzel egyidejűleg a speciális igényt kielégítő, a gyakorlati időre is jövedelemmel kecsegtető szakmédiumoknak lasszóval kell fogniuk a jelentkezőket.
Cégautós álmok
„Pályakezdőket interjúztattam, és megdöbbentem, amikor mondták, hogy fél éven belül előrelépést képzelnek el, két éven belül pedig már marketingvezetők szeretnének lenni” – mondja Szak Zsuzsanna, az Egyesült Vegyi Művek (EVM) Rt. 28 éves marketingvezetője. Szerinte a mostani végzősök egészen mások, mint ők voltak: ők nem restelltek megpályázni egy asszisztensi pozíciót sem. „Egy kutatás szerint, amikor pályakezdőket kérdeztek arról, hogy mit várnak az első munkahelyüktől, akkor a hatodik helyen a céges autót említették” – mond egy másik példát Grábler Eszter, a Nestlé senior médiaspecialistája.
Szak Zsuzsanna mindezeken túl azt is gondnak tartja, hogy sok fiatal csak azt tekinti eredménynek, ha valamelyik FMCG-multihoz juthat be. „Miközben nálunk, az EVM-nél például sokkal nagyobb a szabadság, mint egy multinál – érvel a marketingvezető. – Igaz, szűkösebb anyagi lehetőségek között, de van saját termékfejlesztésünk, adaptálások helyett pedig sok mindent mi találhatunk ki.”
Mindez egybevág a karrier-tanácsadó cégek tapasztalatával. Az azt mutatja, hogy a frissen végzett marketingeseknek szinte nincs rálátásuk a munkaerőpiacra. Sokan csak azért választják a marketing szakirányt, mert az jól hangzik. A felsőoktatásban túlképzés alakult ki, az egyre-másra induló képzések megpróbálták meglovagolni a marketingesek iránt korábban megnövekedett keresletet. A rengeteg végzőshöz viszonyítva azonban mostanra már kevés az üres pozíció. Grábler Eszter szerint is meglehetősen nehéz a fiataloknak ügyféloldalon előrejutni, mert ezen a területen szinte már csak „kihalásos” úton lehet pozíciót szerezni.
A munkaadók nem válogathat(ná)nak az egyes felsőoktatási intézmények között, de a gyakorlatban igenis létezik a felsőoktatási intézményeknek egy szóbeliségen, illetve tapasztalatokon alapuló prioritási sorrendje, amit a felvételnél figyelembe vesznek. Nem azon van a hangsúly, hogy az intézmény fizetős-e vagy sem. Inkább az a lényeges, hogy milyen a megítélése, esetleg milyen tapasztalatai vannak a cégnek az adott intézményben diplomát szerzett jelöltekkel, kollégákkal kapcsolatban.
Hasonló egyébként a helyzet a pr területén is. Tíz évvel ezelőtt csak egy-két helyen lehetett pr-t tanulni, manapság pedig sorra nyílnak a különféle gyorstalpaló pr-pinceiskolák. „Friss diplomásból sok van, de kellően tapasztalt kollégát gyakran fejvadász segítségével sem könnyű találni” – említi Varga Mónika, a Morpho Communications account managere.
Reklámos páros
Rosenkranz Klaudia és Tóth Andrea, 25 évesek
Saatchi & Saatchi, copywriterek
Rosenkranz Klaudia már a gimnáziumi éveiben is olyan állást képzelt el magának, mint a jelenlegi, bár akkor még nem tudta, hogy ilyen egyáltalán létezik. Tóth Andrea lelki szemei előtt sem a reklámszakma lebegett, csak annyit tudott, hogy nem egy csendes irodában kuporgva és unatkozva akarja leélni az életét. A két lány a Külkereskedelmi Főiskola reklám szakirányán botlott egymásba. Együtt vettek részt a Magyar Diákreklám-versenyen is, megnyerték, s azóta elválaszthatatlanok.
Pályájukat a Lowe GGK-nál kezdték, folytatták a Greynél, s jelenlegi munkahelyükre, a Saatchi & Saatchihoz is párban érkeztek. Elmondásuk szerint a közös munka azért nagyon fontos, mert aki jó reklámot akar készíteni, annak közben jól is kell éreznie magát. Ők ketten egy hullámhosszon vannak, már szavak nélkül is megértik egymást, így hatékonyan tudnak együtt dolgozni.
Az elmúlt években több díjat is nyertek, összesen három Ezüst Penge, egy Bronz Penge, egy Hipnózis Bronz és egy Epica Finalist a mérlegük. „A díjak azért fontosak, hogy objektíven is meg lehessen ítélni a munkánkat. Személy szerint sokkal büszkébb vagyok arra, ha felhív valaki, akinek a véleménye fontos számomra, és gratulál, mert szerinte egy tök jó reklámot találtam ki” – mondja Rosenkranz Klaudia.
Áttörés a Big Brotherben
Lóránt Gergely, 28 éves
TV2, marketing- és pr-vezető
A jogi tanulmányok nem nyerték el Lóránt Gergely tetszését, ezért inkább a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján kezdett közgazdásznak tanulni, mondván, ez még bármire jó lehet. Mindeközben maszek cége útját is egyengette, 18 éves korában ugyanis egy streetballbajnokságok szervezésével foglalkozó vállalkozást alapított. Jól ment az üzlet, még alkalmazottjai is voltak, a sikerek ellenére mégis többre vágyott. „Azt gondoltam, hogy ha nem akarok egész életemben kispályás maradni, akkor váltanom kell” – idézi fel a fordulópontot jelentő döntését.
Ennek jegyében került 2000-ben a TV2-höz, ahol eleinte program-marketingmenedzser volt, majd az Interaktív Kft. értékesítési és marketingvezetője lett. Az igazi kiugrási lehetőséget a Big Brother jelentette számára, őt választották ugyanis a valóságshow marketingvezetőjének. Érdemei elismeréseképpen két év után a csatorna marketing- és pr-osztályának vezetését is rábízták.
„Manapság ha valaki 30 éves kora alatt nem kerül helyzetbe, már nem sokat remélhet. Még én is csodálkozom magamon, hogy ennyire karrierista lettem” – fogalmazza meg karakteres véleményét a marketing- és pr-vezető, aki azt vallja, hogy ha az ember munkára adja a fejét, akkor vagy vegye komolyan magát, vagy inkább ne is csináljon semmit.
A specialista
Grábler Eszter, 28 éves
Nestlé, senior médiaspecialista
Világéletében tanár szeretett volna lenni Grábler Eszter, de tervei szertefoszlottak, amikor nem sikerült a felvételije az ELTE angol szakára. Ellenben a Külkereskedelmi Főiskola nemzetközi szakára felvétel nélkül bejutott, bár jó ideig még nem tudta, hogy milyen területen kezdjen dolgozni. A főiskola végeztével szeretett volna valamelyik kereskedelmi tévécsatornánál elhelyezkedni, de próbálkozásait nem koronázta siker, így a JWT médiaosztályán állt munkába mint médiaasszisztens.
Már az elején mély vízbe dobták, felettese ugyanis szabadságra ment, s ő egy hónapos „tapasztalattal” magára maradt öt nagy ügyféllel. „Murphy persze dolgozott, és már az első nap nem várt dolgok történtek” – idéz fel egy kezdeti kellemetlen emléket Grábler Eszter.
Később sikeresen megpályázott egy médiakoordinátori pozíciót a Nestlénél, ahol eleinte meg akarta váltani a világot. Nem is minden eredmény nélkül, mert ügynökségi gyakorlatának köszönhetően jó néhány újítást sikerült elfogadtatnia a vezetőséggel. 2003-ban ezért médiaspecialistának nevezték ki, s a cím elé idén januártól egy senior jelző is került.
Akár ingyen is
Az viszont jó hír lehet a pályakezdőknek, hogy egyes cégek kifejezetten szeretnek pályakezdőket alkalmazni. Ennek egyrészt anyagi okai vannak, hiszen ők kevesebb pénzért jóval lelkesebben dolgoznak, mint egyes idősebb, kiégett kollégák. Másrészt a reklámügynökségeknél, illetve a fiatalabbakat célcsoportnak tekintő vállalatoknál az szól a huszonévesek mellett, hogy ők ismerik igazán korosztályuk állandóan változó feelingjét, kultúráját, jobban érzik, hogy mi a menő.
A megkérdezett szakemberek szerint jobb híján az is megfelelő megoldás lehet, ha a pályakezdők ingyen beállnak egy céghez gyakornokoskodni, a diploma megszerzését sok helyen amúgy is szakmai gyakorlathoz kötik. „Tudomásul kell venni, hogy alulról kell kezdeni a szakmát, hiszen a pályakezdőknek jóformán még a munkahelyi viselkedést is meg kell tanulniuk, ami merőben más, mint a bulis iskolaévek” – vélekedik Szak Zsuzsanna.
A TV2 marketing- és pr-vezetője szerint érdemes tudatosan tervezni a karriert. Hasznos, ha a diákok már a tanulmányaik legelején kiharcolják, hogy annál a cégnél, vagy azon a területen lehessenek, amit célul tűztek ki maguknak. „Nem a diplomák száma, hanem a pályán szerzett tapasztalatok, a munkakörben eltöltött gyakorlat, a rátermettség és a kiépített kapcsolatok számítanak” – mondja Lóránt Gergely. Ő úgy tapasztalta, a felsorolásból az utolsó elem a legfontosabb.
Előfordulhat ugyan, hogy a gyakorlat során a munkaadó csak kihasználja a lelkes aspiránst, de az önéletrajzában legalább már akkor is fel tud mutatni valamilyen gyakorlati tapasztalatot az ifjú szakember. „Nyolc évvel ezelőtt én is gyakornokként kezdtem a szakmát, s a különféle területek között rotálva megismertem több terület működését is a cégen belül” – teszi le voksát a gyakornoki pozíció mellett Harsányi Gábor, az HBO Magyarország kereskedelmi és marketingigazgatója.
Persze az alkalmazó cég számára sem kockázatmentes vállalkozás a nullkilométeres diplomásból marketing-, média- vagy reklámszakembert nevelni. A fiatalok istápolása ugyanis időbe, pénzbe kerül, és semmi garancia nincs arra, hogy miután kitanítottak egy szakembert, az nem megy el kétszeres fizetésért a konkurenciához.
