Üzleti tippek

A bulvárológus

admin
admin

2006. 05. 31. 00:00

A népművelőből lett újságírónak egyetlen év alatt sikerült megfordítania a Színes Bulvár Lap csökkenő eladási számait. Pallagi Ferenc főszerkesztő-vezérigazgató további lehetőségeket is lát a piacban.

Néhány hónappal az 1979-es angliai választások előtt a konzervatívok miniszterelnök-jelöltje, Margaret Thatcher találkozót kért Rupert Murdoch ausztrál médiamágnástól. Az ott elhangzottak pontos részletei azóta sem ismertek, mindenesetre a Murdoch tulajdonában lévő, négymilliós példányszámú The Sun bulvárlap ez után – feladva korábbi baloldali szellemiségét – sorozatban Thatchert támogató cikkeket jelentetett meg. Több politikai elemző szerint is ennek köszönhető Európa első női miniszterelnöke, Thatcher hatalomra jutása.

Nyugaton megszokott, de Magyarországon még nem jellemző, hogy egy bulvárlap deklaráltan képviseljen valamilyen politikai szellemiséget. „Mindenkit meg kell szólítanunk, pártállástól függetlenül. Mi is írunk politikáról, de kínosan ügyelünk arra, hogy a lapot minden szempontból középen tartsuk” – mondja Pallagi Ferenc, a Színes Bulvár Lap főszerkesztője.

Traktor, művház, porcelán

Ajánlatra várva?

A Színes Bulvár Lapot kiadó Híd Rádió Zrt. (akkor még Rt.) 2004-ben már próbálkozott napilapja eladásával. A Dunántúlon napilapokat kiadó, és a HVG Rt. többségi tulajdonával is rendelkező Westdeutsche Allgemeine Zeitung (WAZ) és a Híd Rádió Rt. tulajdonosa között már komoly tárgyalások folytak az eladásról. Akkor a kedvezőtlen mutatók miatt elállt a vételtől a WAZ. Jelenleg azonban már stabilizálódni látszik a – Juventus rádiónak bérbe adott Sztár FM rádiót is magáénak tudó – kiadó helyzete. „Tulajdonosunk pénzügyi befektető, ezért minden jó ajánlatra nyitott” – válaszolja a kiadó eladásáról szóló pletykákkal kapcsolatos kérdésre a főszerkesztő-vezérigazgató.

Középiskolás korában még semmi sem utalt Pallagi Ferenc későbbi médiakarrierjére, hiszen szőlészeti és borászati technikumba járt Sátoraljaújhelyre. A zöldségtermesztéssel, traktorozással eltöltött évek után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem-népművelés szakára nyert felvételt. A tanítást ugyan szerette, de az iskolai lét összességében mégsem vonzotta, ezért a diploma megszerzése után népművelőként állt munkába, először Szentendrén, majd Budapesten. Szakmai újításként arra próbált törekedni, hogy az emberek ne csak a makramé szakkör vagy Korda György-koncert miatt járjanak a művelődési házba, hanem próbálják megoldani a társadalom alapvető problémáit is. „Gondoltam, hogy azokat is kell támogatnunk, akik valóban rá vannak szorulva” – ad magyarázatot Pallagi Ferenc arra, hogy miért nyújtott segítséget a „környék csöveseinek” a művházban.

A főnökei azonban nem nézték jó szemmel ebbéli tevékenykedését, ezért a fővárosi önkormányzat egyik hivatalnoki pozícióját ajánlották neki „előléptetés” gyanánt. A bürokrata lét és a fél nyolcas munkába járás azonban megrémítette, ezért egy ismerőse tanácsára újságírónak szegődött.

A „méltán népszerű” Mestermunka című porcelánipari orgánumnál kezdte pályáját, majd néhány hónap után átment az Esti Hírlaphoz. 1989-ben az akkor induló Mai Nap főszerkesztő-helyettese lett, ahonnan a rendszerváltás után két évvel – 50 munkatársával együtt – kirúgta az újságot kiadó, állami tulajdonú bank újdonsült vezetősége. „Tanulságos volt, mert egy életre megtanultuk, hogy az újság nem a miénk, hanem a tulajdonosé” – emlékszik vissza Pallagi. Az ezt követő években a Népszavánál és a Vasárnapi Híreknél dolgozott.

Blikktúladagolás

Az akkor meglehetősen rossz bőrben lévő Blikk főszerkesztői székébe 1997-ben hívták. A lap értékesített példányszáma ekkoriban csökkenőben volt – éppen 56 ezer példánynál tartott –, hirdetési bevétel tekintetében sem álltak jól, ráadásul a szerkesztőség is „szét volt esve”. 2004-es távozásakor azonban már 270 ezer példány fogyott a bulvárnapilapból. Pallagi szerint eredményeik annak voltak köszönhetők, hogy a Blikket megelőzően nem volt Magyarországon klasszikus bulvárlap. A többi hasonló újság – mint például a Kurir – bulvárelemeket is használt, de alapvetően „értelmiségi struktúrában gondolkodó szeriőz lapok voltak.”

Pallagi Ferenc

1977–1983: népművelő
198–1984: Mestermunka (porcelánipari szaklap)
198–1987: Esti Hírlap, munkatárs
198–1989: Népszava, munkatárs
198–1992: Mai Nap, főszerkesztő-helyettes, vezérigazgató-helyettes
1990–1991: Mai Reggel, főszerkesztő
1992: Mérték Lapkiadó, ügyvezető igazgató
1993–1995: Népszava, lapszerkesztő, főszerkesztő-helyettes
1995–1996: Népszava, felelős szerkesztő
1996–1997: Vasárnapi Hírek, főszerkesztő
1997–2004: Blikk, főszerkesztő
2004–2005: médiatanácsadó, Prága
1998-tól Nap-Kelte, műsorvezető
2005-től a Színes Bulvár Lap főszerkesztője és a lapot kiadó Híd Rádió Zrt. vezérigazgatója


Ehhez jött az is, hogy kitűnő szerkesztőségi csapatot sikerült kinevelnie, s a külső körülmények is kedvezőek voltak. „Tudatosan építettünk például a valóságshow-k által kínált témalehetőségekre” – utal a főszerkesztő sikerük egyik titkára. „Már hét éve voltam a Blikk főszerkesztője, és féltem, ha még maradok két–három évig, ragaszkodni fogok megszokott székemhez” – indokolja távozását Pallagi Ferenc, aki ez után egy éven keresztül egy német kiadó médiatanácsadója volt Prágában.
A tavalyi év elején kereste meg a Színes Bulvár Lap tulajdonosa, hogy legyen a nehéz helyzetben lévő lap főszerkesztője és a kiadó vezérigazgatója. A Blikknél tapasztaltakhoz hasonlóan ennél a lapnál is csökkenő példányszám és hitehagyott szerkesztőség fogadta. Az elmúlt egy év alatt sikerült újjászerveznie a lapot, amely értékesített példányszáma 50 százalékkal – 40 ezerről 60 ezerre – nőtt.

Nagy pénz, nagy bulvár

Tudta-e…?

A nyilvános cégadatok szerint a Híd Rádió Zrt. a Nagy-Britanniához tartozó Kajmán-szigeteken bejegyzett cég, a Radio Bridge Media Holdings Ltd. tulajdonában van.
Pallagi Ferenc neve valójában Szabó Ferenc. Mióta újságírói pályára lépett – egy névazonosság miatt –, édesanyja vezetéknevét használja a médiában.

Pocséknak tartja a lapterjesztést a bulvárlap vezetője, ezért üdvözli a német F-Log, a Ringier Kiadó és a Sanoma Budapest (a Marketing & Media kiadója) által létrehozott, előfizetéses terjesztésre szakosodott céget. „Amennyiben kedvező ajánlattal állnak elő, akkor mi is igénybe fogjuk venni a szolgáltatásukat” – mondja Pallagi, aki sajnálja, hogy csak az előfizetések kezelésére vállalkozik az új cég, mert az árus terjesztés területét is problémásnak látja. Egyébként más országokban is vannak hasonló kezdeményezések. Svédországban például a kiadók, megelégelve a terjesztés kifogásolható minőségét, összefogtak és megvásárolták az állami tulajdonban lévő – árus és előfizetéses terjesztést is végző – nagyvállalatot.

„A Színes Bulvár Lap üzemi szinten már nem veszteséges” – állítja Pallagi Ferenc, aki középtávon 90–110 ezres értékesített példányt és 600–900 millió forintos hirdetési árbevételt tart reálisnak, ami mellett már profitábilisan működhetne a kiadó. Pallagi szerint még mindig óriási tartalékok vannak a magyarországi bulvárnapilap-piacban. A 10 millió lakosú Csehországban például 700 ezer példányt értékesítenek naponta a bulvárlapokból. Valószínű azonban, hogy még a csehek sem érték el a plafont, hiszen a 8,5 millió lakosú Ausztriában 1,3 milliós a bulvárnapilapok piaca. A Színes Bulvár Lap főszerkesztője szerint ezért a Blikk mellett kényelmesen meg tud élni a többi bulvárlap is, ráadásul elegendő befektetéssel még jelentősebb növekedés is elérhető, a fő kérdés az, hogy megéri-e a gyorsabb növekedés érdekében jóval több pénzt invesztálni a lapba.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.