Üzleti tippek

„Szabadságdeficites” állapotban a magyar sajtó

Mielőbb módosítani kellene a médiatörvényt, amely jelenlegi formájában intézményesíti a médiumok feletti politikai ellenőrzést, viszont nem biztosítja azok sokszínűségét és függetlenségét - mondta Bajomi-Lázár Péter médiakutató egy nemzetközi kutatás következtetéseit összegezve.

Hiába kiáltották ki a sajtószabadságot 1989-1990 körül az akkor átalakuló kelet-közép-európai országokban, „mégis sajátos, sajtószabadság-deficites állapotban vagyunk” – mondta Bajomi-Lázár Péter, a Sajtószabadság Központ munkatársa. Ha az intézményrendszer működésének problémáiból következik a „sajtószabadság-deficites” állapot, akkor annak átalakításával lehet javítani a helyzeten – jegyezte meg.

Ennek lehetőségeiről szólva úgy ítélte meg, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) politikai ellenőrző szerepét csökkenteni kellene: a testület tagjait nem szabadna újraválasztani, depolitizálni kellene a műsorszolgáltatási engedélyek kiadását, enyhíteni kellene a tartalomszabályozás szigorán, szükség lenne a közszolgálati csatornák finanszírozásának reformjára, valamint a médiatörvénybe bele kellene kerülnie a digitalizációnak – sorolta.

A médiakutató minderről a „Televíziózás Európában: a szabályozás, a médiapolitika és a függetlenség kérdései” című nemzetközi kutatás kapcsán beszélt. A Nyílt Társadalom Intézet (Open Society Institute, OSI) EU Monitorozási és Érdekképviseleti Programja az OSI Network Media Programjával együttműködve húsz európai országban – köztük Magyarországon – végezte a kutatást, amelynek célja az európai televíziózás helyzetének és szabályozásának áttekintése volt.

A kutatás eredményeit több kötetben tették közzé. A magyar nyelvű kiadványt, amelyben a magyar országjelentés szerepel, a konferencián mutatták be. A magyar országjelentést Bajomi-Lázár Péter készítette a Független Médiaközponttal együttműködve.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik