Üzleti tippek

Jelentősen megnő jövőre a k+f pályázatok forrása

Az Ernst & Young nagy érdeklődésre számot tartó rendezvénye Ciprus, Csehország, Litvánia, Málta és Románia után Magyarországon is megrendezésre került. Elsődleges célja az EU6 K+F általános bemutatása, az IST program népszerűsítése, illetve a 2007-től várható változások ismertetése volt.

„Hazai konferenciánkkal segíteni kívánjunk a pályázók munkáját, megismertetni őket az új lehetőségekkel, és hasznos tanácsokkal támogatni terveiket” – mondta Czakó Borbála, az Ernst & Young vezérigazgatója. „Jelentős gyakorlati tapasztalattal rendelkező meghívott külföldi és hazai előadóink a témakör szakértői. A lehetséges támogatások több oldalról történő megközelítésével törekszünk azok átfogó bemutatására, valamint a pályázók és a pályáztatók közötti párbeszéd kialakítására.”

Kevés a k+f-re költött pénz az új tagállamokban

Mivel a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások az EU-hoz újonnan csatlakozott tagállamokban még az EU átlagát sem érik el, ezekben az országokban különösen fontos a kutatás-fejlesztés támogatása, a K+F tevékenységek megerősítése. Az Ernst & Young EU támogatásokkal foglalkozó brüsszeli irodája egyike volt azon szervezeteknek, amelyek pályázat útján nyerték el a lehetőségét az EU6 K+F, valamint az IST (Information Society Technologies) támogatási program (az EU6 K+F egy alprogramja) népszerűsítésének az új tagállamokban és a jelölt országokban.

A pályázati gyár

A Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) feladata a hazai k+f, valamint az innováció támogatása, a magyar innováció-politika végrehajtása, közölte K. Szabó Zoltán, a KPI főigazgatója. Az iroda egy EU-s közreműködő szervezet, tulajdonképpen egy pályázati gyár.

A KPI 2005-ben 28 milliárd forintot fizetett ki a pályázóknak (egyetemeknek, kutatóintézeteknek és vállalkozásoknak), összesen 47 milliárd forint kötelezettséget vállalt. 2006-ban várhatóan 40-45 milliárd forint jut majd a pályázóknak.

2005-ben összesen 2417 pályamű érkezett a KPI-hez a meghirdetett hazai finanszírozású K+F programokra, melyek közül az elbírálást követően 847 esetben hirdettek nyertest. Ez 2004-hez képest a győztes pályázatok számosságában csökkenést, forrásban jelentős bővülést jelez. A magyar vállalkozások és intézmények most kezdik kiaknázni a K+F pályázásban rejlő lehetőségeket, közölte K. Szabó Zoltán a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda főigazgatója.

Egyszerűsödő adminisztráció

A Strukturális Alapokból finanszírozott GVOP K+F pályázati rendszer – a jövő évben várhatóan jelentősen megnövekvő források és feladatok miatt – továbbfejlesztést igényel, részben beleértve a pályázati kiértékelés rendszerét is. Célunk az adminisztráció egyszerűsítése a GVOP Irányító Hatósággal közösen, mondta el K. Szabó a FigyelőNet-nek. 2007-ben jelentős forrásbővüléssel számolnak, amit jelenleg még nem lehet számszerűsíteni.


A hatékonyság növelésének érdekében az elektronikus ügyintézést szeretné a KPI bevezetni. A nagyobb értékű hazai pályázatoknál várhatóan elvárás lesz az angol nyelvű összefoglaló is, hiszen a pályázók számára létfontosságú megoldásaikat pozícionálni a nemzetközi piacokon, tette hozzá K. Szabó.

Magyarországon és a régión belül a pályázási kedv a hazai irányító hatóságok által meghirdetett pályázati lehetőségek iránt (pl. Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai) igen magas, ugyanakkor az EU központilag irányított, úgynevezett közösségi programjaiban a magyar részvétel jóval alacsonyabb. Ez részben az információk hiányából, részben a magyartól eltérő pályázási rendszer iránti félelemből fakad.

Tudásalapú gazdaság

Az Európai Tanács 2000. májusában tartott lisszaboni csúcstalálkozóján megfogalmazódott a stratégiai cél, hogy az EU 2010-re a világ legdinamikusabban fejlődő, vezető versenyképességű tudásalapú gazdaságává váljon. A lisszaboni program egyik fő pontja, hogy az uniós szintű k+f kiadásokat megemeljék a GDP 3 százalékának megfelelő összegre.


Ez ambiciózus cél, tekintve, hogy az EU 1,9 százalékos arányt tudott idáig felmutatni, a 3,1 százalékos japán és 2,5 százalékos amerikai teljesítmény mellett. Így az Unióban a korábbinál még erőteljesebben érvényesül a tagállami keretek között folyó kutatás-fejlesztési tevékenységek összehangolására, támogatására, valamint a kutatások szétaprózottságának csökkentésére irányuló szándék.

Az Ernst & Young brüsszeli irodájának EU támogatásokkal foglalkozó részlegéből Alessandro Fazio vett részt a konferencián. Nemzetközi rálátása a kutatás-fejlesztés területére, a brüsszeli pályázati bürokráciában való jártassága, valamint alapos EU pályázási tapasztalata átfogó képet nyújt az EU 6. és 7. Kutatás-Fejlesztési Keretprogramjáról.

Tipikus konzorciumi hibák

A konzorciumnak olyan projektet kell megvalósítania, mely egyezik a tagok céljaival illetve megfelel a bíráló bizottságnak, közölte Alessandro Fazio a konferencián. Majd hozzátette: Nagyon fontos, hogy a konzorcium teljesen megértse a célokat, elolvassa a pályázati dokumentációt, levonja a kellő konzekvenciákat és teljes mértékben kövesse a pályázati útmutatókat. Mivel a bíráló bizottság elég rigorózusan értékeli a pályázatokat, számos pályázó a nem hiteles adatok megadása miatt zárja ki magát a pénzhez jutás elől, fűzte hozzá Fazio.

Sikertelennek tekinthető a pályázat, ha túl ambíciózus, túl komplex és kaotikus a megvalósíthatósága, nem releváns a témája, nem innovatív, nem tisztázott a pályázat célja, megközelítése. Szintén kizáró tényező a nem számszerűsíthető eredmény, a valótlan költségelszámolás, az alibi partnerek (alvállalkozók) alkalmazása, valamint a nem megfelelő menedzsment struktúrák bevonása közölte Fazio.

Címkék: Vállalkozás

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.