Üzleti tippek

DVD-t, de melyiket?

Ma már csaknem minden második magyar háztartásban van DVD-lejátszó. Ha Önnek még nincs, de már fontolgatja a beruházást, segítünk a választásban.

Először is határozza meg: mire szeretné használni az új DVD-lejátszót? Hagyományos, nem túl nagy képernyős tévéhez kívánja csatlakoztatni? Akkor nem érdemes sokat töprengeni, irány az alsó árkategóriájú eszközök, a legolcsóbb gépek már alulról közelítik a 10 ezer forintot! Igaz, kép- és hangminőségük hagyhat maga után kívánnivalót, és kérdéses hosszú távú megbízható működésük is.
Esetleg komolyabb, nagyobb képátlójú tévéhez, számítógéppel is csatlakoztatható, közepes árkategóriájú (30–50 ezer forint közötti) DVD-lejátszót keres? (Ez a cikk főleg e vásárlók választását igyekszik megkönnyíteni.) Vagy az új DVD-lejátszót egy komolyabb házimozi-rendszer részeként képzeli el? Ez esetben elsősorban azt kell tisztáznia magával, mennyire kifinomult házimozi rendszert tervez. A kínálat a 100 ezer forinttól akár a 800 ezer forintig terjed.
Jelen cikkünk a DVD-lejátszók paramétereire koncentrál, nem tér ki a DVD-írókéra. A teljes képhez hozzá tartozik azonban, hogy 40 ezer forinttól kaphatók már az egyszerűbb, lemezre rögzítő DVD-írókkal kombinált lejátszók, 100 ezer forinttól pedig már a beléjük épített merevlemezre felvevőkkel összeépítettek. Ez utóbbiak már tudják a „Pause Live TV” azaz az élő tévékép szüneteltetése funkciót, mely a Szünet gomb megnyomására megállítja a képet és elkezdi felvenni az éppen nézett programot, amit aztán tetszés szerint újraindíthatunk attól a pillanattól, amikor lenyomtuk a gombot, mintha élő adást néznénk. A másik mókás funkció az „Instant Replay”, vagyis az azonnali ismétlés funkció, amellyel az izgalmas pillanatokat játszhatjuk vissza egyetlen gombnyomással, miközben a műsor felvétele zavartalanul zajlik.

A MAGYAR DVD-PIAC


A becslések szerint a magyarországi legális DVD-piac nagysága 10,3 milliárd forintra tehető, ez körülbelül évente 6,2 millió darab értékesített DVD-lemezt jelent. A GfK-csoport adatai szerint a DVD-lejátszók és DVD-felvevők száma jelentősen növekedett az elmúlt két évben. Míg 2003-ban a magyar háztartások 9 százalékában volt DVD-lejátszó, 2005-ben ez a szám már megközelítette a 40 százalékot. A házimozik (DVD-lejátszó és hangfal) esetében már nem ilyen magas a penetráció, 2005 végén körülbelül minden tizedik háztartásban volt ilyen.
Hasonlóan a DVD-lejátszókhoz és felvevőkhöz, a DVD-filmek ára is fokozatosan csökkent az elmúlt években. Mindezek ellenére az árérzékeny magyar piacon még mindig a 990 forintos DVD-filmek terjednek a leggyorsabban, melyek eredete sokszor kétséges. E lemezeken az esetek többségében olyan régebbi mozifilmek, vagy már tévében is többször leadott filmek vannak, amelyek nem tartoznak a kasszasikerek közé. Előfordul, hogy a hipermarketek, illetve a szakkereskedők 990 forintos kosarában olyan DVD-k is kaphatók, amelyek korábban újságok mellékleteként jelentek meg, így értékesítik másodlagos formában a visszamaradt mennyiségeket. Az árérzékeny piacon a minőségi DVD-ket forgalmazók is kénytelenek haladni az árak lefelé tartó trendjével. Ennek következtében ma már 2–4 ezer forintért népszerű kasszasikerek is megvásárolhatók, ráadásul gyakran a mozi-premier után alig 4-5 hónappal.

A rövid kitérő után térjünk viszsza a lejátszókhoz! Az adott árkategória választéka láttán első és legfontosabb kérdés, mire akarjuk használni az új DVD-lejátszót, milyen tartalmakat akarunk rajta megnézni, meghallgatni? Csak jogtiszta, gyárilag írt filmeket? Igazán nem gond, ezt minden lejátszó tudja! Tucatnyi további DVD formátum, vagyis lemeztípus (DVD Video, DVD-ROM, DVD-R, DVD+R, DVD RW, DVD-RW, DVD+RW) ismerete sem okoz gondot, a legolcsóbb gépeknek sem. Sőt, ma már bizonyos adatlemezek lejátszása (MP3, VCD, SVCD) is alapkövetelménynek számít. „Sajnos nem tekinthető általánosnak a legtöbb funkciót és a legnagyobb rugalmasságot nyújtó írható DVD formátum, a főként archiváláshoz használt DVD-RAM lejátszási képessége – mondja el az Üzlet&Sikernek Jüngling Gábor, a Panasonic Magyarország Kft. DVD-termékmenedzsere. – Azok a gyártók szerelik általában lejátszóikba, akik a DVD felvevőikben is támogatják ezt a formátumot.”

A zenék rögzítésére alkalmas DVD-Audio lemezek lejátszására sem minden lejátszó képes. A másolt mozifile-ok, internetről letöltött filmek, digitális kamerával felvett video-
file-ok esetében elterjedt tömörítési forma a DivX (MPEG4), ezt egyes DVD-lejátszók szintén nem támogatják. Ha pedig DivX-es lejátszóra vágyik, tudakolja meg azt is, hogy a kiválasztott eszköz a szabvány mely verzióit támogatja, illetve hogyan kezeli a legfőbb feliratformátumokat.

Mivel az iparág szédületes iramban fejlődik, fontos tulajdonság, hogy DVD-lejátszónk vezérlő szoftvere, az úgynevezett firmware frissíthető-e folyamatosan. Amennyiben igen, a gyártók weboldaláról CD-re letölthetőek a legújabb programok, majd a CD-nek a lejátszóba történő behelyezésével a firmware frissíthető.

Kép és hang

A következő kérdés a képminőség. Először is érdemes összevetni a kiválasztott DVD-lejátszók videó-jel-feldolgozási teljesítményét. A jó minőségű képhez az alacsonyabb kategóriájú lejátszók általában 10 bites, 54 MHz mintavételezésű videó digitál/analóg átalakítót alkalmaznak, a valamivel komolyabbak már 100 Hz fölöttit, az igazán nagy teljesítményű házimozi-rendszerekre pedig 200–300 Hz fölötti D/A konverzió és jelfeldolgozás jellemző.

A képminőség szempontjából a másik meghatározó tényező az, hogy az átalakított jeleket mire is „nyomja ki” a DVD-lejátszó, azaz milyen tévén, kijelzőn élvezzük az adott filmet. Ha hagyományos tévén nézünk DVD-filmet, a kép bizony kicsit villoghat. Ha a DVD-lejátszónk ismeri a progresszív (folyamatos) letapogatást, sokkal részletesebb, filmszerűbb képet kapunk. A progresszív letapogatású DVD-lejátszó előnyeit progresszív letapogatású kijelzőn élvezhetjük ki igazán.

A progresszív képfrissítés lényege, hogy a váltott soros képfrissítéssel szemben – melynél a teljes kép a kijelzőn két lépésben áll elő, először a páros majd a páratlan képsorok felrajzolásával – egy lépésben rajzolódnak fel a képet alkotó sorok. Így míg váltott soros képfrissítéssel másodpercenként 25-ször frissül a tévékép, ugyanez 50-szer történik meg progreszszív képfrissítéskor. A progresszív képfrissítésű DVD-lejátszó és ennek megfelelő bemenetű nagyképernyős kijelző képe szinte remegésmentes, és sokkal élénkebb, mint a váltott sorosé, valamint kevesebb mozgásból adódó képtorzulás látható rajta.

Az audió lejátszás minőségét tekintve is jelentős különbségek vannak a DVD-lejátszók között. Ha zenehallgatásra alkalmas készülékre vágyik – még ha ma jórészt hagyományos audió CD-
ket hallgat is –, olyan DVD-lejátszót érdemes választani, amely alkalmas az új nagyfelbontású és többcsatornás audió formátumok (DVD-Audio, SACD) valamelyikének vagy mindegyikének lejátszására is. A hangminőség szempontjából a surround hang tulajdonságokra és az audió kimenetekre érdemes még figyelni, hiszen az igazi otthoni mozizást a körülölelő, térbeli hangzás élménye különbözteti meg az egyszerű tévézéstől.

Az extra szolgáltatások közül e cikk kereti között egyet, talán a leghasznosabbat emelnénk csak ki: egyes DVD-lejátszók képesek hagyományos kábelen vagy vezeték nélküli hálózaton keresztül a személyi számítógépre, valamint a világhálóra csatlakozni.

PC-re kapcsolva

A PC-n számos olyan digitális tartalmat – fényképeket, zeneanyagokat, videókat – tárolhatunk, amelyeket nemcsak a számítógép előtt, hanem esetleg a lakás más pontján, például a hálószobában, a tévén szeretnénk élvezni. E funkcióval ezek a digitális tartalmak a távirányító segítségével akár a számítógéptől több szobányira is elérhetők.
Igazi kényelmi szolgáltatás, amikor az internetre csatlakozást kihasználva DVD-lejátszónk például 8000 webrádió közötti választást ajánl fel, vagy egy film végén felkínálja a rendezőre, színészekre való rákeresés lehetőségét. Ugyancsak hasznos, hogy a frissítések szintén megoldhatók internetről, nem kell telepítő CD-kkel bajlódni.

A készülékeket érdemes összevetni aszerint is, hogy milyen kimenetek vannak rajtuk (Scart,
S-Video Hosiden, Digitális koaxiális/optikai, fejhallgató stb.). Mivel e téren elég nagy lehet a szórás, célszerű az egyéb jellemzőket is figyelembe véve ésszerű döntést hozni, vagyis nem azt támasztani elsődleges követelményként, hogy a létező összes kimenet megtalálható legyen a készüléken, hanem azt mérlegelni, hogy milyenekre lenne szükség.

Egyéb szempontok

Szempont lehet még a magyar nyelvű menürendszer, habár a lejátszókban nem elterjedt. Kisebb rá az igény is, mint például a felvevők esetében, amelyeknél sokkal összetettebb és többrétű a kommunikáció a készülékkel (például szerkesztési funkciók miatt).

A kommersz lejátszók között a 60–80 ezer forintos berendezések már kifejezetten drágának számítanak. Az alsóbb kategóriákhoz viszonyítva pluszfunkció bennük a mai legmodernebb jelátviteli felület, a HDMI csatlakozó (High Definiton Multimedia Interface), mely a ma ismert legnagyobb felbontású kép és hang digitális átvitelére alkalmas, valamint jobb minőségű kimeneti áramköröket és digitál/analóg átalakítókat tartalmaznak.
Természetesen a DVD-lejátszóknál is létezik az akár több százezer forintos high-end kategória minőségi, több kilogrammos tápegységgel, alkatrészekkel, kimeneti áramkörökkel. E modellek iránt azonban enyhén szólva nem tömeges az igény, inkább szűk hobbista rétegnek szólnak.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik