A MÚOSZ érdekvédelmi bizottságának elnöke az MTI érdeklődésére elmondta: az átminősítés kritériumrendszerének nyilvános, egyértelmű tisztázása nélkül az ekho nem szabadon választható megoldás – mint ahogy azt a kormány is szeretné -, hanem kényszerpálya, bizonyos foglalkozási körök átterelése az ekho hatálya alá. Rámutatott: a törvényben pontosan körülírt kritériumrendszer nélkül a munkaügyi felügyelők parttalan hatáskör alapján minősíthetik át az úgymond színlelt szerződéseket munkaszerződéssé, ennek igen negatív adóvonzataival együtt.
Acsay kiemelte hogy amikor az ekho hatályba lép, akkora minden szereplőjének tételesen tudnia kell majd, hogy milyen kritériumok alapján minősíthetik át a munkaügyi felügyelők a vállalkozói jogviszonyt munkaviszonnyá. Egy ilyen kritériumrendszerre a MÚOSZ javaslatot is kidolgozott és azt átadta a kormányzat részére. Az MTI információi szerint az ekho törvénytervezetének legújabb változatát csütörtökön vitatják meg a Foglakoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban az érdekeltek.
Független állam-e egyáltalán Japán?
Az új japán kormányfő olyan védelmi szerződést kötne Washingtonnal, mely egyenrangú félként ismerné el a japán felet. De mennyire lehet egyenrangú fele Japán egy szuperhatalomnak, pláne a pacifista alkotmánya tükrében?
