Akár ötévi szabadságvesztésbe is kerülhet ezentúl a kartellezés. A módosult Btk. – amelyet tegnap fogadott el a parlament – bünteti a koncessziós pályázatokhoz és közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó jogsértő titkos megállapodások részvevőit. Ezzel is védeni kívánja a pénzügyi támogatások rendszerének törvényes működését, a közpénzek, a költségvetési források átlátható, tisztességes és haszonelvű felhasználását, illetve a verseny szabadságát.
A bűncselekményt az követi el, aki a koncessziós vagy közbeszerzési eljárás eredményének befolyásolása érdekében az árak, díjak, egyéb szerződési feltételek – mint például biztosíték, garancia, opció – rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodást köt, illetve más, versenyt korlátozó összehangolt magatartást tanúsít.
Büntethető lesz tehát például az, aki összejátszik a versenytárssal, hogy kinek a pályázata, ajánlata legyen érvényes, és csak színleli a versenyt.
A bűncselekményt elkövetheti a cégvezető, a tisztségviselő vagy az egyszerű tag is, ha tevékenysége vagy pozíciója révén érdekeltje a piaci versenynek és a partnerekkel „megállapodhat”, illetve az szintén, aki a vállalkozás társadalmi szerve, valamely köztestület, egyesülés vagy más hasonló szervezet – például kamara – versenyt korlátozó döntésének meghozatalában vesz részt.
A súlyos büntetés alól ugyanakkor – összhangban a versenyjogi gyakorlattal – mentesülhet az elkövető, ha feltáró jellegű bejelentést tesz a hatóságnak, még mielőtt az tudomást szerezne a jogsértő cselekményről.
