Üzleti tippek

Kihasználatlan EU-támogatások

“Drámaian” növelniük kell beruházási kiadásaikat az új EU-tagállamok térségi hatóságainak, ha teljesen ki akarják használni a felkínált uniós támogatásokat, Magyarország kivételével azonban a helyhatóságok pénzügyi rugalmassága olyan csekély, hogy erre nincs sok lehetőségük – áll a Fitch Ratings Londonban kiadott átfogó jelentésében.
A legnagyobb európai hitelminősítő elemzésében az áll, hogy2004-2006 között 24,2 milliárd euró uniós támogatás állna az új tagállamok rendelkezésére helyi fejlesztési beruházásokra; ez az érintett országok 2000-ben mért éves GDP-értékének átlagosan 7,1 százalékát tenné ki.
Az EU-alapokból lehívható pénzekkel az egyes térségi beruházásokat a költségek 75 százalékáig terjedő mértékben lehet finanszírozni, valójában azonban a megajánlott brüsszeli hozzájárulások összege az esetek zömében sokkal magasabb az új tagállamok “szubnacionális” – vagyis helyi – hatóságai által 2004-2006 között beruházásokra szánt kiadások egészénél is – áll a Fitch elemzésében.

A hitelminősítő számításai szerint a kelet-európai uniós országok térségi hatóságainak a 2006-ig terjedő három évben mintegy 30 százalékkal kellene növelniük beruházásaikat ahhoz, hogy teljes egészében hasznosítani tudják az EU-kasszából hozzáférhető támogatásokat.
Az új uniós tagállamokban – Magyarország kivételével – azonban a helyi kormányzatok alacsony és még tovább is romló pénzügyi rugalmassága a hitelfelvételen kívül nem biztosít egyéb lehetőséget bevételi struktúrájuk olyan átalakítására, ami lehetővé tenné a Brüsszelből támogatható fejlesztési kiadások nagyarányú növelését – áll a Fitch londoni jelentésében.

Nemrégiben egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő is kiemelte azt a feltűnő különbséget, amely Magyarország és a térségbeli többi ország önkormányzatainak pénzügyi függetlensége között érzékelhető. A Standard and Poor’s által összeállított év eleji átfogó visszatekintés szerint a közép- és kelet-európai térség helyi önkormányzataira minden eddigi decentralizáció ellenére is az a jellemző, hogy az adóügyekben és felelősségi kérdésekben a központi kormányoké a döntés, ami miatt az önkormányzatok pénzügyi rugalmassága meglehetősen alacsony szintű.
Magyarországon azonban – egyedüliként a térség egészében – az önkormányzatok viszonylagos pénzügyi autonómiát élveznek, ami jót tesz a jól gazdálkodó helyi elöljáróságok hitelképességének – írta az S&P akkori elemzése.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik