Üzleti tippek

OECD: javítani kell a magyar versenyképességet

A magyar EU-konvergencia számára a legfontosabb az ország versenyképességének fenntartása és erősítése a legszélesebb értelemben, úgy, hogy Magyarország vonzó hely legyen az üzleti tevékenység fejlesztése számára – állapította meg a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a szerdán Párizsban kiadott legújabb ország-felmérésében.

A folytatódó erős növekedést azonban nem lehet pusztán a termelékenység növekedésére alapozni, hanem jobban ki kell használni a munkaerőforrásokat. A magyar gazdaságot alacsony foglalkoztatási arány jellemzi, és azon belül is nagy az eltérés az ország gyorsan fejlődő, már munkaerőhiánnyal küzdő középső és nyugati része, illetve a többi része között – írták az OECD elemzői.

Az OECD szerint kívánatos Magyarország mielőbb belépése az euróövezetbe, azonban az ehhez vezető stratégia nem kockázatmentes, e téren a legnagyobb kihívás az infláció és költségvetési hiány csökkentése.
Az OECD elemzői emlékeztettek, hogy a magyar államháztartás hiánya 2002-ben a GDP 9,2 százaléka lett, a tavalyról most becsült 5,6 százalékos GDP-arányos hiány ehhez képest nagy javulás, ám a 2008-as euróövezeti csatlakozáshoz már 2006-ra 3 százalékra kellene csökkenteni a hiányt, elsősorban kiadáscsökkentés révén. A kiadáscsökkentést máris meg kell kezdeni, mivel a deficitcsökkentés forrásai bevételnövelésből már kimerülni látszanak. A kormánykiadások szintje olyan nagy, ami árt a gazdaság hosszú távú növekedési kilátásainak. A költségvetés konszolidációjához olyan középtávú stratégiára van szükség, amely gondoskodik az adófizetők körének bővítéséről, miközben, ahol lehet, csökkentenék az adókat, és amely javítaná a költségvetési döntések következményeinek előre láthatóságát.

Az OECD elemzői szerint a magyar pénzügypolitika túlterheltnek tűnik, mivel nem csak az inflációs célt kell követnie, hanem szűk sávban stabilizálnia kell a forint árfolyamát is az euróövezeti csatlakozás érdekében. A piaci körülmények miatt ezek a célok alkalmanként összeegyeztethetetlenek lehetnek. E problémával szemben a Magyar Nemzeti Bank tájékoztató politikája – hogy árfolyamcélt említ – megfelelőnek látszik, azonban kiválthatja a piac spekulációs támadását, ha túl sok részlet lát napvilágot arról, hogy mennyire kész a bank megvédeni az árfolyamot – írták. Hasonlóan elbizonytalanító hatású, ha a kormány és a központi bank nyilvánosan vitatkozik egymással – tették hozzá.

A bérek megállapításánál tekintetbe kell venni az infláció csökkentésének
célját – írták.

Az OECD szerdai elemzésében a magyar hazai össztermék (GDP) idei növekedésére 3,3 százalékos, jövőre 3,8 százalékos becslés szerepel. A magánfogyasztás az idén 2,0 százalékkal, jövőre 3,6 százalékkal nő az OECD előrejelzése szerint. A közfogyasztás idén 0,5 százalékkal, jövőre 0,1 százalékkal bővülhet. A beruházások idén 5,6 százalékkal, jövőre 7,6 százalékkal nőhetnek.

Az OECD előrejelzése szerint a magyar export az idén 7,2 százalékkal, jövőre 9,0 százalékkal bővülhet. Az import idén 6,0 százalékkal, jövőre 8,9 százalékkal gyarapodhat.
Erre az évre 6,5 százalékos, jövőre 4,5 százalékos inflációt jósoltak az OECD elemzői szerdán. Az államháztartás hiánya szerintük az idén a GDP 4,3 százaléka, jövőre 3,3 százaléka lesz. A folyómérleghiányra erre az évre és jövőre egyaránt 5,5 százalékot becsültek a GDP-hez képest.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik