A fiskális politika fő törekvése a 2003-ben megkezdett kiigazítás folytatása és következetes végigvitele – áll a 2003-as előcsatlakozási programban (Pre-Accession Economic Programme, PEP). A bevételek növelése érdekében a kormány átmenetileg kénytelen magasabb adókat megállapítani és csökkenteni a reálbérek növekedésének ütemét.
A kiigazítási folyamat eredményeként – a 2004-től remélhetőleg meginduló fellendülés mellett – a külső egyensúly romlásának megállításával párhuzamosan az államháztartás finanszírozási szükséglete 2005-ig évente 1 százalékponttal mérséklődik, így a hiány mértéke 2005-re 3 százalék alá, 2006-ra 2,5 százalékra csökken. Ez azt jelenti, hogy a fenntartható gazdasági növekedési pályára való visszatérés érdekében a fiskális politika keresletszűkítő hatása középtávon is fennmarad. A bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya a jelenleg is 60 százalék alatti szintről 2006-ra 54 százalékra mérséklődik.
A kormány kezdő lépésként 2003-ban elsősorban a kiadási oldal takarékos kezelését határozta el. A felzárkózást segítő infrastrukturális beruházások, az EU-csatlakozás költségeinek megjelenése, a keresetek reálértékének megőrzése az önkormányzati és közigazgatási területen, azonban emellett 2004-ben a tervezettnél nagyobb bevételeket is szükségessé tesz. Ennek biztosítására a kabinet a személyi jövedelemadó rendszerben meglévő kedvezmények szűkítését és az áfa-kulcsok megváltoztatását tervezi, amelyek eredményeként átmenetileg nő az adóterhelés mértéke, valamint a gazdaságpolitika más területén is tesz lépéseket.
A lakossági jövedelempolitika területén a korábbi időszakkal szemben az elkövetkező években a termelékenység dinamikáját lényegesen meghaladó reálbérnövekedés nem tartható fenn. A versenyszférában a vállalatok jövedelmezősége, a költségvetési szférában az ésszerű létszámgazdálkodás alapozhatja meg a keresetek emelkedését.
